Mikor szedjem be a vitaminokat?

Az emberi szervezet működése 24 órás periódusokra osztható. Sejtjei azonban akkor sem pihennek, amikor az ember aludni tér, hiszen ezek nem tudnak folyamatos oxigén- és tápanyagellátás nélkül létezni. Ezért a kiegészítő anyagokat a nap folyamán a lehető legegyenletesebben kell elosztani.

Ha Ön, a kiegészítő anyagokat - vitaminok, ásványi anyagok - egyszerre veszi be, akkor tegye azt a főétkezéskor!

A kiegészítő anyagokat legjobb az étkezések után bevenni. A vitaminok szerves vegyületek, és a legtökéletesebb felszívódás érdekében más élelmiszerekkel és ásványi anyagokkal együtt vegyük be azokat! Mivel a vízoldékony vitaminok, különösen a B-vitamin-komplex és a C-vitamin elég gyorsan kiürülnek a vizelettel, legjobb a reggeli, az ebéd vagy a vacsora után beszedni ezeket. Ha erre nincs mód, akkor az egyik felét a reggeli, a másik felét a vacsora után vegye be.

Ha napjában egyszer szedi be a vitaminokat, akkor ezt a főétkezés - az ebéd vagy a vacsora - után tegye. És ne feledje, hogy az ásványi anyagok nélkülözhetetlenek a vitaminok tökéletes felszívódásához! Ezért a vitaminokat és az ásványianyag-kiegészítőket egyszerre vegye be!

Meddig jók a vitaminok?

Sokszor felteszik nekünk a kérdést, hogy egy-egy vitaminkészítmény, vagy bármely táplálékkiegészítő meddig jó? Egyáltalán megromolhatnak-e?

Ásványi anyagok

Ahhoz képest, hogy az ásványi anyagok igen fontos anyagok a szervezetünk számára, igencsak mellőzöttek a vitaminok világában. Sokan, kapkodják a vitaminokat úgy, hogy az ásványi anyagokról mit sem tudnak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják azokat. Ez akkor is igaz, ha multivitamin készítményt szedünk, melyek tartalmaznak ásványi anyagokat is.

Töltő- és kötőanyagok

Rengeteg kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy egy vitaminkészítménybe, a vitamin(ok)on kívül miért tesznek bele még megannyi mást is, mint pl. cellulózt, vagy magnézium sztearátot és mi a nyavaja az a Shellac?

Nos, valóban, egy vitaminkészítményben több van, mint amit a szemünk lát, és néha több, mint amennyit a címkéjén feltüntettek. A töltőanyagokat, síkosító anyagokat és más hasonlókat nem kell felsorolni, és legtöbbször nem is teszik meg. Ha azonban szeretné tudni, hogy mi mindent nyel le, akkor a következő kis tájékoztatónk segíthet Önnek:

1. Hígító- vagy töltőanyagok
2. Kötőanyagok
3. Síkosító anyagok
4. Dezintegráló anyagok
5. Színezékek, festékek
6. Ízesítő- és édesítőszerek
7. Bevonóanyagok
8. Szárító anyagok

1. Hígító- vagy töltőanyagok

Olyan, biológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket a tabletta tömegének növelése céljából tesznek hozzá, vagy azért, hogy megfelelő nagyságú tablettát préselhessenek belőle. A jobb készítményekben dikalcium-foszfátot használnak, amely kitűnő kalcium- és foszfát-forrásként használ. Fehér por, amelyet a természetes ásványból (sziklából) tisztítanak. Esetenként szorbitolt és cellulózt, azaz növényi rostot is szoktak alkalmazni.

2. Kötőanyagok

Az elporított anyagoknak kohéziós tulajdonságot kölcsönöznek, más szóval a kötőanyagok vagy granulátumok azok, amelyek a tabletta alkotórészeit összetartják. Leggyakrabban cellulózt és etil-cellulózt használnak erre a célra. A cellulóz a növényi rost fő alkotórésze.

Más, kötőanyagként használható anyagok:

• arab mézga (gumiarabicum) - ez, egyfajta növényi gyanta
• algin, alginsav vagy nátrium-alginát - ez, a tengeri algából nyert szénhidrát
• lecitin és szorbitol - mindkettőt csak esetenként használják

3. Síkosító anyagok

Valamilyen sima tapintatú anyagot adnak a tablettamasszához, amely megakadályozza, hogy a tabletta a présgéphez tapadjon. Kalcium-sztearátot és kovaföldet szoktak általában használni. A kalcium-sztearátot természetes növényi olajokból nyerik. A kovaföld (szilika) a természetben előforduló fehér (kőzet-) por. Magnézium-sztearátot is alkalmazhatnak.

4. Dezintegráló anyagok

Olyan anyagokat is kevernek a tablettamasszához, amelyek a bevétel után a tabletta szétesését segítik elő. Ilyen az arab mézga, az algin és az alginát.

5. Színezékek, festékek

A tablettát tetszetősebbé vagy "gusztusosabbá" teszik. Legjobbak a természeti forrásokból származó színezékek, mint pl. a klorofill, a növények zöld festékanyaga.

6. Ízesítő- és édesítőszerek

Csak a szopogatnivaló tablettákban használják ezeket. Az édesítők rendszerint a fruktóz (gyümölcscukor), a maláta-dextrinek, a szorbitol vagy a maltóz. Jobb készítményekben szacharózt (nádcukrot) csak ritkán alkalmaznak.

7. Bevonóanyagok

Ezek az anyagok a nedvességtől védik a tablettát, amit így lenyelni is könnyebb, s a kellemetlen íz vagy szag sem hatol át a mázon. Ilyen fedőanyag például a zein, amely a gabonamagvakból előállított természetes fehérje, és tiszta filmbevonatot alkot. A brazil viaszt, amelyet pálmafákból nyernek, szintén gyakran használják. És a Shellac sem más, mint gyógyszerészeti bevonóanyag.

8. Szárító anyagok

Ezek az anyagok megakadályozzák, hogy a vízszívó (higroszkópos) vegyületek nedvességet vegyenek fel a gyártás során. A szilikagél a legközönségesebb szárítóanyag.

Mi a kelátképzés?

A szervezetbe kerülő szervetlen vasnak csak a 2-10%-a szívódik föl!

A kelátképzés az a folyamat, amelynek során az ásványi anyagok emészthetővé válnak. A közönséges ásványi kiegészítők, mint a csontliszt és a dolomit, gyakran nem kelátformában vannak. Ahhoz, hogy a szervezet felhasználhassa ezeket az emésztés során, keláttá kell alakulniuk. Sok emberben ez a természetes kelátképzés nem eléggé hatékonyan megy végbe, és ezért a beszedett ásványi kiegészítőknek alig van hasznuk.

Ha meggondolja, hogy a szervezet nem használ fel mindent, ami a táplálékkal bekerül, hogy legtöbbünk nem emészti meg hatékonyan a táplálékot, hogy a szervezetbe kerülő szervetlen vasnak csak 2-10%-a szívódik föl ténylegesen, és ennek a kis mennyiségnek is kiürül a fele, akkor biztosan megérti, hogy mennyire fontosak a kelát formába átalakított ásványi anyagok. Az aminosavakkal kelátokat alkotott ásványi kiegészítők 3-10-szer jobban felszívódnak, mint a nem kelát formában levők, és ez igazán megér egy kis járulékos költséget.

Nemenként eltérő pirulák?

Az előző bejegyzésekben ismertetett felmérések több kérdést felvetnek. Elsőként azt, hogy ha ennyire eltérőek a vitamin- és nyomelem beviteli adatok a nőknél és férfiaknál, akkor helyes-e a kötött összetételű, egységes táplálék kiegészítők ajánlása?

Való igaz, hogy vannak olyan vitaminok és főképpen ásványi anyagok, amelyekből eltérő az ajánlott napi dózis a nők és a férfiak esetében, így pótlásukkor is tekintettel lehetünk ezekre a különbségekre. Nyilvánvaló, hogy kalciumra minden embernek szüksége van, ám az is köztudott, hogy a változókor után a nőknél a kalciumvesztés hirtelen jelentősen fokozódik, ezért nekik – orvosi javallatra – nagyobb mennyiségre lehet szükségük a csontritkulás megelőzéséhez. Ugyanez vonatkozik például a vasra, – a női szervezet jelentős mértékben veszít vasat a “nehéz napokon". A gyártók már régen felismerték ezt, ezért már speciális készítmények is kaphatók, például külön a dohányosok megnövekedett C-vitamin szükségletének kielégítésére, megint más a stresszesebb időszakokra, más-más a menedzsereknek és a kismamáknak.

A magyar lakosság csaknem 80 százaléka jódhiányos területen él.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Mik a vitaminok?
• Unokák és nagyszülők veszélyben