Kézenfekvő, hogy a demokratikus országokban a választások a politikai pszichológia fontos témáját alkotják. Érdekes módon a közvéleménykutatók legtöbbször annak a pártnak a javára tisztítják meg néhány százalékkal véleménykutatásukat, amelyikről tapasztalatból tudják, hogy az emberek a megkérdezés során félnek ugyan ezt a pártot nyíltan választott pártjukként megnevezni, de titokban mégis ezt választják.A választásban nyilván nagyon különböző motívumok játszanak szerepet. Az állandó választók szokásos döntései mellett, többek között az alábbi motívumok szerepelnek:
- függőség,
- személyes varázs
- reménykeltés
- erkölcsi azonosítás
- káröröm vagy szorongás elhárítás, többek közt a túlerővel szemben és az intenzív, olykor még önmaga előtt is letagadott haszonlesés.
Ezek a motívumok sem a megcélzott választóközönség körében, sem az egyes választóknál nincsenek összhangban egymással. A választók változóan nagy része nem fenntartás nélkül hozza meg döntését, hanem a kisebbik rosszat választja, vagy dacból tartózkodik.
Az ilyen kompromisszumos döntést lényegesen rosszabbul lehet megbecsülni mivel ez inkább kívülről vezérelten, véletlenül és tudattalanul történik, mint a kompromisszummentes választó céltudatos akaratnyilvánítása. Amikor a választási előrejelzések során ismételten, még a gondos, pszichológiailag alátámasztott véleménykutatások mellett is megdöbbentő változások bukkannak fel a választók viselkedésében, akkor ez egyben a nehezen hozzáférhető választási motiváció eredménye is.
Még azoknak a választóknak sem csekély része, akik az előzetes döntésük során látszólag szilárdnak tűntek, a választásra menet vagy az urna előtt még megváltoztatják döntésüket. Némelyek aztán a választási eredmények közzététele után megbánják, mert nem így akarták sorsukat a mérleg serpenyőjébe tenni.
Sokaknál megváltoznak a választási döntések, amennyiben az urnához járulás csak pillanatfelvétel. Régóta ismeretes, hogy a választói viselkedés gyakran az utolsó pillanatban változik meg. Erre olyan tudattalan törekvések lehetnek okok, mint az autoritáshoz való csatlakozás, súlyozási latolgatás, ismerős példaképek, dacreakciók. Ezzel a folyamattal, és nem kizárólag az urna előtti döntéssel, a politikai pszichológia foglalkozik.
Az ilyen kompromisszumos döntést lényegesen rosszabbul lehet megbecsülni mivel ez inkább kívülről vezérelten, véletlenül és tudattalanul történik, mint a kompromisszummentes választó céltudatos akaratnyilvánítása. Amikor a választási előrejelzések során ismételten, még a gondos, pszichológiailag alátámasztott véleménykutatások mellett is megdöbbentő változások bukkannak fel a választók viselkedésében, akkor ez egyben a nehezen hozzáférhető választási motiváció eredménye is.
Még azoknak a választóknak sem csekély része, akik az előzetes döntésük során látszólag szilárdnak tűntek, a választásra menet vagy az urna előtt még megváltoztatják döntésüket. Némelyek aztán a választási eredmények közzététele után megbánják, mert nem így akarták sorsukat a mérleg serpenyőjébe tenni.
Sokaknál megváltoznak a választási döntések, amennyiben az urnához járulás csak pillanatfelvétel. Régóta ismeretes, hogy a választói viselkedés gyakran az utolsó pillanatban változik meg. Erre olyan tudattalan törekvések lehetnek okok, mint az autoritáshoz való csatlakozás, súlyozási latolgatás, ismerős példaképek, dacreakciók. Ezzel a folyamattal, és nem kizárólag az urna előtti döntéssel, a politikai pszichológia foglalkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése