Az agnózia különösen érdekes típusa az asszociatív agnózia. Ebben a tünetegyüttesben a kéreg bizonyos területeinek sérülése esetén a betegnek csak a vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésével vannak nehézségei. A beteg például képtelen egy fésű megnevezésére, ha képen mutatják neki, de meg tudja mondani, hogy mi az, ha megérintheti.
A károsodást, Reubens és Benson esete jól példázza:
A kórházban eltöltött első három hét alatt a beteg nem tudta a vizuálisan bemutatott hétköznapi tárgyakat azonosítani, és nem tudta, mi van a tányérján, amíg meg nem kóstolta az ételt. Megérintés után azonnal azonosította a tárgyakat, de amikor egy sztetoszkópot mutattunk neki, úgy írta le, mint "egy hosszú húr egy kerek dologgal a végén", és megkérdezte, nem karóra-e. A konzervnyitóra azt mondta, "egy kulcs lehetne". Az öngyújtó megnevezését kérve "nem tudom" volt a válasz. Azt mondta, "nem biztos benne", amikor egy fogkefét mutattunk neki. A fésűre vonatkozó kérdésre a válasz: "Nem tudom." A pipára: "Valamilyen eszköz. Nem vagyok biztos benne." Amikor egy kulcsot mutattunk, azt felelte:"Nem tudom, mi az; talán egy reszelő vagy valamilyen szerszám."
A felismerés melyik tényezője hibásodik meg az asszociatív agnózisban? Mivel ezek a betegek gyakran jó teljesítményt mutatnak a felismerésen kívüli vizuális feladatokban, például tárgyak lerajzolásában vagy annak meghatározásában, hogy két kép megegyezik-e, a hiba valószínűleg a felismerés későbbi szakaszaiban van, ahol a látott tárgy összehasonlítódik a tárolt tárgyleírásokkal. Az egyik lehetőség az, hogy a tárolt tárgyleírások elvesztek vagy elhomályosultak. Egy másik lehetőség azt feltételezi, hogy a felismerést egy konnekcionista modell hajtja végre, és a probléma a vizuális tudást kódoló csomópontok károsodásának köszönhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése