Töltő- és kötőanyagok

Rengeteg kérdést kapunk azzal kapcsolatban, hogy egy vitaminkészítménybe, a vitamin(ok)on kívül miért tesznek bele még megannyi mást is, mint pl. cellulózt, vagy magnézium sztearátot és mi a nyavaja az a Shellac?

Nos, valóban, egy vitaminkészítményben több van, mint amit a szemünk lát, és néha több, mint amennyit a címkéjén feltüntettek. A töltőanyagokat, síkosító anyagokat és más hasonlókat nem kell felsorolni, és legtöbbször nem is teszik meg. Ha azonban szeretné tudni, hogy mi mindent nyel le, akkor a következő kis tájékoztatónk segíthet Önnek:

1. Hígító- vagy töltőanyagok
2. Kötőanyagok
3. Síkosító anyagok
4. Dezintegráló anyagok
5. Színezékek, festékek
6. Ízesítő- és édesítőszerek
7. Bevonóanyagok
8. Szárító anyagok

1. Hígító- vagy töltőanyagok

Olyan, biológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket a tabletta tömegének növelése céljából tesznek hozzá, vagy azért, hogy megfelelő nagyságú tablettát préselhessenek belőle. A jobb készítményekben dikalcium-foszfátot használnak, amely kitűnő kalcium- és foszfát-forrásként használ. Fehér por, amelyet a természetes ásványból (sziklából) tisztítanak. Esetenként szorbitolt és cellulózt, azaz növényi rostot is szoktak alkalmazni.

2. Kötőanyagok

Az elporított anyagoknak kohéziós tulajdonságot kölcsönöznek, más szóval a kötőanyagok vagy granulátumok azok, amelyek a tabletta alkotórészeit összetartják. Leggyakrabban cellulózt és etil-cellulózt használnak erre a célra. A cellulóz a növényi rost fő alkotórésze.

Más, kötőanyagként használható anyagok:

• arab mézga (gumiarabicum) - ez, egyfajta növényi gyanta
• algin, alginsav vagy nátrium-alginát - ez, a tengeri algából nyert szénhidrát
• lecitin és szorbitol - mindkettőt csak esetenként használják

3. Síkosító anyagok

Valamilyen sima tapintatú anyagot adnak a tablettamasszához, amely megakadályozza, hogy a tabletta a présgéphez tapadjon. Kalcium-sztearátot és kovaföldet szoktak általában használni. A kalcium-sztearátot természetes növényi olajokból nyerik. A kovaföld (szilika) a természetben előforduló fehér (kőzet-) por. Magnézium-sztearátot is alkalmazhatnak.

4. Dezintegráló anyagok

Olyan anyagokat is kevernek a tablettamasszához, amelyek a bevétel után a tabletta szétesését segítik elő. Ilyen az arab mézga, az algin és az alginát.

5. Színezékek, festékek

A tablettát tetszetősebbé vagy "gusztusosabbá" teszik. Legjobbak a természeti forrásokból származó színezékek, mint pl. a klorofill, a növények zöld festékanyaga.

6. Ízesítő- és édesítőszerek

Csak a szopogatnivaló tablettákban használják ezeket. Az édesítők rendszerint a fruktóz (gyümölcscukor), a maláta-dextrinek, a szorbitol vagy a maltóz. Jobb készítményekben szacharózt (nádcukrot) csak ritkán alkalmaznak.

7. Bevonóanyagok

Ezek az anyagok a nedvességtől védik a tablettát, amit így lenyelni is könnyebb, s a kellemetlen íz vagy szag sem hatol át a mázon. Ilyen fedőanyag például a zein, amely a gabonamagvakból előállított természetes fehérje, és tiszta filmbevonatot alkot. A brazil viaszt, amelyet pálmafákból nyernek, szintén gyakran használják. És a Shellac sem más, mint gyógyszerészeti bevonóanyag.

8. Szárító anyagok

Ezek az anyagok megakadályozzák, hogy a vízszívó (higroszkópos) vegyületek nedvességet vegyenek fel a gyártás során. A szilikagél a legközönségesebb szárítóanyag.

Szintetikus vs. természetes készítmények

Sokszor kérdezik tőlünk hogy van-e különbség a szintetikus és a természetes vitaminok között. Tulajdonképpen van. Egy dolog, az Önök szempontja. Bár, a szintetikus vitaminok és ásványi anyagok kielégítő eredményeket adnak, a természetes vitaminok minden szinten kedvezőbb hatásúak.

Mindkettő kémiai elemzés azonos lehet, a természetes vitaminokban mégis több rejlik, mert a természet anyagai gazdagabbak. A szintetikus C-vitamin egyszerűen csak aszkorbinsav és semmi más. A csipkebogyóból származó C-vitamin készítmény az egész C-vitamin komplexet, a bioflavonoidokat is tartalmazza, amik a C-vitamint hatásosabbá teszik. A természetes E-vitamin, amely nemcsak az alfa-, hanem valamennyi tokoferolt magában foglalja, hatékonyabb, mint szintetikus mása.

Dr. Theron G. Randolph, neves allergológus véleménye szerint:

A szintetikusan előállított vegyület az arra kémiailag fogékony emberben reakciót válthat ki, noha a természetes eredetű ugyanazon vegyületet jól tűri, holott mindkét vegyületnek azonos a kémiai szerkezete.

Ezzel szemben a pollenekre érzékeny személyeknél a természetes C-vitamin nem kívánt reakciót idézhet elő feltehetően a készítmény pollenszennyezettsége következtében. Mindazonáltal - amint az sokan kipróbálták és igazolni tudták - a természetes készítmények kevesebb gyomor- és bélpanaszt idéznek elő és sokkal kevesebb toxikus reakciót okoznak, ha a javasoltnál netán nagyobb adagolásban szedik azokat.

A szervetlen és a szerves anyagok közötti különbség nem azonos a szintetikus és a természetes eredetű között lévővel. Ez félreértés. Minden vitamin szerves anyag, vagyis szénatomot tartalmazó vegyület.

A szoptatás és a gyógyszerek

Kedves Olvasóink!

Ebben a bejegyzésben szeretnénk Önöknek/Nektek bemutatni egy új blogot, melyet egy gyermekgyógyász szakorvos ír. Volt, kutatóorvos, foglalkozik endokrinológiával és számos ritka, megmagyarázhatatlan, vagy annak tűnő betegséggel, mint pl. az Addison kórral, a Turner szindrómával és más autoimmun betegségekkel.

Érdemes olvasgatni a blogot és kérdéseket is bátran tehetnek/tehettek fel e-mailben vagy megjegyzésként egy-egy bejegyzés alatt.

Jelen bejegyzésünkben, a szoptatásról, és az arra hatást gyakorló gyógyszerek kapcsolatáról írt bejegyzést ajánljuk, mert a témában mi is rengeteg kérdést kapunk.

A témában olvasható bejegyzések:

• A szoptatás és a gyógyszerek - PepitaZebra blog
• Mi segíti elő a korai szoptatást? - Minden, ami pszichológia blog
• A szoptatásról - Az American Academy of Pediatrics állásfoglalása alapján - PepitaZebra blog
• Elválasztás, hozzátáplálás - Minden, ami pszichológia blog

Originális vs. Generikus gyógyszerek

Szerző: Dr. Demeter Irma

Ha definiálni szeretnénk az originális gyógyszert, akkor ez egy olyan készítmény, amit egy gyógyszergyár fejlesztett ki a semmiből, a tudományos eredményekből. Ennek a nagy munkának „javadalmazásaképpen” a gyógyszer hatóanyaga szabadalmi védettséget élvez egy ideig, gyógyszerek esetén 20 évig. Ezt ne gondoljuk soknak, hiszen a hatóanyag kitalálása és piacra kerülése között mintegy 12-16 év telik el, már ha egyáltalán piacra kerül a gyógyszer.

Folytatás›››

A stresszoldás védi az agyat

A tartós és rosszul kivédett stressz megváltoztathatja az agy anatómiai szerkezetét.

Nem csak depresszióhoz vezető biokémiai zavart, hanem kimutatható idegsejt leépülést is okoz a tartósan fennálló, rosszul feldolgozott stressz,- mutatták ki neuro-anatómiai kutatások. A felismerés nyomán érdemes átgondolni a depresszió-megelőzést szolgáló, azaz szorongásoldó gyógyszeres terápia gyakorlatát,- hangzott el egy, a Pszichiátriai Társaság vándorgyűléséhez kapcsolódó tájékoztatón.

Az ma már köztudott, hogy a depressziós beteg tünetei mögött jól körülhatárolt agyi-biokémiai eltéréseket figyeltek meg, melyek gyógyszeres kezeléssel helyreállíthatók, így a tünetek csökkenthetők, illetve elmulaszthatók. Az is ismert összefüggés, hogy a feldolgozatlan stressz előbb-utóbb testi betegségekhez, illetve pszichés zavarokhoz vezet, így sok esetben ez áll a magasvérnyomás betegség, a nyombélfekély vagy éppen az asztma, illetve az alvászavar, a szorongásos zavarok vagy a depresszió kialakulásának hátterében.

Dr. Németh Attila pszichiáter elmondta, megdőlt már az a nézet, amely szerint mindenki egy adott számú idegsejttel születik és abból csak veszít az élete során. Ma már tudható, hogy idegsejtek felnőtt korban is kialakulnak, éppen azért van jelentősége azoknak a stressz-kutatásoknak, melyek bebizonyították, hogy a tartósan fennálló, elhúzódó és erős stressz nem csak depresszióhoz vezető neurokémiai elváltozásokat okoz, hanem leépíti, sorvasztja a tanulás, emlékezés, és a szorongás agyi központjaként ismert hippocampus idegsejtjeit, azaz megváltoztatja az agy struktúráját is.

Ezekre a kutatásokra értelemszerűen épültek rá azok a vizsgálatok, melyek az antidepresszánsok hatását figyelték meg abból a szempontból, hogy vajon kivédik-e a stressz okozta hippocampus-eltéréseket. Megállapították, hogy a sokféle hatásmechanizmussal működő antidepresszánsok között van olyan, amely kifejezetten az idegsejtképződést gátló hatást, valamint a hippocampus ún. CA3 régiójának sorvadását, s ennek nyomán az említett agyterület térfogatcsökkenését tudja meggátolni.

A pszichiáterek szakmai szervezetei szerint az új kutatások eredményei felvetik a stressz-kezelés, illetve a szorongásoldó terápiák újragondolását: a konfliktusmegoldó készség javítása, a stresszoldás pszichoterápiás megoldásai mellett az agyi anatómiai elváltozások kivédésére az eddiginél korábban alkalmazott antidepresszáns-kezelést javasolva.

Antidepresszáns gyógyszerek

Szerző: Dr. Demeter Irma

Depresszió kezelésére a pszichológiai gondoskodás mellett gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet, a betegség súlyosságának megfelelően. A több csoportba sorolható szereket sikeresen alkalmazzák pánikbetegségben, fóbiák esetén, kényszerbetegségben is. Közös tulajdonságuk, hogy hatásuk lassan, hetek alatt alakul ki; közben megszakítani a kezelést nem szabad, és a gyógyszert hosszú ideig kell szedni a gyógyulás érdekében.

A nem elvethető teória szerint a depressziót egyes agyi hírvivők (neurotranszmitterek) nem elégséges működése okozza, nem termelődik elég ezekből a hírvivő anyagokból. Ezek a hírvivők viszik az információt az egyik sejttől a másikig az agyban. A gyógyszerek különböző módokon képesek hatni a rendszerre. A hírvivő molekulák lebontását, a két sejt közötti résből (szinapszis) való eltűnését, felszívódását gátolhatják (visszavétel gátlók). Egyes vegyületek hasonlóak ezekhez a hírvivőkhöz, és helyettesíthetik azokat. A hírvivők, szabályozó folyamatként, gátolják saját maguk felszabadulását. Ezt a folyamatot is képes gátolni egynéhány vegyület.

A depresszió kezelése szempontjából eddigi tudásunk szerint, a következő hírvivő molekulák fontosak: noradrenalin, szerotonin. Mindkét vegyület monoamin származék, azaz egy aminosavból szintetizálja a szervezet. Az egyes receptoraikra pozitívan ható (agonista, az eredetileg hozzákötődő vegyületet mimikálni képes) gyógyszereket, illetve ezek elővegyületeit (ezekből keletkezik a noradrenalin vagy a szerotonin) hangulatjavító gyógyszerként használják. Ezek a depresszió nevű betegségben nem, de kisebb rosszkedvű fázisban segíthetik a beteget.

A legrégebbi szerek csoportja a triciklikus vegyületek; nevük, a szerkezetből adódik. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy gátolják a hírvivő molekulák felvételét a sejtekbe, így tovább maradnak aktívak ezek a molekulák, nagyobb jelet közvetítenek. Egyik, hatásosabb csoportjuk kifejezetten a noradrenalin visszavételét gátolja. Depresszió, pánikbetegség, krónikus fájdalom, éjjeli bepisilés, és migrén kezelésére alkalmazzák ezeket.

Sajnálatos módon elég sok mellékhatással rendelkeznek. A mellékhatásokról tudni illik, hogy nem minden embernél jelentkeznek, teljesen egyedi, ki mennyire érzékeny ezekre, és minden egyes gyógyszernél így van. Ennek fényében, ezek a gyógyszerek okozhatják a száj száraz érzését, székrekedést, gátolhatják a vizelet kiválasztását, okozhatnak homályos látást, szívdobogást. Altató hatással is rendelkeznek, szedésük során a páciens testsúlya megemelkedhet a gyógyszer hatására. Ha ülésből hirtelen feláll a kezelt beteg, megszédülhet, ezenkívül szexuális zavarokat okozhat a gyógyszer szedése, az illető görcsküszöbe csökken, az izmai kisebb erőfeszítésre rándulhatnak. Nagyon fontos a gyógyszert az előírásnak megfelelően szedni, mert túladagolása esetén izgatottság, görcsök léphetnek fel, a beteg átléphet depresszióból mániás fázisba. A görcsök legveszélyesebb formája is előfordul, a légzőközpont bénulása, ez pedig kómát okoz.

Folytatás>>>