Gyömbér

Szerző: Kovács Ildikó dietetikus

A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Lágy szárú, egyszikű, évelő növény, méteres magasságot is elérő leveles hajtásokat fejleszt, míg a virágzatai 2–2,5 m-esek is lehetnek. A talajban kúszó gumós gyöktörzse (rizómája) agancsszerűen elágazik, s ennek feldarabolásával szaporítható.

A gyömbérgyökeret legalább ötezer éve használják fűszerként és gyógyszerként Kínában és Indiában, s háromezer éve termesztik Dél-Ázsia nedves, trópusi vidékein. Az ősi szanszkrit és kínai írások már megemlékeznek róla. Tudományos neve a „szarv alakút” jelentő „singabera” szanszkrit szóból ered. A XV–XVI. században jutott el a világ minden tájára, így Európába is. Legismertebb a hámozatlan, fekete (barbadosi) gyömbér és a hámozott, fehér vagy arany (bengáli) gyömbér.

A drog, vagyis a fűszer maga a gyöktörzs, amely csípősen kesernyés zamatú, citromra emlékeztető ízű. Jellegzetes ízét és illatát az illóolajok (zingiberén és bizabolén), a gingerolok (metil-gingerol és gingerol) és a sogaolok okozzák. Fő hatóanyaga a zingiberén (monociklikus szeszkviterpén), amely átlagosan 60%-ban, maximálisan 70%-ban alkotja az illóolajat, továbbá a zingiberol és a bizabolén. Ezenkívül 5% ásványi anyagot, hidrofahéjsav- és hidrobenzoesav-származékokat, lipideket, glükolipideket, antociánszármazékokat, keményítőt, cukrot, gyantát (gyömbéralkoholokat, cingeront, gingeolt) és szerves savakat (pl. limonénsavat) tartalmaz.

Száz gramm nyers gyömbér energiatartalma – az USDA adatbázisa szerint – 80 kalória (335 kJ), s 17,8 g szénhidrátot, 1, 8 g fehérjét és 0,7 g zsírt tartalmaz. Megemlítendő C-vitamin- (5 mg/100 g) és B6-vitamin-tartalma (0,2 mg/100 g). Az ásványi anyagok közül elsősorban kálium (415 mg/100 g), magnézium (43 mg/100 g), réz és mangán (0,2-0,2 mg/100 g) van benne. Száz gramm gyökér kalciumból 16 mg-ot, foszforból 34 milligrammnyit, míg nátriumból 13 mg-ot tartalmaz.

A gyömbér a XVI. században jelent meg a füveskönyvekben. A Német Gyógyszerkönyv 1997-ben vette fel hivatalos drogjai közé. A drog gyógyászati alkalmazásai a hányás elleni, a gyulladáscsökkentő és a gyomorvédő (görcsoldó, szélhajtó) hatásra vezethetők vissza. Csökkenti a nyálkahártyák ingerlődését, így hörghurut kezelésére is beválik. Enyhíti az emésztési zavarok tüneteit (enyhe gyomorrontást, puffadást), de émelygésnél, hányingernél is hasznunkra lehet. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. Állatokon, valamint embereken végzett kísérletek egyaránt bizonyították, hogy ginerol és sogaol nevű hatóanyagai révén a gyömbér is hatásos növényi véralvadásgátló, fokozza a vérkeringést, s általános élénkítő hatású. Az ázsiai orvoslásban „melegnek” számít, azaz forróságot, tüzet visz a testbe, ezzel serkenti a nemi szerveket. Afrodiziákumként rózsával és korianderrel együtt a leghatékonyabb.

Önálló ételként is fogyasztható savanyítva (ilyen a szusi mellé felszolgált szeletelt gyömbér, a „gari” vagy „soga”), édes szirupban konzervált vagy kandírozott formában. Kínában cukorral főzve bonbon készül belőle. Az illat- és likőripar is szívesen használja. A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.

Fűszerként az indiai, a maláj és a kínai konyha régóta alkalmazza húsok, nehezen emészthető ételek ízesítésére, de csirke- és halételek (lazac és édesvízi halak) fűszereként is pikáns ízhatások érhetők el vele. Európában leggyakrabban sütemények (mézeskalács, keksz, muffin, gyümölcskenyér), forralt bor, likőrök, pálinkák és keleti ételek alkotórésze, de minőségi étcsokoládét és trüffelgolyót is ízesítenek gyömbérrel. Jól illik a sütőtökhöz, a sárgarépához (krémlevesek formájában), sőt, az almához, a narancshoz, a körtéhez és a szilvához is. A mézzel ízesített gyömbéres tea vagy kávé is jó élettani hatású.

Rokonai is kellemes ízűek: a kurkuma (indiai sáfrány) szintén fűszerőrleményként kapható az üzletekben. Világosabb színű, kevésbé dundi és pikánsan csípős ízű a galanga vagy kínai gyömbér. Az erdei (közönséges) gyömbérgyökér (Geum urbanum L.) a rózsafélék családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben és ligetekben előforduló évelő növény, amelyet vadgyömbérnek, szegfűszagú gerelynek, erdei szegfűnek és szentbenedekfűnek is neveznek.

A gyömbérsör (ginger ale) – neve ellenére – nem tartalmaz alkoholt, kizárólag gyömbérgyökér, cukor és víz felhasználásával készül. A „sör” elnevezést a főzési folyamatról kapta. A gyömbérsör az 1700-as évek közepének Angliájából ered, ahonnan világhódító útra indult, s nagy mennyiségben szállították az Újvilágba is. Manapság Ausztráliától a Karib-szigeteken át Latin-Amerikáig ez az ital népszerűbb, mint az ismert üdítőitalok. Néhány hónapja már nálunk is kapható (D&G ginger beer soda).

Aki síelt már az Alacsony-Tátrában a Chopokon (Hopokon), bizonyára ismeri legmagasabb ormát is, amely 2043 méteren a Gyömbér (Ďumbier). A hegy lejtőin hajdan vasércet, aranyat és antimonitot bányásztak. A Gyömbérről minden irányban remek kilátás nyílik Szlovákia középső és északi hegységeire.