Igazságügyi pszichológia - Kriminálpszichológia

A krimik közkedveltsége a kriminális cselekedetek iránti széles körű érdeklődésre utal: legtöbbször titokzatos véghezvitelük, a bűncselekményekkel kapcsolatos szorongás miatt, és adott esetben amiatt, hogy az olvasónak van valamilyen titkos vágyképzete saját bűnös szándékairól.

A kutatásban, a kriminális cselekedet három fő stádiumára koncentrálnak:

1. Kriminális szándék
2. A cselekedet véghezvitele
3. Kriminális következmények

1.) A kriminális szándékot nyolc tevékenységcsoportra osztják:
a.) tulajdon elleni bűntettek,
b.) erőszakos bűncselekmények,
c.) szexuális bűncselekmények,
d.) gazdasági vétségek,
e.) bandában elkövetett kriminalitás (szervezett bűnözés)
f.) politikai kriminalitás, mint pl. terrorizmus
g.) közlekedési bűncselekmények
h.) deviáns cselekmények, mint pl. kábítószeres kriminalitás

A motiváció erősen ingadozik. Etiológiailag ide tartozik:

• a személyes beállítottság
• az aktuális motívumok, mint pl. bosszú
• a fölérendelt kriminális energia, mint pl. a kriminális karrier
• az alkalom

2.) A cselekedet véghezvitele megváltoztatja a helyzetet. A kriminális cselekedetek realitásai meghatározzák ugyan a kivitelezést, mégis ismeretes a személyes rutin.

3.) A kriminális következmények az utó-, ki- és visszahatásokat ölelik fel, azaz mind a sikereket, illetve a kudarcokat, mind pedig a visszacsatolást.

Az igazságügyi pszichológia új területe a pszichológiai viktimológia. Az áldozatpszichológia fő érdeklődési területét az a kérdés foglalkoztatja, hogyan válik valaki áldozattá, hogyan viselkedik a kriminális cselekedet alatt és milyen utóhatással van a kriminális történés.