A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendégírók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendégírók. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. január 20., szerda

Vegetáriánus táplálkozás csecsemőkorban

Szerző: Polyák Éva, dietetikus

A vegetáriánus vagy vegán családban cseperedő gyermekek esetén nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kicsi minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson. A szigorú, kizárólag növényi táplálékokat tartalmazó vegán és makrobiotikus táplálkozás a babák számára nem elfogadható. Ezek a táplálkozási formák nem fedezik a csecsemők energia- és tápanyagszükségletét, ugyanis az étrend fehérjében, B6-, B12- és D-vitaminban, vasban, kalciumban és cinkben hiányos, márpedig ez fokozott kockázatot jelent*. Hiánybetegségeket okoznak, s ezek súlyos esetben akár halálra is vezethetnek. Ha a szülők ragaszkodnak a vegetáriánus táplálkozás valamelyikéhez, a laktoovo- vagy a laktovegetáriánus formát lehet javasolni, de az étrendet szakemberrel, dietetikussal kell összeállítani.

Hangsúlyozni kell, hogy a csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.

*Domonkos, A.: Alternatív étrendek a gyermekélelmezésben. Élelmezés. 10. 24–25, 2005.

2010. január 19., kedd

Elválasztás, hozzátáplálás

Szerző: Polyák Éva, dietetikus

A csecsemő legjobb tápláléka az anyatej, hiszen megfelelő mennyiségben, minőségben és könnyen emészthető formában tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyekre a babának szüksége van. Az anyatejes táplálás kedvezően befolyásolja az értelmi képesség fejlődését, s védőanyagainak köszönhetően a szoptatott gyermekek körében ritkábban fordulnak elő bél- és húgyúti fertőzések, légúti betegségek és allergiák.

Születéskor a bélrendszer teljesen steril. A szülés során a csecsemő áthalad a szülőcsatornán, ahol érintkezik azokkal a mikrobákkal, amelyek az anya szervezetében találhatók. Az anyatej első kortyaival számos jótékony baktérium (Lactobacillus- és Bifidobacterium-faj) kerül a csecsemő tápcsatornájába. Hatásukra a vastagbélben olyan anyagcsere- és immunológiai folyamatok következnek be, amelyek a gátolják a veszélyes kórokozók megtelepedését, serkentik a bélműködést, s hozzájárulnak a vitamintermeléshez.

A tápszerrel táplált csecsemők bélflórájában nem a bifidus baktériumok dominálnak, emiatt a védőhatás kisebb, a bél sérülékenyebb. Nem kell azonban megijedni azoknak az anyukáknak, akik valamilyen ok miatt nem tudják anyatejjel táplálni gyermeküket, hiszen a tápszeres babák bélműködésének és -védelmének támogatására már kifejlesztettek élő bifidus baktériumokat tartalmazó, probiotikus csecsemőtápszereket. Ezek a baktériumok az anyatejhez hasonlóan védik és fenntartják az egészséges bél működését.


Elválasztás

Az elválasztás kifejezés több módon értelmezhető. Jelentheti az anyatejes táplálásról a tápszeres táplálásra való áttérést, illetve az anyatejes vagy tápszeres táplálásról való fokozatos áttérést a szilárdabb ételekre. A WHO meghatározása szerint az eszményi elválasztási időt a csecsemő fejlődése, növekedése határozza meg. Az elválasztást akkor kell elkezdeni, amikor az anyatej vagy a tápszer nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, ezért a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A Magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, s ha mód van rá, egyéves korig még az anyatej legyen a fő táplálék (1).


Mikor?

Az elválasztás ideális esetben hosszabb folyamat. Az anyuka szemléletmódjától függően az elválasztás lehet hirtelen vagy fokozatos. Tarthat napokig, hetekig vagy néha hónapokig.

Arra a kérdésre, hogy mikor érkezett el a hozzátáplálás ideje, az anyuka gyermeke viselkedéséből is következtethet. Ilyen viselkedés lehet, ha a baba a megszokottnál mohóbban szopik, és szoptatáskor mindkét mellet kiüríti, mégis éhesnek látszik, illetve az etetés után egy-két órával újra szopni szeretne, s ami a kezébe kerül, a szájába dugja, kóstolgatja. Ha ilyet tapasztalunk, azt jelezheti, elérkezett a hozzátáplálás ideje. Ez az időszak általában a hatodik hónap táján következik be. Erre az időszakra megkétszereződik a baba születési testtömege, s nő a fejlődő szervezet energia- és tápanyagigénye, ezért nem elégíti ki energiaszükségletét a kizárólagos anyatejes táplálás. A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérhetnek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem a kiegészítését.

Az elválasztás időpontját meghatározhatja az is, hogy a baba anyatejes vagy tápszeres táplálásban részesül-e. Ha tápszert kap, a hozzátáplálást már négy hónapos korban elkezdhetjük.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert egyrészt a tápcsatornába kerülő idegen anyag az egyéni érzékenységtől függően ingerelheti az immunrendszert, s kóros immunválaszt, allergiát válthat ki, másrészt ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.


A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mivel ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót:
  • kiütéseket, elsősorban a száj körül, a hason és a háton
  • hasfájást és
  • szélgörcsöket.
Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Mit?

Sok anyukában felmerülhet a kérdés, miért kell figyelni az élelmi anyagok bevezetésének megfelelő sorrendjére, amikor a gyári készítésű bébiételek olyan alapanyagokat tartalmaznak, amelyeknek a házi bevezetését a szakemberek csak később ajánlják.

A gyári készítésű bébiételek és tejpépek a csomagolásukon feltüntetett életkortól biztonsággal adhatók, még olyankor is, ha olyan összetevő (pl. tej, méz) van bennük, amelyet házi felhasználásban nem javasolnak a dietetikusok. Ennek az az oka, hogy a bébiételekben, a szigorú és körültekintő gyártástechnológiának köszönhetően, ezek az alapanyagok megfelelően át vannak alakítva, így a babák táplálására alkalmasak.

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljunk ki, ilyen

  • az alma,
  • az őszibarack,
  • a banán, majd a későbbiekben
  • a meggy és
  • a cseresznye.
Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket:

  • epret,
  • málnát,
  • kivit,
  • ribizlit,
  • szedret,
  • egrest,
  • áfonyát (2).
Zöldségek és főzelékfélék közül először:

  • a burgonya,
  • a sárgarépa,
  • a sütőtök és
  • a cékla kerüljön sorra.
Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket.
Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és -zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén elkezdhetjük a hús bevezetését (1). Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk. A hatodik hónap végén elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.

A hetedik hónapban bevezethetjük:

  • a körtét,
  • a cukkinit,
  • a salátát,
  • a brokkolit,
  • a fehérrépát,
  • a paszternákot,
  • a tököt,
  • a kelbimbót és
  • a passzírozott zöldborsót.
Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk (3). Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól:

  • szilvával,
  • ringlóval,
  • sárgabarackkal,
  • görögdinnyével,
  • sárgadinnyével és
  • cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát.
A zöldségek és főzelékfélék közül:

  • a karalábé,
  • a kelkáposzta,
  • a karfiol,
  • a zöldborsó és
  • a csicsóka bevezetése kezdődhet meg.
Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet (3).

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként (2). Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot.

A fűszerek közül:

  • bazsalikommal,
  • kakukkfűvel,
  • borsikafűvel,
  • borsmentával,
  • citromfűvel és
  • lestyánnal ízesíthetünk.
Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben – lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén – pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Sok anyuka úgy gondolja, hogy az otthoni ételkészítés sok vesződséggel és idővel jár, s összeegyeztethetetlen a családtagok étrendjével. Ez nem így van, de egy kis tervezést azért igényel. Az alapanyagok, az előkészítési és elkészítési műveletek is hasonlók vagy éppen ugyanazok, csupán a befejező műveletekben van egy kis eltérés. Előnye, hogy az anyuka pontosan tisztában lesz azzal, hogy mit is eszik szeme fénye.

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban). Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéshez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre. Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.



Ne adjunk a babának:
• egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
• nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
• csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

Irodalom
1. Arató, A., Várkonyi, Á. (szerk.): Az egészséges csecsemő táplálása. Gyermekgyógyászati Útmutató, 233–257, 2004.
2. Polgár, M.: Gyermekkori táplálékallergiák. SpringMed, Budapest, 2003.
3. Barna, M. (szerk.): Táplálkozás – Diéta. Medicina, Budapest, 1999.

2009. november 18., szerda

Mindent a rizsről

Szerző: Dr. Prutkay Csaba

Általános sztereotípiánk az, hogy „ha rizs, akkor Kína". Az igazság azért egy kicsit árnyaltabb. A rizs kultúrája elsősorban a csapadékban gazdag területekhez kötődik, mint amilyen Délkelet-Ázsia térsége: Vietnam, Thaiföld, Indonézia vagy Dél-Kína. Bár a rizs általánosan elterjedt Kínában - sőt: az ételre használt fan szó alap jelentése „főtt rizs" -, azért mégsem mondhatjuk, hogy minden területen ugyanakkora lenne a jelentősége. Északon a tésztafélék (mien tiao) az elterjedtebbek, míg a „virágzó délvidéket" jellemzi dominánsan inkább a rizs. Minden területnek magvan a maga rizsfajtája.

Folytatás›››

2009. október 30., péntek

A tartós fogyás titka

Szerző: Dr. Boros Szilvia
A fogyókúrák reneszánszát éljük, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy napjainkban egyre több biztos fogyással kecsegtető receptes könyv jelenik meg. Tény, hogy sok olyan módszer van, amelyik rövidtávon biztos sikerrel jár.

2009. október 6., kedd

A genetika és a táplálkozás kapcsolata - III.


Szerző: Dr. Bíró György
Remények és lehetőségek
A géntechnológia alkalmazása a táplálkozási és biokémiai kutatásokban hatékony eszköz annak megértésében, hogy az élelmiszerek vagy tápanyagok milyen mechanizmussal módosítják a szövetekben végbemenő folyamatokat. A kutatóknak olyan kérdéseket kellene megválaszolniuk, hogy az egészség megőrzésében hatékony étrendi komponensek hogyan, hol és mikor gyakorolnak hatást, vannak-e hátrányos következményű összetevők, ezeket milyen mennyiségben, formában és kombinációban kell megenni a maximális egészségi előny és a minimális kockázat elérése végett, hogyan változnak az egyének étrendi ajánlásai genetikai profiljuktól, koruktól, nemüktől és életmódjuktól függően. A választ csak valamennyi érintett tudományág kutatóinak együttes munkája adhatja meg. Ennek akadálya a kutatások nagy költsége, amelynek oka a hatalmas mennyiségű adat kezelése, a csoportok kölcsönös tájékoztatásának megteremtése, valamint logisztikai nehézségek.

Bizonyos területeken azonban már van előrelépés. Például az apo-E allél polimorfizmusánál, amikor is az E3 allélúaknak (akiknek magas a vérkoleszterinszintjük) más étrendi útmutatást kell adni, mint az E2 vagy E4 allélúaknak. Ugyanez az út járható olyan génpolimorfizmusnál is, amely bizonyos betegségek iránti fokozott fogékonysággal jár. A poligénes betegségeknél a gének közötti és a környezeti kölcsönhatások megismerése még nagyon kezdeti stádiumban van. Például csontritkulás esetén tisztázták, hogy a fenotípusos variáció 50–85%-ban a csontsűrűség fő meghatározója, míg a maradék részt a környezeti tényezők teszik ki, ám a részletek még tisztázatlanok. Ha valahol sikerül meghatározni a táplálkozás és a nukleotidok polimorfizmusa közötti kapcsolatot, akkor a kockázat már fiatalkorban tisztázható, s az étrendi megközelítés javíthatja az élettartamot és az életminőséget (2). A táplálék bioaktív, nem tápanyag alkotói (pl. a fitokemikáliák) is szerepet játszanak a gének érvényesülésében. Ez jól felhasználható az újszerű élelmiszerek biológiai értékelésénél, ugyanígy a genetikailag módosított élelmiszereknél is. Kutatások folynak modellélelmiszer-összetevők kemopreventív hatásáról sejtvonalakon, feltételezve, hogy így a vastagbélrák megelőzésének mechanizmusát tisztázni lehet.

A kezdődő betegségek biomarkerei nem tükrözik pontosan a vizsgált folyamatokat, mert a kórképek több ok miatt jönnek létre. A molekuláris szintű biomarkerek, ha majd sikerül ilyeneket találni, lehetővé teszik a lényeges változások korai felismerését (3) Bonyolítja a munkát, hogy egy összetevő lehet védő az egyik területen, s lehet hátrányos egy másikon. Például a szójafehérje, illetve a szója fitoösztrogénjei védőhatásúak lehetnek az emlőrák esetében különböző életszakaszokban, máskor viszont elősegíthetik a rák kialakulását.

Etikai és szociális kérdések
Abban, hogy a fogyasztók elfogadják-e a nutrigenomikai eredményeket, alapvető az a mód, amiképp ezeket kommunikálják, illetve akiknek kommunikálják. Ez meglehetősen nehéz terület. Sokszor, minden igyekezet ellenére, a lakosság széles rétegei nem fogadják el, hogy meg kell ismerni az étrend befolyását a jövőbeni egészségi és jólléti állapotukra. Gát az is, hogy a fogyasztók valószínűleg félnek a genetikai diagnózistól. Attól tartanak, hogy például családi rákos diszpozíciójuk, specifikus helyzetük felismerése alkalmazási, biztosítási és financiális hátrányt fog jelenteni. A pozitív vonatkozások segíthetnek az elfogadásban. Az egyénre vonatkozó genetikai térképadatok bizalmassága szintén érdekes terület, vannak, akik névtelennek akarják megtartani.

A nutrigenomika újabb eredményeit rendszerszemléleti alapon kell áttekinteni és értékelni. Ez nyújt lehetőséget arra, hogy az innovatív technológiák során a kifejlesztett termékeknél figyelembe vegyék a közösség reakcióit, a fogyasztói vonatkozásokat és az etikai kérdéseket. A nutrigenomika lehetőségeinek túlzott reményei csak aláássák a fogyasztók értékelését, s elutasításra vezethetnek. Minél több részletes információ áll rendelkezésre, annál nagyobb szükség van holisztikus szemléletre és globális megközelítésre (1, 4).


Irodalom
1. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.
2. van der Schuren W., E. H. J., Bijlsma, A. C. et al: Nutrigenomics: application of genetics technologies to nutritional sciences and food technology. J. Food Sci., 66, 772–780, 2001.
3. Ordovas, J.: Diet/genetic interactions and their effect on inflammatory markers. Nutr. Rev., 65, S203–S207, 2007.
4. Corthésy-Theulaz, I., den Dunnen, J. T. et al: Nutrigenomics: The impact of biomics technology on nutrition research. Ann. Nutr. Metab., 49, 355–365, 2005.

2009. október 5., hétfő

A genetika és a táplálkozás kapcsolata - II.



Szerző: Dr. Bíró György
Kóros állapotok örökletes háttere
A genetikai fogékonyság eltérő az egyének vagy populációk között, s fontos olyan népbetegségek esetén, amilyen a koszorúér-betegség, a cukorbetegség és a rosszindulatú daganatok. A felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség jóval gyakoribb az észak-amerikai pima indiánok körében: egy új generáció 50%-a vagy még nagyobb hányada lesz cukorbeteg, főleg akkor, ha elhízott, éspedig mind fiatalabb korban, mint a szüleik. Az elhízást örökletes tényezők befolyásolják. A vonatkozó géntérkép háromszáznál több gént, markert és kromoszómarégiót foglal magában (3). Jól bizonyított genetikai kapcsolat van a vérzékenységnél (hemofiliánál), a vérszegénység bizonyos formájánál (sarlósejtes anémiánál) és a familiáris magas vérkoleszterinszintnél. Egy másik példa: a csecsemők energiafelhasználása és a gyulladásos válasz elnyomása halolajos kiegészítés következtében a gyulladást okozó citokin TNF-α genotípusát érinti. Az újonnan kifejlesztett, genetikai polimorfizmusokat tartalmazó adatbázisok nagy teljesítményű genetikai szűrést tesznek lehetővé, s alapos kritikával segítenek a jövő táplálkozási és klinikai kutatási területeinek kijelölésében.

A táplálkozás, a gének és az egészség összefüggése
A gének kifejeződésének étrendből származó szabályozói lehetnek tápanyagok (pl. zsírsavak, vas és szelén), nem tápanyagok (nonnutritív anyagok, pl. növényekből származó vegyületek, fitokemikáliák), a táplálék komponenseinek anyagcseretermékei (pl. eikozanoidok és retinolsav), az ételkészítési folyamat eredményei (pl. heterociklikus aminok a sült húsban) vagy a bélbaktériumok anyagcseréjének végtermékei (pl. rövid szénláncú zsírsavak). A génexpresszió tápanyag eredetű szabályozásának legegyszerűbb magyarázata: a gén másolatának olvasását és ennek funkcionális fehérjékre való lefordítását a táplálék bizonyos összetevői befolyásolhatják. A kapcsolat a legtöbb esetben nagyon összetett, lehet kölcsönhatás az étrenden belül (pl. zsírsav és retinoidok) vagy étrend és hormon között (pl. zsírsav és pajzsmirigyhormon). Függetlenül az étrend és a gén kölcsönhatásától, a nutritív és nonnutritív komponensek befolyásolják a sejtfehérjék bőségét és működését, különböző szinten irányítva a gének kifejeződését. A templátok átírását, a RNS-szintézist és -lebontást a sok telített zsírsav, oxidált lipid, redox stressz, túlságosan sok energia, heterociklikus aminok, retinoidok, n–6/n–3 többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, növényi szterinek, környezeti ösztrogén hatású anyagok, szelén és vas befolyásolja. A hírvivő RNS (mRNS) információjának lefordítására hat az étrendben nem elegendő mennyiségben előforduló leucin vagy vas. A fehérjék működését a kevés folát, antioxidáns, leucin és vas módosítja. A következő összeállítás (1. táblázat) a fehérjék kifejeződésének étrendi összetevők révén megvalósuló szabályozásának néhány további részletéről nyújt tájékoztatást (2).

1. táblázat Célhely és szabályozó tápanyagok
Célhely
Példák a szabályozó tápanyagra
Génátírás
Zsírsavak, glükóz, koleszterin, retinoidok, D-vitamin
mRNS stabilitása
Zsírsavak, glükóz, szelén, vas
mRNS feldolgozása
Többszörösen telítetlen zsírsavak, glükóz
mRNS átírása
Vas, aminosavak
Átírás utáni módosítás
Vitaminok, ásványi anyagok

A szteroidokhoz hasonló receptorok (retinoid-, D3-vitamin-, peroxiszóma sokszorozódását aktiváló receptor) azért hívták fel magukra a figyelmet, mert szerepet játszanak a sejtek differenciálódásában, a lipidek anyagcseréjében, az energiatermelésben, a gyulladásos válaszban, az érelmeszesedéses érelváltozásokban és a rák kialakulásában közreműködő gének szabályozásában. Aktiváló tényezők az n–3 és n–6 zsírsavak, a konjugált linolsav, a prosztaglandinok, a leukotriének és az oxidált zsírsavak. Az antioxidánsok (pl. az E-vitamin) megóvhatják a sejteket az oxidatív stressztől. Másrészt az antioxidáns glutation növelheti a transzkripciós faktorok DNS-kötő aktivitását oxidatív helyzetük védelmével. Néhány tápanyag szabályozza az mRNS mozgását a sejtfolyadékban (citoszolban). A glükóz és a PUFA módosíthatja az mRNS feldolgozási folyamatát. A glükóz közreműködik a zsírsav-szintetáz, a szelén pedig a glutation-peroxidáz stabilizálásában, míg a vas a transzferrinreceptor mRNS-destabilizálásában. A fehérje szintéziséhez az mRNS-mintának a riboszómához kötődésére és utána az üzenet olvasására van szükség. Aminosavhiány gátolja e kötést, ezért lassítja vagy megszünteti a peptidek meghosszabbítását (elongációt). Sajnálatosan ez a kutatási terület még gyermekcipőben jár, legfeljebb bizonyos aminosavakat lehet tanulmányozni, holott egy sor fehérjére vonatkozó transzkripcióról és transzlációról van szó, s itt tágabb étrendi befolyásra lehet számítani. A lefordítás után sok fehérje szerkezetében még változások zajlanak le (proteolitikus hasítás, foszforiláció, defoszforiláció, acetiláció, metiláció, glükoziláció). Az élelmiszerek összetevői befolyásolhatják ezeket. Egy másik típusú módosítás kofaktorként vitamin vagy ásványi anyag kötődése a fehérjéhez. Ezzel aktív enzim jön létre, amilyen pl. a tiamin, a piridoxin dehidrogenáznál vagy a mangán az argináznál.

Az epigenetika a genom olyan változásaira vonatkozik, amelynél nincs változás az elsődleges DNS-szekvenciában, azonban módosulás van a DNS-ben, pl. metiláció. A metiláció az öregedési folyamat része, amely számos betegség (rák, szív- és érbetegség, idegsejt- vagy szövetdegeneráció – Alzheimer- és Parkinson-kór) kialakulásánál játszik szerepet. A metilációt, amely visszafordítható, étrendi tényezők befolyásolhatják, de még nem tudjuk, milyen élelmiszer-összetevők jöhetnek számításba (1, 2)

Irodalom
1. Simopulos, A. P., Ordovas, J. M. (Eds.): Nutrigenetics and nutrigenomics. Karger, Basel, 2004.
2. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.
3. Obesity Gene Map, URL: http://obesitygene.pbrc.edu (2008. február 1.).

2009. október 2., péntek

A genetika és a táplálkozás kapcsolata


Szerző: Dr. Biró György
Új fogalomként került be a táplálkozással foglalkozók szótárába a nutrigenomika, amely a táplálék lényeges funkcióira utal a gének kifejeződésében (expressziójában), s amely az emberi gének összességének, a genomnak már csaknem teljes megismerésével vált lehetővé. A nutrigenomika alapján objektív esély nyílik az egészség megtartásának és számos betegség megelőzésének megvalósítására, felhasználva az egyén genetikai bázisának és a tápanyagok erre gyakorolt hatásának összefüggéseit. A XXI. században az emberi genom teljes megismerésével a gének azonosítása teljesen új területet fog megnyitni. Azonosítani lehet majd az egyéni genetikai kód és az étrendfüggő betegségek kapcsolatát, így alkalom nyílik a hatékony közbeavatkozásra.

Az Emberi Genom Projekt (Human Genom Project) a valaha volt legnagyobb együttműködés a biológiában. Eredményeként manapság már az emberi DNS hárommilliárd kémiai kódoló egysége ismeretes. A következő kihívás minden kódsorozat specifikus aktivitásának, következményének azonosítása. Számos gént ugyanis még nem azonosítottak véglegesen. Bizonyos becslések szerint az embernek mintegy harminc–negyven ezer génje van, de újabban huszonnégyezer-ötszázat tekintenek reálisnak, sőt, ezt is túlzásnak tartják. Ez a tény meglepő, hiszen egy egyszerű féregnek tizenhétezer génje van. Az emberi genomban 90–95%-ban olyan DNS-szakaszok vannak, amelyek látszólag nem kódolnak semmit, ezeknek a szerepét azonban még tisztázni kell (1).

Kapcsolódó fogalmak
A gének kifejeződése során számos részletet kell alaposan tanulmányozni. A génkészlettel a genomika, a gének átírásával a DNS (dezoxiribonukleinsav) mintaként (templátként) szolgáló fonaláról (azaz a gének aktivitásával, kifejeződésével, mint a változó helyzetekre adott válasszal) a transzkriptomika, az aminosavakat kódoló kodonokat tartalmazó hírvivő, valamint a riboszomális és a transzfer RNS-sel (ribonukleinsavval), a fehérjeszintézissel és a fehérjék összességével a proteomika, végül a sejtekben és szövetekben a sajátos környezeti változásokra adott válaszként lezajló anyagcsere-folyamatokkal, szabályozással és anyagcseretermékekkel (metabolitokkal) a metabolomika foglalkozik. A sejtek különböző körülményeinek összehasonlításából kapott adatok elemzése és értelmezése a bioinformatika felhasználásával valósul meg. A bioinformatika ama hatalmas biológiai adattömeg kezelésének a tudománya, amely nélkülözhetetlen a modern biológiában és orvostudományban. Számítógépes eszközök alkalmazását és biológiai adatok megszerzésének és értelmezésének analízisét jelenti, magában foglalva szoftverprogramokat és internetet. Az utóbbi vonatkozásában két fontos, díjmentesen hozzáférhető honlap van. Az egyik a National Center for Biotechnology (www.ncbi.nlm.nih.gov) által kezelt BLAST (basic local alignment search tool), amelyben hasonló nukleotidszerkezetű gének kereshetők, így lehetőséget ad ismeretlen DNS- vagy aminosavsorrend (szekvencia) összehasonlítására. A European Bioinformatics Institute génekkel és fehérjékkel kapcsolatos tanulmányokat gyűjt össze. Együttműködő partnere, a Sanger Centre teszi lehetővé az Ensembl adatbázis hozzáférését.

A nutrigenomika a táplálkozásnak a genom szintjén kifejtett hatását tanulmányozza, s alkalmazza a genomika technológiáját a táplálkozástudományban és az élelmiszer-technológiában. Valószínűleg ez a kutatási terület teszi lehetővé olyan alapvető kérdések megértését, mint a táplálékfelvétel, a tápanyagokra adott válasz egyének közötti különbözősége, s meg fogja könnyíteni az egyén egészségi állapotának feltérképezését is (2).

Irodalom
1. Simopulos, A. P., Ordovas, J. M. (Eds.): Nutrigenetics and nutrigenomics. Karger, Basel, 2004.
2. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.

2009. október 1., csütörtök

Gyömbér


Szerző: Kovács Ildikó dietetikus
A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Lágy szárú, egyszikű, évelő növény, méteres magasságot is elérő leveles hajtásokat fejleszt, míg a virágzatai 2–2,5 m-esek is lehetnek. A talajban kúszó gumós gyöktörzse (rizómája) agancsszerűen elágazik, s ennek feldarabolásával szaporítható.

A gyömbérgyökeret legalább ötezer éve használják fűszerként és gyógyszerként Kínában és Indiában, s háromezer éve termesztik Dél-Ázsia nedves, trópusi vidékein. Az ősi szanszkrit és kínai írások már megemlékeznek róla. Tudományos neve a „szarv alakút” jelentő „singabera” szanszkrit szóból ered. A XV–XVI. században jutott el a világ minden tájára, így Európába is. Legismertebb a hámozatlan, fekete (barbadosi) gyömbér és a hámozott, fehér vagy arany (bengáli) gyömbér.

A drog, vagyis a fűszer maga a gyöktörzs, amely csípősen kesernyés zamatú, citromra emlékeztető ízű. Jellegzetes ízét és illatát az illóolajok (zingiberén és bizabolén), a gingerolok (metil-gingerol és gingerol) és a sogaolok okozzák. Fő hatóanyaga a zingiberén (monociklikus szeszkviterpén), amely átlagosan 60%-ban, maximálisan 70%-ban alkotja az illóolajat, továbbá a zingiberol és a bizabolén. Ezenkívül 5% ásványi anyagot, hidrofahéjsav- és hidrobenzoesav-származékokat, lipideket, glükolipideket, antociánszármazékokat, keményítőt, cukrot, gyantát (gyömbéralkoholokat, cingeront, gingeolt) és szerves savakat (pl. limonénsavat) tartalmaz.

Száz gramm nyers gyömbér energiatartalma – az USDA adatbázisa szerint – 80 kalória (335 kJ), s 17,8 g szénhidrátot, 1, 8 g fehérjét és 0,7 g zsírt tartalmaz. Megemlítendő C-vitamin- (5 mg/100 g) és B6-vitamin-tartalma (0,2 mg/100 g). Az ásványi anyagok közül elsősorban kálium (415 mg/100 g), magnézium (43 mg/100 g), réz és mangán (0,2-0,2 mg/100 g) van benne. Száz gramm gyökér kalciumból 16 mg-ot, foszforból 34 milligrammnyit, míg nátriumból 13 mg-ot tartalmaz.

A gyömbér a XVI. században jelent meg a füveskönyvekben. A Német Gyógyszerkönyv 1997-ben vette fel hivatalos drogjai közé. A drog gyógyászati alkalmazásai a hányás elleni, a gyulladáscsökkentő és a gyomorvédő (görcsoldó, szélhajtó) hatásra vezethetők vissza. Csökkenti a nyálkahártyák ingerlődését, így hörghurut kezelésére is beválik. Enyhíti az emésztési zavarok tüneteit (enyhe gyomorrontást, puffadást), de émelygésnél, hányingernél is hasznunkra lehet. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. Állatokon, valamint embereken végzett kísérletek egyaránt bizonyították, hogy ginerol és sogaol nevű hatóanyagai révén a gyömbér is hatásos növényi véralvadásgátló, fokozza a vérkeringést, s általános élénkítő hatású. Az ázsiai orvoslásban „melegnek” számít, azaz forróságot, tüzet visz a testbe, ezzel serkenti a nemi szerveket. Afrodiziákumként rózsával és korianderrel együtt a leghatékonyabb.

Önálló ételként is fogyasztható savanyítva (ilyen a szusi mellé felszolgált szeletelt gyömbér, a „gari” vagy „soga”), édes szirupban konzervált vagy kandírozott formában. Kínában cukorral főzve bonbon készül belőle. Az illat- és likőripar is szívesen használja. A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.

Fűszerként az indiai, a maláj és a kínai konyha régóta alkalmazza húsok, nehezen emészthető ételek ízesítésére, de csirke- és halételek (lazac és édesvízi halak) fűszereként is pikáns ízhatások érhetők el vele. Európában leggyakrabban sütemények (mézeskalács, keksz, muffin, gyümölcskenyér), forralt bor, likőrök, pálinkák és keleti ételek alkotórésze, de minőségi étcsokoládét és trüffelgolyót is ízesítenek gyömbérrel. Jól illik a sütőtökhöz, a sárgarépához (krémlevesek formájában), sőt, az almához, a narancshoz, a körtéhez és a szilvához is. A mézzel ízesített gyömbéres tea vagy kávé is jó élettani hatású.

Rokonai is kellemes ízűek: a kurkuma (indiai sáfrány) szintén fűszerőrleményként kapható az üzletekben. Világosabb színű, kevésbé dundi és pikánsan csípős ízű a galanga vagy kínai gyömbér. Az erdei (közönséges) gyömbérgyökér (Geum urbanum L.) a rózsafélék családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben és ligetekben előforduló évelő növény, amelyet vadgyömbérnek, szegfűszagú gerelynek, erdei szegfűnek és szentbenedekfűnek is neveznek.

A gyömbérsör (ginger ale) – neve ellenére – nem tartalmaz alkoholt, kizárólag gyömbérgyökér, cukor és víz felhasználásával készül. A „sör” elnevezést a főzési folyamatról kapta. A gyömbérsör az 1700-as évek közepének Angliájából ered, ahonnan világhódító útra indult, s nagy mennyiségben szállították az Újvilágba is. Manapság Ausztráliától a Karib-szigeteken át Latin-Amerikáig ez az ital népszerűbb, mint az ismert üdítőitalok. Néhány hónapja már nálunk is kapható (D&G ginger beer soda).

Aki síelt már az Alacsony-Tátrában a Chopokon (Hopokon), bizonyára ismeri legmagasabb ormát is, amely 2043 méteren a Gyömbér (Ďumbier). A hegy lejtőin hajdan vasércet, aranyat és antimonitot bányásztak. A Gyömbérről minden irányban remek kilátás nyílik Szlovákia középső és északi hegységeire.

2009. július 15., szerda

Kritikus szemmel a Hellinger terápiáról


Szerző: Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos
Első alkalommal véletlenül bukkantam rá egy internetes oldalon a Hellinger terápiára, amit egy közismert lélekgyógyító és problémamegoldó, Soma „mamagésa” ajánlott a honlapján egy segítséget kérőnek. Utánanéztem a dolognak, és úgy találtam, hogy az eljárás Magyarországon is egyre inkább elterjedt1.

Bert Hellinger feltalált egy módszert, amit családfelállításnak nevezett el. A feltaláló ma is él, aktívan dolgozik. Érdekes, nem épp szokványos szakmai életutat járt be. Bert Hellinger 1925-ben született Németországban, filozófiát, teológiát és pedagógiát tanult az egyetemen. Katolikus papként és iskolaigazgatóként Dél-Afrikában élt, ahol pszichoterápiával (pszichodráma) kezdett foglalkozni. Neve az általa kidolgozott módszer, a Hellinger terápia révén vált ismertté az egész világon. Ezoterikus körökben ezt a technikát az egekig magasztalják, de misztikus, sokak számára áltudományos jellege miatt sok kritika is éri.
A módszer alapja az az érdekes feltételezés, hogy minden családnak van egy ún. szellemi mezeje, amit az egyénhez tartozók, a szigorúan vett vér szerinti családtagok és a más kötődések miatt odatartozók alkotnak. Ez a szellemi mező állandóan jelen van az egyén életében, és a mező törvényei irányítják az egyén életét, olykor az egyén tudomása nélkül.
Ez a misztikus mező nagyjából azonos értelemben jelenik meg más (jobbára ezoterikus) elméletekben is: kollektív tudattalan, kollektív tudat, szellemi mező, családi közös lelki mező, családi energiamező, lelki mező, szellemi erőtér, mindent tudó mező, mindent mozgató szellemi erőtér, morfogenetikus mező, morfikus mező, formáló mező, pszí mező, pszí tér, szinkronicitás, energiamező, aura, telepátia, megérzés, intuíció, tudat feletti, pszichokinézis, formális okság, akhasa krónika, közös emlékezet, láthatatlan háló, kvantumpotenciál, implicit rend, holografikus rend, generációkon átívelő spirituális mező. A Bert Hellinger által szellemi mezőnek, mindent mozgató szellemi erőtérnek nevezett jelenséget közel azonos időben Rupert Sheldrake biológus, morfogenetikus mezőként írta le2.
Hellinger szerint ez a mező saját rendje szerint működik, és amennyiben „rendetlenséget” észlel, kényszerítő erővel törekszik a rend helyreállítására. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, a mező emlékezik, és megismételhet egy korábbi cselekvést. Ezért fordulhat elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek, mert a családi mező emlékezete ugyanazokat hívja elő. A Hellinger terápiában fontos a rend, az ő megfogalmazása szerint ezek a Szeretet Rendjei. A terápia új szellemi behatásként határozza meg önmagát, ami az ismétlődést megállítja, és az egyén képes lesz egy új életszakaszt kezdeni. A gyógyulás azzal kezdődik, ha a múltat tisztelettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát. Amikor az egyén felismeri a valóságot, azt, ami van, és nem annak bűvöletében él, hogy a valóságnak milyennek kellene lenni, akkor ez az a pillanat, amikor az új szellemi mozgás beállítható gyógyító mondatokkal.
Bert Hellinger megfigyelése, hogy „létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet olyan, mint egy piramis. Fenn, az egészen kicsi kis csúcson zajlik minden, amit haladásnak, történelemnek nevezünk. Lenn, a mélységben a jövő és a múlt összemosódik. Ott csak tér van, idő nincs. Néha előáll olyan helyzet, melynek során kapcsolatba kerülünk ezzel a mélységgel. Ilyenkor valamilyen rejtett rendszert ismerünk fel benne és lelkünk valami nagyobb méretű irányába képes elmozdulni.”
Bert Hellinger korábbi megfigyelései és a családfelállítások során szerzett tapasztalatai szerint három alapvető törvény uralkodik a mezőben.
  1. Az odatartozás joga: mindenkinek, aki a család szellemi mezejéhez tartozik, egyenlő a joga ehhez az odatartozáshoz. Senkit, aki a szellemi mezőhöz tartozik, nem lehet abból „büntetlenül” kizárni.
  2. A hely törvénye: aki előbb érkezett a mezőbe, a rendszerbe, annak elsőbbsége van mindazokkal szemben, akik később érkeztek.
  3. Az adok-kapok egyensúlya: az egyenrangú, egy szintű kapcsolatokra, párkapcsolat, munkatársi és baráti kapcsolatokra érvényes. Ha valaki kap, az adós lesz. Neki is adnia kell ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon.
A bibliai „hetedíziglen” kifejezés nyomán azt feltételezi, hogy a mező szoros összetartó ereje kb. hét generáción keresztül működik. A családfelállítás során ilyen és esetlegesen távolabbi kötődés is felfedezhető. Sokkal gyakoribbak azonban a saját, a szülői, és a nagyszülői generációk, és az ahhoz tartozók közötti szoros kötődések megjelenései.
A terápia általában csoportos formában történik, de egyéni foglalkozással is lehetséges. A csoportos formánál az egyén két-három mondatban elmondja témáját, majd a vezető vagy az egyén a csoportból a családtagok helyett megszemélyesítőket választ. Helyüket a térben a vezető jelöli ki, vagy megkéri az egyént, hogy kezeit vállukra téve helyezze el őket úgy, ahogy abban a pillanatban érzi. Ezután magától elindul a személyek mozgása, mintegy ráérezvén az egyén és a hozzátartozó sorsok, események energiájára, kötődéseire. A mozgásban előbb utóbb megjelenítődik a „sérült pont”, a kitagadott, elfelejtett, megítélt odatartozó. Ezután következik a tudattalan szeretetből fakadó kötődések feloldása, és a tudatos szeretet kialakítása: az egyén a felvállalt sorsot nagy tisztelettel „visszaadja” annak, akihez az tartozik, gondolkodásmódja ítéletmentessé válik és „elkezdheti” a saját életét. Az egyéni foglalkozásnál a vezető és az egyén együtt idézik fel az energiamezőt és keresik meg a „sérült pontot” . Egy fehér lapon jelképes figurákkal megjelenítik az energiamező résztvevőit, és ugyanúgy eljuthatnak a szeretettel teljes gyógyító mondatokig, mint a csoportos foglalkozáson.
Véleményem szerint a fő probléma ezzel az egésszel ott van, hogy a rendkívül tudományosan hangzó szöveg ellenére nem tudjuk, hogy ez a terápia pontosan mire és kinek való, milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, pontosan milyen változást várhatunk tőle. Lehetséges, hogy ez a terápia is azok közé tartozik, ami az aranyhalakhoz hasonlóan bármilyen problémát megold? A feltételezett hatásmechanizmus erre utal, mert velejéig áltudományos, misztikus maszlag. Mindezek ellenére maga a technika a részvevők elvárásai szerint simán működhet, és biztosan működik is sok esetben, csak azt nem tudjuk, hogy mi is történik valójában. Az nyilvánvaló, hogy a családi kapcsolatok elemzése során olyan erős érzelmek jelenhetnek meg, ami az emberekben valóban változást indíthat el. A hatás kulcsa nyilván a részvevő(k) vágyaiban, a változás igénylésében keresendő. A rituális jellegű történések során felfokozott figyelem irányul a segítséget kereső ember felé. Ez minden esetben pozitív, támogató légkört teremt, amitől minden ember jobban érzi magát („értem vannak itt, nekem segítenek” ). Az erős szuggesztív hatás lehetővé teszi, hogy a résztvevők elfogadják a felkínált viszonylag egyszerű, érthető magyarázatokat, értelmezéseket saját problémáikra vonatkozóan. Ha valakinek viszont menet közben kételye támad a feltételezett misztikus rend igazságáról, akkor várhatóan csalódás, feszültség lesz az eredmény. A pszichoanalízis terápiás tévedéseihez hasonlóan, itt is magabiztosan állítják (anélkül, hogy ezt bizonyították volna), hogy olyan súlyos pszichiátriai betegségek, mint a szkizofrénia okaira is fényt derítenek, sőt ezt elegáns könnyedséggel egyszer s mindenkorra el is hárítják azt (lásd később). A szkizofréniára vonatkozó jelen tudásunk szerint azonban olyan idegfejlődési zavarról van szó, amit a Hellinger technika (vagy a pszichoanalízis) nem gyógyít meg, sőt bizonyos esetekben ronthat is a betegségen.
Számomra a Hellinger terápia típusos példája a „megvilágosodás” útján nyert tudásnak, ami megfellebbezhetetlen, egy karizmatikus, „látó” szellemi vezető tekintélyén alapul. Szóhasználata olyan mintha tudományos alapokon állna, hisz valóban felhasznál egy sor már ismert (pszichoanalízis, hipnózis, pszichodráma, más családterápiák, tranzakció analízis) pszichoterápiás elvet és eljárást. Valójában azonban semmiféle tudományosan elfogadható bizonyíték sem igazolja magát az alapelméletet. A biológus Sheldrake hivatkozásai is a modern mítoszok szintjén maradnak, mivel tudományos szinten elfogadott közlemény nem áll mögöttük.
Minden beszámoló, ami a terápia kedvező hatásairól szól, kizárólag egyes esetek ismertetése, amit sehol a világon nem tekintenek bizonyítéknak. Egyes beszámolók tisztázatlan eredetű számadatokkal is szolgálnak, százalékban adják meg ismeretlen állapotok ismeretlen feltételek szerinti javulását.
A terápia tartalmilag is kritizálható elemei
„A kötődés a szex fizikai aktusában keletkezik. Emiatt nagyon gyakori, hogy a vérfertőzés és a nemi erőszak hatására is létrejön. Az ilyen áldozatnak az erőszaktevőt, mint előző partnert el kell ismernie, és tisztelnie ahhoz, hogy a továbbiakban mély kötődést tudjon kialakítani. Ezzel az elismeréssel a negatív hatás is lágyítható.”
Kritikus vélemény: sokan ezt a vérfertőző apa-lány szexuális kapcsolat szentesítésének tekintik, ami valóban minimum szokatlan az erősen vallásos hátterű névadó szájából.
Hellinger megfigyelése szerint a szkizofrénia oka több generációval korábbi gyilkosság, ami a szkizofrén családjában történt.
A gyilkos és az áldozat is a családhoz tartozik, és mindkettőt kizárták a családból, és a két személy egymással sincs kibékülve. A szkizofrén leszármazott egyszerre veszi magára a gyilkos és az áldozat képviseletét. Így abban a generációban a többi családtagot megszabadítja a bűnhődéstől. A szkizofrénia minden generációban ismétlődik, és ha valamelyik családtag fél a betegségtől, ott egy gyermek veszi magára. A beteg a gyilkost és az áldozatot is nagyon szereti, egyszerre mindkettőt képviseli. Egyes pszichiáterek családjában is volt gyilkosság. Autizmusnál is sok esetben gyilkosság van a családban. Dadogás oka is lehet ilyen. Ahogy a tény napvilágra kerül, már nincs oka, hogy ezek a leszármazottak képviseljék a gyilkos és az áldozat sorsát.
Kritikus vélemény: minden, a szkizofréniára vonatkozó tudományosan igazolt ténynek ellentmondó állítás, amire semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre.
„A tapasztalat az, hogy minden tekintetben jobban megy a családnak, ha a nő követi a férjét a férj országába. Így a gyermekek a férfi vallását, kultúráját és nyelvét tanulják, de szabad nekik az édesanya vallását, kultúráját és nyelvét is követni. Ez egy rangsor, ha úgy tetszik.”
Kritikus vélemény: Hellinger olyan ódivatú, patriarchális családmodellt állít fel, ami a mai világban már a férfiak többsége számára sem elfogadható.
A Hellinger terápia gyakorlása nem kötött alapvégzettséghez. Nem kell hozzá pszichiátriai, pszichológusi vagy pszichoterápiás képzettség, elég a Hellinger intézet által hitelesített tanfolyam. Mindezek alapján egészséges emberek számára szórakozásként, szellemi kalandként bátran ajánlom ezt a „terápiát”, de pszichés betegség esetén jó szívvel senkit nem küldenék oda.
_______________________________________________________
  1. Hellinger Akadémia, Hellinger Intézet
  2. Sheldrake a A new science of life (Az élet új tudománya) című művében felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezek okozati mezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. E mezők nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt jelentene. Távoli hatásuk éppoly erős, mint közelről gyakorolt hatásuk. E hipotézisnek megfelelően bármikor, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor „morfikus rezonanciája” kihathat az egész fajra.

    Sheldrake ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a „morph = forma” és a „genezis = létrejövés” szavakból. E mező működése a távolra hatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Az időn kívül eső fizikai törvények által determinált formáktól eltérően a morfogenetikus mező az időn átterjedő „morfikus rezonanciától” függ. Ez annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre. Ennek egy példáját mutatja be Lyall Watson Lifetide: The Biology of Consciousness (Életáradat: a tudat biológiája) című könyvében, amelyben leírja a népszerűen csak „a századik majom elvének” nevezett elméletet. Watson azt látta (saját állítása szerint), hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció „normális” módjának lehetősége nélkül egyszer csak szintén tudták ugyanazt a viselkedést.

    A fent idézett írásában Rupert Sheldrake a következő következtetésre jut: „A kreatív folyamat, mely új gondolatokat szül, s amelyek segítségével új teljességre bukkanhatunk, hasonló az alkotó valósághoz, mely az evolúciós folyamat során nyújt lehetőséget új teljességek felmerülésére. Az alkotó folyamat úgy tekinthető, mint különálló dolgok egymás­hoz kapcsolódása útján létrejött komplett és magasabb szintű egészek következő fejlődési állomása.”
(Dr. Lakatos László nem a Kindler Medical szakorvosa. Véleménye a Szkeptikus Blogon is megjelent.)

2009. június 26., péntek

Antidepresszáns gyógyszerek

Szerző: Dr. Demeter Irma

Depresszió kezelésére a pszichológiai gondoskodás mellett gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet, a betegség súlyosságának megfelelően. A több csoportba sorolható szereket sikeresen alkalmazzák pánikbetegségben, fóbiák esetén, kényszerbetegségben is. Közös tulajdonságuk, hogy hatásuk lassan, hetek alatt alakul ki; közben megszakítani a kezelést nem szabad, és a gyógyszert hosszú ideig kell szedni a gyógyulás érdekében.

A nem elvethető teória szerint a depressziót egyes agyi hírvivők (neurotranszmitterek) nem elégséges működése okozza, nem termelődik elég ezekből a hírvivő anyagokból. Ezek a hírvivők viszik az információt az egyik sejttől a másikig az agyban. A gyógyszerek különböző módokon képesek hatni a rendszerre. A hírvivő molekulák lebontását, a két sejt közötti résből (szinapszis) való eltűnését, felszívódását gátolhatják (visszavétel gátlók). Egyes vegyületek hasonlóak ezekhez a hírvivőkhöz, és helyettesíthetik azokat. A hírvivők, szabályozó folyamatként, gátolják saját maguk felszabadulását. Ezt a folyamatot is képes gátolni egynéhány vegyület.
A depresszió kezelése szempontjából eddigi tudásunk szerint, a következő hírvivő molekulák fontosak: noradrenalin, szerotonin. Mindkét vegyület monoamin származék, azaz egy aminosavból szintetizálja a szervezet. Az egyes receptoraikra pozitívan ható (agonista, az eredetileg hozzákötődő vegyületet mimikálni képes) gyógyszereket, illetve ezek elővegyületeit (ezekből keletkezik a noradrenalin vagy a szerotonin) hangulatjavító gyógyszerként használják. Ezek a depresszió nevű betegségben nem, de kisebb rosszkedvű fázisban segíthetik a beteget.
A legrégebbi szerek csoportja a triciklikus vegyületek; nevük, a szerkezetből adódik. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy gátolják a hírvivő molekulák felvételét a sejtekbe, így tovább maradnak aktívak ezek a molekulák, nagyobb jelet közvetítenek. Egyik, hatásosabb csoportjuk kifejezetten a noradrenalin visszavételét gátolja. Depresszió, pánikbetegség, krónikus fájdalom, éjjeli bepisilés, és migrén kezelésére alkalmazzák ezeket.
Sajnálatos módon elég sok mellékhatással rendelkeznek. A mellékhatásokról tudni illik, hogy nem minden embernél jelentkeznek, teljesen egyedi, ki mennyire érzékeny ezekre, és minden egyes gyógyszernél így van. Ennek fényében, ezek a gyógyszerek okozhatják a száj száraz érzését, székrekedést, gátolhatják a vizelet kiválasztását, okozhatnak homályos látást, szívdobogást. Altató hatással is rendelkeznek, szedésük során a páciens testsúlya megemelkedhet a gyógyszer hatására. Ha ülésből hirtelen feláll a kezelt beteg, megszédülhet, ezenkívül szexuális zavarokat okozhat a gyógyszer szedése, az illető görcsküszöbe csökken, az izmai kisebb erőfeszítésre rándulhatnak. Nagyon fontos a gyógyszert az előírásnak megfelelően szedni, mert túladagolása esetén izgatottság, görcsök léphetnek fel, a beteg átléphet depresszióból mániás fázisba. A görcsök legveszélyesebb formája is előfordul, a légzőközpont bénulása, ez pedig kómát okoz.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...