A következő címkéjű bejegyzések mutatása: depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 14., szerda

Megelőzés: Szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszióról, annak okairól és lefolyásáról már volt szó honlapunkon. Mivel magát a depressziót sem veszik komolyan sokan, így a szülés utáni depresszió is az elhanyagolt területek közé tartozik. Természetesen, nem a szakemberek körében! Egyelőre, érthetetlen számunkra, hogy a rengeteg információs anyag, szakmai honlapok tömkelege ellenére is, miért tartják sokan a depressziót valamiféle luxuskiváltságnak, hóbortnak? Az pedig, végképp érthetetlen, hogy az egyes tematikus oldalakon az anyák miért is támadják egymást, vagy az odatévedő, segítséget kérő depressziós édesanyát???

A depresszió, mint minden más betegség, sajnos nem luxuskiváltság, nem függ a nemtől, a társadalmi hovatartozástól, az anyagi javainktól, a munkahelyen betöltött pozíciónktól és a szabadidőnk mennyiségétől sem! Hogy egy kezeletlen szülés utáni depresszió milyen tragédiába torkollhat, elolvashatják blogunk, egyik korábbi cikkében.

Mint ahogyan a depressziót, a szülés utáni depressziót is meg lehet előzni. Szükséges egy kis odafigyelés, nem csak az édesanya, hanem a család részéről is.

Mivel a szülés utáni depresszióról, április elején kollégánk, Veress Dóra pszichiáter szakorvos írt egy remek cikket, ezért nem kívánjuk ismételni az ott elmondottakat. Tökéletesen egyetértünk a cikkben leírtakkal és javasoljuk minden szülés előtt és után álló hölgynek az elolvasását.


Kapcsolódó bejegyzés:

2010. április 7., szerda

Megelőzés: Depresszió

Bármilyen furcsa is, a depressziót is meg lehet előzni. Minél többet tudunk róla, minél jobban ismerjük a tüneteit, annál hatékonyabban tudunk ellene védekezni. A depresszió okairól már írtunk korábban. Most lássuk, hogyan előzhetjük meg a bajt.

Az egyik legfontosabb dolog, az önmegfigyelés. Mikor úgy érezzük, hogy valami nem stimmel, elkezdünk odafigyelni önmagunkra és a szokatlan jelekre, melyek eddig nem tartoztak az életünkhöz. Mindenkivel előfordulhat, hogy nincs kedve hétfőn reggel kikelni a meleg ágyból és munkába menni, de aztán mégis útnak indulunk. Viszont, ha ez az állapot, már több mint egy-két napja tart, és egyre nehezebb elindulni, ott bizony már baj van.

Mivel a depresszió társadalmi megítélése igen rossz - értjük ez alatt azt, hogy az emberek nem ismervén a betegséget, a depressziót valami banális hülyeségnek, luxuskiváltságnak, lustaságnak tartják -, ezért hajlamosak vagyunk elhessegetni magunktól a gondolatot is, hogy ezek a tünetek bizony a depresszió előjelei. Ilyenkor kezdünk bele önmagunk győzködésébe, hogy csak kimerültek vagyunk, biztosan elkaptunk valamilyen vírust  vagy csak rosszul aludtunk az éjjel. Ez a legrosszabb, amit tehetünk magunkkal.

Akkor mi a megoldás? Elsőként az, hogy komolyan vesszük a kezdeti tüneteinket és nem bagatellizáljuk el. Őszinték vagyunk saját magunkhoz és igyekszünk megvizsgálni, hogy miért is kerültünk a kialakult helyzetbe. Mi nem tetszik? Mi bánt minket? Miért nem érezzük jól magunkat a bőrünkben? Ha valaki párkapcsolatban él, forduljon segítségért párjához. Beszélgessenek őszintén. Esetleg min kell változtatni? Ezek a legfontosabb, kezdeti lépések.

A következő lépésben, szintén őszintén valljuk be önmagunknak, hogy mit is szeretnénk csinálni? Hogyan szeretnénk élni? Mi lenne számunkra a jó? Ne tagadjuk meg önmagunktól a mozit, a színházat, a baráti látogatást. Szakítsuk ki magunkat a mókuskerékből és ne vállaljuk túl magunkat. Mondhatnánk azt is, hogy kicsit önző módon gondoljon saját magára.

Szakítson időt pihenésre. Pihenésre, alvásra nagy szüksége van a szervezetünknek, hogy egészséges tudjon maradni. Kipihenten nyugodtabbak, türelmesebbek vagyunk. Hogy ez miért fontos? Mert a túl sok idegeskedés, a stressz depressziót okozhat. Korábban, már erről is írtunk.

Nagyon fontos, hogy a pihenés, az önmagára szánt idő miatt ne legyen bűntudata! Ez, Önnek jár! Sőt, szervezetének szükséges! A jelentkező tünetei miatt se legyen bűntudata! Ugyan, az emberi butaság határtalan, de ne figyeljen arra, hogy mások mit mondanak; a depresszió súlyos probléma, amivel foglalkozni kell. Nem lehet bűntudata amiatt, hogy megkörnyékezte Önt ez a betegség. A legfontosabb, hogy megelőzze a súlyos bajt. Természetesen, ez is tűnhet önzőségnek, de az egészségünknél nincs semmi fontosabb!

Próbáljon meg pozitívan gondolkodni, de ne legyen irreális. A problémákat látni kell, hogy meg tudjuk oldani azokat. Viszont, állhatunk a problémákhoz pozitívan is. Ne azt nézze, hogy mit miért nem lehet, nem tud megoldani, hanem azt keresse, hogy mit hogyan lehet, hogyan tud megoldani. Ez, egyfajta pozitív hozzáállás a problémákhoz, dolgokhoz.

Keressen fel olyan helyeket, ahol feltöltődhet. Kertek, arborétumok, kedvenc természeti helyei. Ha teheti ne egyedül menjen, hanem egy önnek kedves személlyel, szülővel, testvérrel, partnerrel vagy baráttal.

Próbáljon meg kreatív elfoglaltságot találni magának. Varrjon, hímezzen, fessen, barkácsoljon, saját kezű ajándékokkal lepje meg szeretteit.

Ha bizonytalan önmagában, a tüneteiben, akkor nyugodtan forduljon szakemberhez. Kérjen tanácsot. Egy szakember tud önnek olyan javaslatokat tenni, mellyel megelőzheti a súlyos depressziót, a betegállományt és az akár évekig tartó gyógyszerszedést vagy a depresszióterápiát.

2010. március 2., kedd

Érzelmi zavarok - Depresszivitás

A depresszivitás a rendkívül eltérő depresszióformák gyűjtőfogalma, az endogén depressziótól vagy melankóliától például a partner elvesztését követő reaktív depresszióig.

A depresszióról már rengeteget írtunk, így erről ezen cikksorozaton belül nem kívánunk részletekbe bocsátkozni. A következő bejegyzésekben olvashat bővebben a témában:
  1. Depresszió
  2. Depresszió - Okok
  3. Bipoláris kórkép
  4. Téli depresszió
  5. Szülés utáni depresszió
  6. Antidepresszáns gyógyszerek
  7. A stressz depressziót okozhat
  8. A férfiak depressziója növeli a demencia kockázatát
  9. A szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!
  10. Az ecstasy depressziót okoz?
  11. A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra
  12. Depresszió a szakember szemszögéből

2010. január 27., szerda

Kérdezzen! Válaszolunk! - Depresszió és Stressz


Mai témánk a depresszió és a stressz. E két témában kaptuk a legtöbb érdeklődő levelet. 2 óra hosszán át állunk rendelkezésükre élőben: 16,00-tól 18,00-ig.

Várjuk kérdéseiket! - kommentben is.




RSS-en is követhetnek minket:

2009. augusztus 28., péntek

A stresszoldás védi az agyat



A tartós és rosszul kivédett stressz megváltoztathatja az agy anatómiai szerkezetét.

Nem csak depresszióhoz vezető biokémiai zavart, hanem kimutatható idegsejt leépülést is okoz a tartósan fennálló, rosszul feldolgozott stressz,- mutatták ki neuro-anatómiai kutatások. A felismerés nyomán érdemes átgondolni a depresszió-megelőzést szolgáló, azaz szorongásoldó gyógyszeres terápia gyakorlatát,- hangzott el egy, a Pszichiátriai Társaság vándorgyűléséhez kapcsolódó tájékoztatón.

Az ma már köztudott, hogy a depressziós beteg tünetei mögött jól körülhatárolt agyi-biokémiai eltéréseket figyeltek meg, melyek gyógyszeres kezeléssel helyreállíthatók, így a tünetek csökkenthetők, illetve elmulaszthatók. Az is ismert összefüggés, hogy a feldolgozatlan stressz előbb-utóbb testi betegségekhez, illetve pszichés zavarokhoz vezet, így sok esetben ez áll a magasvérnyomás betegség, a nyombélfekély vagy éppen az asztma, illetve az alvászavar, a szorongásos zavarok vagy a depresszió kialakulásának hátterében.

Dr. Németh Attila pszichiáter elmondta, megdőlt már az a nézet, amely szerint mindenki egy adott számú idegsejttel születik és abból csak veszít az élete során. Ma már tudható, hogy idegsejtek felnőtt korban is kialakulnak, éppen azért van jelentősége azoknak a stressz-kutatásoknak, melyek bebizonyították, hogy a tartósan fennálló, elhúzódó és erős stressz nem csak depresszióhoz vezető neurokémiai elváltozásokat okoz, hanem leépíti, sorvasztja a tanulás, emlékezés, és a szorongás agyi központjaként ismert hippocampus idegsejtjeit, azaz megváltoztatja az agy struktúráját is.

Ezekre a kutatásokra értelemszerűen épültek rá azok a vizsgálatok, melyek az antidepresszánsok hatását figyelték meg abból a szempontból, hogy vajon kivédik-e a stressz okozta hippocampus-eltéréseket. Megállapították, hogy a sokféle hatásmechanizmussal működő antidepresszánsok között van olyan, amely kifejezetten az idegsejtképződést gátló hatást, valamint a hippocampus ún. CA3 régiójának sorvadását, s ennek nyomán az említett agyterület térfogatcsökkenését tudja meggátolni.
A pszichiáterek szakmai szervezetei szerint az új kutatások eredményei felvetik a stressz-kezelés, illetve a szorongásoldó terápiák újragondolását: a konfliktusmegoldó készség javítása, a stresszoldás pszichoterápiás megoldásai mellett az agyi anatómiai elváltozások kivédésére az eddiginél korábban alkalmazott antidepresszáns-kezelést javasolva.

2009. augusztus 17., hétfő

A férfiak depressziója növeli a demencia kockázatát



Olasz kutatási eredmények értelmében a férfiak depressziós kórtörténete – akár jóval a hanyatlást megelőzően is – jelentősen megnöveli időskorban a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulását.

A University Campus BioMedico and Associazione Fatebenefratelli per la Ricerca kutatói, dr. Gloria Dal Forno és kollegái a depresszió premorbid, azaz a betegség kialakulása előtti tünetei és a demencia, illetve Alzheimer-kór kialakulása közötti összefüggést vizsgálták mintegy 1400 betegen 14 éves időintervallumban. A kutatók standard mérési módszerekkel értékelték a depressziós tünetek súlyosságát és gyakoriságát minden második évben.


A nők körében 49 esetben alakult ki demencia, ebből 40 személynél alakult ki Alzheimer-kór. Férfiaknál 76 eset fordul elő, ebből 67-nél lépett fel Alzheimer-kór. A demencia kockázata, különös tekintettel az Alzheimer-kórra csak férfiak esetében növekedett szignifikánsan a premorbid depressziós tünetekkel. A kétszeres kockázatnövekedés függetlennek bizonyult a kardiovaszkuláris betegségek fennállásától.


Dal Forno a Reutersnek adott interjújában elmondta, mind az Alzheimer-kór, mind a depresszió előfordulása és klinikai megjelenése eltéréseket mutat a nemek között. Ennek hátterében az ismert anatómiai és funkcionális eltérések állnak, illetve a betegségekkel közismerten összefüggő hormonális háttér eltérései.


Az eredmények fényében a kutatók hangsúlyozzák a depresszió megelőzését és a már kialakult betegség szakszerű kezelését az időskori mentális hanyatlás és a súlyosan debilizáló Alzheimer-kór megelőzése érdekében, különösen a férfiaknál, akik általában ritkábban fordulnak orvoshoz a depresszió tüneteivel.

2009. augusztus 14., péntek

Depressziót is okozhat az Atkins-diéta


A szénhidrátok elősegítik az agyban található egyik fontos vegyi anyag, a szerotonin termelődését.

Rossz kedélyállapotot, súlyosabb esetben depressziót okozhat a szénhidrát megvonása – ez a kutatók újabb érve az eddig is vitatott Atkins-diéta ellen. A szénhidrátok elősegítik az agyban található egyik fontos vegyi anyag, a szerotonin termelődését. Ennek az érzelmek ellenőrzésében van szerepe, hiánya pedig hangulatingadozáshoz és depresszióhoz vezethet – figyelmeztettek a Massachusetts Institute of Technology kutatói. Nem ők az elsők, akik a szénhidrátfogyasztás visszafogásán alapuló Atkins-diéta veszélyeire figyelmeztetnek. Mások szerint az esetleg cukorbetegség kialakulásához vezethet, hosszú távú alkalmazása pedig károsíthatja a veséket. A diéta ennek ellenére világszerte igen népszerű lett.

2009. augusztus 12., szerda

Szülés utáni depresszió NEM luxuskiváltság!

Még mindig sokan úgy gondolják, hogy a szülés utáni depresszió (postpartum depresszió) egy hülyeség, valamiféle úri muri, ami a gazdagok, a felső tízezer és az unatkozó hölgyek kiváltsága. Meglepődve tapasztaljuk, hogy egyesek szabadidőhöz kötik ezt, az igen súlyos betegséget és úgy nyilvánulnak meg, hogy milyen jó, hogy ezeknek a nőknek van idejük depressziósnak lenni. Holott, a betegségek léte nem szabadidő kérdése. Ilyen alapon megkérdezhetnénk azt is, hogy rákosnak van ideje lenni, aidsesnek van ideje lenni, de jó, hogy annyi szabadideje van, hogy ráér influenzásnak lenni!? Ugye, hogy igen rosszul hangzik?

A depresszió egy igen alattomos és súlyos betegség. Veszélyes, ha kezeletlen marad, arról ne is beszéljünk, ha más pszichés betegség is csatlakozik hozzá. Pl. elmebetegség; esetünkben skizofrénia.

Történetünk szereplője, akivel tele voltak az amerikai lapok, a skizofréniája mellett, terhesség utáni depresszióban is szenvedett. Ennek ellenére nem csak gyermeket szült, de még haza is engedték a kórházból minden kezelés nélkül. Pedig, az Amerikai Egyesült Államok nem a pszichológiai és pszichiátriai tabuk országa, mint Magyarország.

Ennek a felelőtlen tettnek súlyos következménye lett, hogy az anya, Otty Sanchez megölte 3 hetes kisfiát. És, hogy ne legyen ennyire egyszerű a dolog, megette a gyermek fél agyát és három lábujját. Tette, annyira brutális, hogy az amerikai rendőrség nem is hozta nyilvánosságra a részleteket és a szokásokkal ellentétben, képeket sem tettek közzé.

Természetesen, az anya, önmagával is végezni akart, de öngyilkossági szándéka csupán kísérlet maradt.


Tanulságos történet. Ne becsüljük alá a betegségeket! Inkább kérjünk tanácsot, segítséget. Ne szégyelljünk szakemberhez fordulni!!! Figyeljünk oda családtagjainkra! Előzzük meg az esetleges tragédiát! A szülés utáni depresszió kezelhető! A skizofrénia úgyszintén!

A szülés utáni depresszióról ITT olvashatnak bővebben.

2009. július 26., vasárnap

Mi a szerotonin?

Szerotonin (serotonin)

Mind a központi, mind a perifériás idegrendszerben megtalálható neurotranszmitter. A szerotonin gátló neurotranszmitter, mely számos folyamatban, többek között az alvásban, a fájdalomészlelésben és a hangulatbetegségek (depresszió, bipoláris kórkép) kialakulásában szerepet játszik.

2009. július 24., péntek

Az ecstasy depressziót okoz?

Az American Journal of Psychiatry egyik beszámolója szerint az ecstasy gyakori használata némely embernél erősítheti a depresszió tüneteit.
Az ecstasy amfetamin származék, főleg a fiatalok körében használt a különféle partikon. Ez a típusú drog rendkívüli mértékben növeli a 90-es években indult elektronikus tánczenék széles skálájának élvezhetőségét.

A szer befolyásolja a szerotonin szintet, amelytől nagy mértékben függ a hangulatunk és érzelmeink. Sajnos azonban a pirula akár egyszeri használata is tragikus következménnyel járhat. Véralvadási zavarokhoz és szívbénuláshoz vezethet, amelyek akár halált is okozhatnak.

Az amerikai tudósok által elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy némelyik ember genetikailag hajlamosabb depresszióra ecstasy fogyasztás után. Gyakori használaton a heti egy ecstasy tabletta fogyasztást értik. A kutatók azt is megállapították ugyanakkor, hogy már az egészen alkalmi fogyasztás is negatívan hathat a hangulatra.

2009. július 22., szerda

A depresszív emberek hajlamosabbak a rákra

A New Scientist egyik cikkében arról számol be, hogy az aggódó emberek könnyebben betegszenek meg különböző daganatos betegségekben. Mindezt egy több mint 60 ezer ember bevonásával végzett vizsgálatból állapították meg norvég kutatók.

Ez a kutatási eredmény is adalék lehet ahhoz a vitához, hogy vajon tisztán pszichológiai tényezők, például a depresszió és az aggódás szerepet játszhatnak-e a daganatos betegségek kialakulásában, amihez persze, mindjárt hozzá kell tenni, hogy az ilyen vizsgálatoknál soha nem lehet kizárni egyéb viselkedési tényezők hatását, például a személyi higiéné, vagy a táplálkozás hiányosságait, esetleg éppen a dohányzás negatív hatását.

A norvég pszichiáterek két éven át követtek több mint 60 ezer személyt, és a norvég rákregiszter alapján szűrték ki azokat, akiknél daganat, vagy daganatot megelőző állapot alakult ki és kiderült, hogy azoknál, akik az aggodalom tesztben magas pontszámot értek el, 25 százalékkal magasabb volt később az ilyen rákmegelőző állapot előfordulása. Korábbi hasonló vizsgálatokban nem sikerült egyértelmű összefüggést kimutatni, bár volt két olyan vizsgálat, ahol kapcsolatot tudtak kimutatni a pszichés stressz és két speciális daganatféleség, a limfómák és a rosszindulatú melanómák között.

Ez azért érdekes, mert ezek a daganatos betegségek az immunrendszer hibás működésével kapcsolatosak és a stressz, az aggódás és a depresszió csökkenti az immunrendszer aktivitását. Amerikai kutatók kimutatták például, hogy depressziós felnőtteknél jelentősen csökken a fehérvérsejtek aktivitása és az ellenanyag válasz. Tegyük hozzá, hogy a norvég vizsgálatban, szemben az aggódással, a depressziós személyeknél nem sikerült szignifikáns különbséget kimutatni a rákmegelőző állapotok előfordulásának a gyakoriságában.

2009. július 3., péntek

Pszichés meddőség

Orvosi definíció szerint meddőségről akkor beszélünk, ha két év rendszeres és védekezés nélküli házasélet után nem következik be a terhesség. Arra a kérdésre, hogy a meddőség betegség-e nehéz válaszolni.
Betegség vagy állapot?
Egyrészt a rendszeres és sok orvosi beavatkozás miatt tekinthető lenne betegségnek, másrészt, ilyenkor nem egy ember, hanem egy emberpár tekintendő betegnek. Sokszor külön-külön a férfinak és a nőnek is lehetne gyermeke, csak együtt nem sikerül nekik. Ha egyértelműen orvosilag meg is állapítható, hogy melyiküknél van az a rendellenesség, ami miatt nem következik be a teherbeesés, nem biztos, hogy az orvosi kezelés az ő gyógyítására irányul.
Akár betegségnek nevezzük, akár állapotnak, problémának, tény, hogy az érintettek, s az érintettek családja, környezete is igyekszik ezt nagyon diszkréten, vagy titokban tartani. A gyermekáldás elmaradásának okára, az esetleges meddőségre az ezzel kapcsolatos kezelésekre rákérdezni tapintatlanság.
A titkolandó betegségek viszont stigmatizálnak, s a szégyen vagy a fogyatékosság érzése társul hozzá. Ez igaz a meddőségre is, sokszor a bűntudat, a szégyen, kisebbrendűségi érzés elemei bukkannak föl a meddő párok tagjaiban. Maga a meddő szó eredménytelent, fölöslegeset, haszontalant jelent, s valóban a meddőséggel küszködők gyakran számolnak be üresség, értelmetlenség, haszontalanság érzésről is. A női létet semmi sem érinti olyan fájdalmasan, mint a meddőség, amely egy életre szóló keserűség forrása lehet. Ráadásul a társadalom is valamilyen formában megbélyegzi a gyermektelen nőket.
Ezért aztán a nők mindent megtesznek azért, hogy gyermekük lehessen. Hosszú, akár évtizedekig tartó orvosi beavatkozások sorát csinálják végig, s mielőtt végleg felhagynának az újabb és újabb procedúrákkal, még ott motoszkál bennük a kérdés: Vajon mindent megtettem? Vajon nem fogom okolni magamat öreg koromban amiatt, hogy nem tettem meg mindent, hogy abbahagytam a kezelések végeláthatatlan sorát?"
Folytatás>>>

2009. június 30., kedd

A depresszió okai

Mivel a depresszió a legelterjedtebb emocionális betegség, ezért nagy erőkkel próbáljuk feltárni az okait. Ma, már több okot is ismerünk, melyek depressziót válthatnak ki egy embernél. Teljesen függetlenül attól, hogy nőről vagy férfiról van e szó.

Az egyik ilyen feltárt ok az úgynevezett tárgyvesztésre adott reakció. A veszteség tárgya bármi lehet: szeretett partner elvesztése, barátok elvesztése, társadalmi sátus, munkahely elvesztése. A depressziós személy azért reagál olyan intenzíven, mert a jelen helyzet a gyermekkorban átélt tárgyvesztések félelmét idézi fel. Ezeknek az embereknek a szeretet és a gondozás iránti szükséglete valamilyen okból nem elégülhetett ki gyermekkorukban. A későbbiekben bekövetkező veszteség miatt a személy visszacsúszik az eredeti veszteség időszakában átélt tehetetlenség és függőség állapotába. A depressziós beteg viselkedés részben a szeretetigény kifejeződése: a tehetetlenséget, valamint a szeretet és a biztonság utáni vágyat mutatja.
A tárgyvesztéssel járó reakciót bonyolítja a düh, amit az elvesztett személy iránt érzünk. A depresszióra hajlamos személyek megtanulják, hogy tudják ellenséges érzéseiket elnyomni, mert félnek, hogy elidegenednek azoktól, akiknek a támogatásától függnek. Amikor a dolgok rosszul mennek, dühüket befelé fordítják, és magukat vádolják.
Például egy ember, akit főnöke kirúgott állásából, rendkívül ellenséges érzelmekkel viseltethet főnöke iránt. Mivel azonban dühe szorongást gerjeszt, a projekció elhárító mechanizmusát alkalmazva belsővé teszi érzelmeit: nem ő dühös, hanem mások dühösek őrá. Úgy gondolja, hogy főnökének jó oka van arra, hogy elutasítsa őt, hiszen teljesen ügyetlen, és semmi érdemlegeset nem tud felmutatni.
Folytatás>>>

2009. június 26., péntek

Antidepresszáns gyógyszerek

Szerző: Dr. Demeter Irma

Depresszió kezelésére a pszichológiai gondoskodás mellett gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet, a betegség súlyosságának megfelelően. A több csoportba sorolható szereket sikeresen alkalmazzák pánikbetegségben, fóbiák esetén, kényszerbetegségben is. Közös tulajdonságuk, hogy hatásuk lassan, hetek alatt alakul ki; közben megszakítani a kezelést nem szabad, és a gyógyszert hosszú ideig kell szedni a gyógyulás érdekében.

A nem elvethető teória szerint a depressziót egyes agyi hírvivők (neurotranszmitterek) nem elégséges működése okozza, nem termelődik elég ezekből a hírvivő anyagokból. Ezek a hírvivők viszik az információt az egyik sejttől a másikig az agyban. A gyógyszerek különböző módokon képesek hatni a rendszerre. A hírvivő molekulák lebontását, a két sejt közötti résből (szinapszis) való eltűnését, felszívódását gátolhatják (visszavétel gátlók). Egyes vegyületek hasonlóak ezekhez a hírvivőkhöz, és helyettesíthetik azokat. A hírvivők, szabályozó folyamatként, gátolják saját maguk felszabadulását. Ezt a folyamatot is képes gátolni egynéhány vegyület.
A depresszió kezelése szempontjából eddigi tudásunk szerint, a következő hírvivő molekulák fontosak: noradrenalin, szerotonin. Mindkét vegyület monoamin származék, azaz egy aminosavból szintetizálja a szervezet. Az egyes receptoraikra pozitívan ható (agonista, az eredetileg hozzákötődő vegyületet mimikálni képes) gyógyszereket, illetve ezek elővegyületeit (ezekből keletkezik a noradrenalin vagy a szerotonin) hangulatjavító gyógyszerként használják. Ezek a depresszió nevű betegségben nem, de kisebb rosszkedvű fázisban segíthetik a beteget.
A legrégebbi szerek csoportja a triciklikus vegyületek; nevük, a szerkezetből adódik. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy gátolják a hírvivő molekulák felvételét a sejtekbe, így tovább maradnak aktívak ezek a molekulák, nagyobb jelet közvetítenek. Egyik, hatásosabb csoportjuk kifejezetten a noradrenalin visszavételét gátolja. Depresszió, pánikbetegség, krónikus fájdalom, éjjeli bepisilés, és migrén kezelésére alkalmazzák ezeket.
Sajnálatos módon elég sok mellékhatással rendelkeznek. A mellékhatásokról tudni illik, hogy nem minden embernél jelentkeznek, teljesen egyedi, ki mennyire érzékeny ezekre, és minden egyes gyógyszernél így van. Ennek fényében, ezek a gyógyszerek okozhatják a száj száraz érzését, székrekedést, gátolhatják a vizelet kiválasztását, okozhatnak homályos látást, szívdobogást. Altató hatással is rendelkeznek, szedésük során a páciens testsúlya megemelkedhet a gyógyszer hatására. Ha ülésből hirtelen feláll a kezelt beteg, megszédülhet, ezenkívül szexuális zavarokat okozhat a gyógyszer szedése, az illető görcsküszöbe csökken, az izmai kisebb erőfeszítésre rándulhatnak. Nagyon fontos a gyógyszert az előírásnak megfelelően szedni, mert túladagolása esetén izgatottság, görcsök léphetnek fel, a beteg átléphet depresszióból mániás fázisba. A görcsök legveszélyesebb formája is előfordul, a légzőközpont bénulása, ez pedig kómát okoz.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...