Pszichés némaság

Ritka betegség. Gyermekeknél figyelhetjük meg. Más néven szelektív -vagy elektív mutizmus (selektive mutizm - SM).

A szelektív némaság azt jelenti, hogy a gyerkek bizonyos társas helyzetekben képtelenek beszélni. Legtöbbjük remekül boldogul a közeli családdal, de mindegyiknél eltérő, hogy kivel tud beszélni és kivel nem. Azok, akik szülőként ilyesmivel találkoznak, gyakran próbálkoznak zsarolással és megvesztegetéssel. Ezek egyike sem vezet eredményre. Maggie Johnson beszéd- és nyelvterapetua szerint a szelektív némaság egyfajta fóbia, egy nagyon erős félelem attól, hogy valaki hallja a hangunkat. Az összes ilyen gyerek a szorongását kontrollálja. Ha nem beszél, eltávolítja magát a stresszes helyzettől. És a megoldás? Hosszú és kitartó munkával, a család és a szakemberek óvatos, türelmes együttműködésével feloldható ez a némaság.

Pszichés némaság

A hollywoodi filmesek, szeretnek pszichológiai témákhoz nyúlni és egy-egy pszichés problémát, vicces keretek között bemutatni. Míg, egyik előző cikkünkben a DID, mint komikus élethelyzet filmes bemutatásáról írtunk, most a pszichés némaságról lesz szó.

Valóban eredményezhet vicces helyzeteket a pszichés némaság, ez kétségtelen, de sajnos a gyakorlatban egyáltalán nem annyira poénos a dolog. Sem az alany, sem pedig családja, környezete számára. Természetesen, próbáljunk meg pozitívan hozzáállni a problémához ezzel is segítve az alanyt.

Szociális zavarok - Környezeti krízisek

A környezeti krízisek fogalmát kétféleképpen lehet érteni: a környezettel szembeni megzavart magatartásként és a környezeti zavarok lelki hatásaként.

• A környezetkárosító magatartást egyre kevésbé lehet puszta gondatlanságnak tekinteni. A környezet iránti tudatosság terjedésével az elítélés nívója is fokozódik.
• Megfordítva a környezetártalmat sem kell többé menthetetlen sorsként elfogadni. Különösen fontos téma ezen a helyen a zajártalom.

A két forma, a környezetkárosítás és a környezetártalom egyfajta körforgást képeznek. Hiszen a környezet nemcsak passzív terep, hanem aktívan használt élettér, pszichofiziológiai kölcsönhatással. Ezt a biotop fogalmára támaszkodva pszichotopnak nevezzük. Ennélfogva a környezetkárosítás ugyancsak az emberek által igényelt szociális környezet zavar.

Szociális zavarok - Csoportkonfliktusok

A szociálpszichológiában, kialakulása óta nagy szerepet játszik a konfliktus fogalom. Egy sor konfliktuselmélet van:

• behaviorista,
• fenomenológiai,
• kognitív,
• pszichoszociális,
• motivációs.

Mindegyik mögött a viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlenségének alapmodellje áll. Elméletileg ez magyarázza a konfliktusok kiváltódásának és feldolgozásának különféle formáit. Nagy különbség adódik a belső és a külső közötti konfliktusok elválasztásakor.

A csoporton belüli vita legtöbbször rang- vagy szerepkonfliktus. Érzelmi szempontból a rivalizálás irigységgel, bosszúval és kárörömmel együtt alkotja a hibás alaphelyzetet. Gyakran, annyira megszilárdultak ezek a viszonyok, hogy az eredeti oknak már nincs is jelentősége.

A csoportok és valamely harmadik személy vagy csoport közti viták legtöbbször érdekkonfliktusok. Védelmi közösségekként a csoportok ellenszegülnek a külső követelményeknek.

Mindkét konfliktusforma lelkileg jelentősen megterhelheti a résztvevőket.

Szociális zavarok - Kapcsolati zavarok

A kapcsolati zavarok két főbb csoportba foglalhatók össze:

1. parataxiák
2. kapcsolati harc
   

A parataxiák vagy gyenge kapcsolatok tisztázatlan társas kontaktusban szenvednek vagy éppen kapcsolathiányban. A partnerek elidegenednek, a maguk útját járják és izoláltan élnek egymás mellett.

A kapcsolati harc, ennek pont az ellentéte. A vita, megakadályozza az izolációt, de ha egy kritikus pontot meghalad, az ellenfelekből ellenségek lesznek, akik szándékosan ellentétes cselekedeteket követnek el. Az ilyen kapcsolatok nem okvetlenül vezetnek szakításhoz.

Marie von Ebner-Eschenbach ezt írja:

Némely házasság olyan állapot, amelyben két ember sem együtt, sem egymás nélkül nem bír ki hosszabb időt.

A két csoportban a probléma a partnerkonstellációval van: az egyik vagy másik elégtelennek, hamisan értékeltnek, lealacsonyítottnak érzi a helyzetet. Voltaképpen ki akarnak kerülni ebből, de ezt nem tudják kifejezni és pótlékképpen látszat csatározásokat keresnek.

Ilyen esetekben, az igazi okok analízise segíthet. A következő zavarok állhatnak fönt:

• Rangbeli zavar
• Szerepzavar
• Kontaktuszavar
• Normazavar

A rangbeli zavar esetén túlságosan dominálónak vagy túl gyengének találják a másikat, elnyomottnak és értéktelennek érzi magát, illetve szégyelli magát a másik gyengesége miatt.

Szerepzavarban a másik által ráruházott partnerszerepet utasítja el.

Kontaktuszavarban a partneri légkört pl. látens kényszer, izgatottság vagy az érdeklődéshiány mérgezi.

Normazavar esetén a másik valóban vagy véletlenül megsértette a közösségi erkölcsi szabályokat, a szellemi értékeket, vagy az életcélokat.

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szociális zavarok - Szituációs zavarok

Szociális zavarok - Szituációs zavarok

A szociális zavarok első nagy csoportja az ún. szituációs zavarok. A helyzetek visszatérő pillanatnyi körülmények. Ezeket, hasonlóságukban felismerjük és viselkedésünkben legtöbbször ugyanúgy ismételjük. A mindennapok ökonomikusak.

Éppoly rendszerességgel azonban egyes helyzetekben csődöt is mondhatunk. Így a legtöbb ember számára vannak bizonyos helyzetek, amik félelmetesebbek, mint azok a hasonlók, amik másokban váltanak ki szorongást, mint pl:

• nyilvánosság előtti beszéd
• aluljáróktól való félelem
• lifttől való félelem (NEM klausztrofóbia!)

Különösen kínosak azok a helyzetek, amelyek a szorongás elképzelés révén úgymond magnetikusan vonzónak hatnak, mint pl:

• a rossz kerékpárosnak az az elképzelése, hogy egyszer csak igazán elmérve a fának hajt.
  

Kapcsolódó bejegyzések:

• Szociális zavarok - Kapcsolati zavarok

Szociális zavarok

Sajnos, a szociális zavarokról kevés szó esik vagy éppen semmi, a különböző szakmai oldalakon, pedig, legalább ugyanannyi problémát okoznak, mint a különféle érzelmi zavarok.

A szociális zavarokat négy nagy csoportba soroljuk:

1. Szituációs zavarok
2. Kapcsolati zavarok
3. Csoportkonfliktusok
4. Környezeti krízisek

A következő bejegyzéseinkben ezt a négy nagy csoportot vizsgáljuk meg külön-külön.