A szociálpszichológiában, kialakulása óta nagy szerepet játszik a konfliktus fogalom. Egy sor konfliktuselmélet van:- behaviorista,
- fenomenológiai,
- kognitív,
- pszichoszociális,
- motivációs.
Mindegyik mögött a viselkedéstendenciák összeegyeztethetetlenségének alapmodellje áll. Elméletileg ez magyarázza a konfliktusok kiváltódásának és feldolgozásának különféle formáit. Nagy különbség adódik a belső és a külső közötti konfliktusok elválasztásakor.
A csoporton belüli vita legtöbbször rang- vagy szerepkonfliktus. Érzelmi szempontból a rivalizálás irigységgel, bosszúval és kárörömmel együtt alkotja a hibás alaphelyzetet. Gyakran, annyira megszilárdultak ezek a viszonyok, hogy az eredeti oknak már nincs is jelentősége.
A csoportok és valamely harmadik személy vagy csoport közti viták legtöbbször érdekkonfliktusok. Védelmi közösségekként a csoportok ellenszegülnek a külső követelményeknek.
Mindkét konfliktusforma lelkileg jelentősen megterhelheti a résztvevőket.
A csoporton belüli vita legtöbbször rang- vagy szerepkonfliktus. Érzelmi szempontból a rivalizálás irigységgel, bosszúval és kárörömmel együtt alkotja a hibás alaphelyzetet. Gyakran, annyira megszilárdultak ezek a viszonyok, hogy az eredeti oknak már nincs is jelentősége.
A csoportok és valamely harmadik személy vagy csoport közti viták legtöbbször érdekkonfliktusok. Védelmi közösségekként a csoportok ellenszegülnek a külső követelményeknek.
Mindkét konfliktusforma lelkileg jelentősen megterhelheti a résztvevőket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése