Általános szabály, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek az a magyarázata, hogy inzulinnal kezelt cukorbetegek esetén, ha a folyamatos inzulinhatást gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, a vércukor esése hipoglikémiát okozhat. Az inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknél azért szükséges minden étkezésnél szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulinelválasztását főként a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza.Arra a kérdésre, hogy mikor, mennyi szénhidrátot kell a cukorbetegnek elfogyasztania, a következő magyarázat szolgál. A szervezet inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat, amely azt jelenti, hogy a legkisebb reggel és késő délután, a legnagyobb délben és éjjel. A napszakos ingadozás figyelembevételével reggelire nyilvánvaló kevesebb szénhidrátot szabad fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. A cukorbetegek étrendjének megtervezéséhez a glikémiás index alkalmazása komoly segítséget jelent. A glikémiás index fogalma alatt az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szőlőcukorhoz vagy a fehér kenyérhez viszonyított vércukoremelő képességét értjük. A diabéteszes diéta összeállításánál a szénhidrátok megtervezését igen körültekintően kell kialakítani.
A vércukrot gyorsan emelő élelmiszer, étel, ital fogyasztásának kerülése.
Valószínűleg még ma is sok cukorbeteg mindössze az alábbihoz hasonló tanácsot kap kezelőorvosától: "Cukrot, cukorral készült ételt, italt ne fogyasszon". Bár e tanács részben még ma is helytálló, a cukorbeteg étrendjének lényege nem ebben rejlik.
Korábban ugyanis azt hittük, hogy a cukor, cukorral készült ételek-italok sokkal jobban megemelik a vércukorszintet, mint az úgynevezett keményítőt tartalmazók. Való igaz, hogy a vércukorszintet legjobban a szőlőcukor (glükóz) emeli, ezt követi a malátacukor (maltóz), répa-, nádcukor (szaharóz), tejcukor (laktóz), és a sor végén áll a gyümölcscukor (fruktóz), melyet ezért diétás cukorként tartunk nyilván.
Időközben, főként az elmúlt 15 év folyamán külföldön és itthon végzett gondos klinikai vizsgálatok kiderítették egyrészt, hogy a cukrok nagyobbik hányada a szőlőcukornál lényegesen kevésbé emeli a vércukrot, másrészt viszont a korábban diétás célra leginkább ajánlott, keményítőt tartalmazó élelmiszerek többsége jobban emeli a vércukorszintet mint akár maga a répacukor! Ezzel egy új fogalom került be mind a szakmai, mind pedig a laikus köztudatba, az úgynevezett glikémiás index fogalma. Ez alatt az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szőlőcukorhoz vagy egyenesen a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képességét értjük. A táblázatban láthatják néhány nemzetközileg vizsgált élelmiszer glikémiás indexét, azonos szénhidráttartalmú szőlőcukor vércukoremelő hatásának százalékában.
Néhány élelmiszer glikémiás indexe |
90-100 % glikémiás index: malátacukor, burgonyapürépor, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, (általában minden, pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidráttartalmú növényi termék), valamint minden cukros (üdítő)ital (amely nagyon gyorsan a bélbe jut és felszívódhat). |
70-90 % glikémiás index: fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék (kivéve a spagettit és a makarónit), kalács, szőlő, (répa)cukor. (Utóbbi csak felerészben tartalmaz szőlőcukrot, másik fele a "diétás" gyümölcscukor.) |
50-70 % glikémiás index: zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé. |
30-50 % glikémiás index: tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni (minden, durumbbúzából készült tészta), tejszínes fagylaltok (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor) |
30 % alatti glikémiás index: fruktóz, szorbit, lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színesfőzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom. |
Számos magyaros készétel (a zsemle vércukoremelő képességéhez viszonyított) glikémiás index-vizsgálatára sor került. Ennek alapján biztonsággal állíthatjuk, hogy az összes magyaros ételkülönlegesség (még ha zsírszegényen is készül) - a marhapörkölttől kezdve a rántott húson át a szilvás gombócig - 10-40 %-kal kedvezőbb glikémiás indexű, mint a fehér kenyér vagy zsemle.
Tehát jó okunk van azt állítani, hogy a cukorbeteg - beleértve a fogyókúrázót is - semmilyen speciális diétát nem igényel, vagy legalábbis nem lényegesen különbözőt attól az étrendtől,amely - mint az „egészséges táplálkozás alkotóeleme” – bárkinek ajánlható.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése