Táplálkozás-élettani szempontból a szénhidrátok vonatkozásában megkülönböztetünk ún. emészthető (hasznosuló) és nem emészthető (nem hasznosuló) szénhidrátokat.Az emészthető szénhidrátok kémiai összetételük alapján egyszerű vagy kettős cukrokra, továbbá összetett szénhidrátokra bonthatók. Az egyszerű cukrok (monoszacharidok) közé tartozik a szőlőcukor, a gyümölcscukor, valamint a nyákcukor. A szőlőcukor nagyobb mennyiségben az összetett szénhidrátok lebontásával keletkezik a szervezetben, de gyümölcsökkel közvetlenül is felvesszük. A gyümölcscukor nevében is jelzi, hogy elsősorban gyümölcsökben és a mézben fordul elő. A nyákcukor (galaktóz) tulajdonképpen a tejcukor egyik összetevője. A kettős cukrok (diszacharidok) legfontosabb képviselői a szacharóz, amely glükózból és fruktózból tevődik össze. Ide soroljuk még a malátacukrot, azaz a maltózt, továbbá a tejcukrot, amely glükózból és galaktózból áll.
Az összetett szénhidrátok (poliszacharidok) legfontosabb képviselői a keményítő és a glikogén. Táplálkozásunk során elsősorban keményítőt veszünk fel, főként a gabonafélék magvaiból és a burgonyából készült ételek kapcsán. Az emberi szervezet számára a napi energiamennyiség kb. 55%-a kell, hogy szénhidrátból álljon. Az egészséges táplálkozás ajánlásai értelmében a keményítő- és élelmirost-fogyasztásunkat emelni, cukorfogyasztásunkat pedig csökkenteni kellene. Az összetett szénhidrátok fogyasztásának emelésével megfelelő arányban a zsír- és cukorfogyasztásunkat csökkenteni lehetne.
A nem emészthető szénhidrátok
Az egészséges táplálkozás ajánlásai között előtérbe kerül az élelmi-rostok fogyasztásának emelése is, tekintettel arra, hogy a rosthiányos táplálkozás számtalan betegség kialakulásához vezethet:
Székrekedés |
Daganatos betegségek |
Elhízás |
Cukorbetegség |
Érelmeszesedés |
A székrekedés következtében fokozódik a vastagbélben a nyomás, amely tartós fennállás esetén a vastagbél nyálkahártyájának kiboltosulását idézi elő. Egyre több kutatási eredmény világít rá arra, hogy a rostokban szegény táplálkozás és a vastagbél rosszindulatú daganata között összefüggés található. Az elhízás és a rosthiányos táplálkozás között is létezik kapcsolat, hiszen populációs adatok bizonyítják, hogy a könnyen felszívódó szénhidrátok, cukrok, a finom kiőrlésű lisztek és a zsiradékok képezik táplálkozásunk gerincét, amelyek köztudott, hogy gyorsan felszívódnak és a zsírszövet felhalmozódását idézik elő. A leggazdagabb diétásrost-forrásaink:
Cellulóz |
Hemicellulóz |
Pektin |
Lignin |
Gabona eredetű élelmiszerek |
Étkezési búzakorpa |
Búzacsíra |
Illetve, az ezek felhasználásával készült sütőipari termékek zöldségek és főzelékek is jelentős diétásrost-tartalommal bírnak
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése