
Azt a sebességet, amivel egy adott étel képes megemelni a vércukorszintet, glikémiás reakciónak hívjuk. Ha vesszük például a glükózt viszonyítási pontként (mert szokták a fehér kenyeret is), az elfogyasztás utáni kétórás időtartam alatt folyamatosan mérve könnyen összehasonlítható vele a többi élelmiszer vércukoremelő hatása. A glükóz eredményének adjunk egy számot – ez a vércukorszint-görbe alatti terület mérete, legyen 100 –, ami ennél lassabban válik cukorrá a szervezetben, annak alacsonyabb az indexe, mint 100, ami pedig gyorsabban, annak magasabb. Tehát a glikémiás index azaz a GI egy olyan szám, ami megmutatja, hogy bizonyos ételek a fehér kenyérhez vagy a glükózhoz viszonyítva milyen gyorsan emelik meg a vércukorszintet.
Miért fontos ez? A magas GI-t a legújabb kutatások szerint egészségre ártalmasnak tartják, mivel a vércukor feldolgozásához fokozott inzulinműködés szükséges. Ez pedig, egy idő után felborul, ha folyamatosan ekkora megterhelésnek van kitéve. Ez a test, amit ma hordunk, nem a kólára, kristálycukorra vagy finomlisztre lett tervezve. Húson, halon, növényeken és magokon élt nagyon-nagyon hosszú ideig. Ráadásul a hirtelen vércukorszint-emelkedés hirtelen süllyedéssel párosul, aminek következtében éhesebbek leszünk, mint előtte. Tehát megint odabaktatunk a hűtőhöz, eszünk még egy kicsit, és ez így megy, amíg az elhízás már nem csak Amerika népbetegsége lesz, hanem az egész bolygóé.
Nagyon magas glikémiás indexű ételek többek között a pékáru, a hántolt rizs, a burgonya és a reggeli gabonakészítmények, ezeket célszerű elhagyni és helyettük alacsony GI-ű ételeket fogyasztani.
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése