Szénhidrátok
A szervezet legfontosabb energiaforrásai a szénhidrátok (nyugalomban a szervezetnek a zsír a legfőbb energiaszolgáltatója, de táplálkozásunkban nem jó ha a zsír dominál). Egy gramm, szervezeten belüli elégetése 4,1 kcal energia felszabadulással jár. Az energiaadás mellett struktúrális szerepük van a nukleinsavakban, glikoproteinekben, glikolipidekben, mukopoliszacharidokban. Szén, hidrogén és oxigén vesz részt a molekulák felépítésében, de fehérjék is kapcsolódhatnak hozzájuk. Általános képletük (CnH2nOn) az atomok arányát fejezi ki, de nem jellemzi kémiai szerkezetüket. A cukrok (monoszacharidok) több OH csoportot is tartalmaznak, (polihidroxi oxovegyületek) de nem azonosak az édesítőszerként használt cukoralkoholokkal pl. xilit, szorbit, mivel oxocsoportot is tartalmaznak (O). A bennük található C- szén atomok száma szerint kapják elnevezésüket -triózok, tetrózok, pentózok, hexózok.
A triózok a szénhidrátlebontás során folyamatosan termelődnek. 
Táplálkozásunkban kisebb jelentőségű - mivel nyersanyagaink nagyobb mennyiségben nem tartalmazzák-, de kiegészítőként újjabban egyre terjed a pentózok közül a ribóz fogyasztása, ami ribózként és dezoxi-D-ribózként az RNS és a DNS alapvázának nélkülözhetetlen alkotója, de az energiatároló - ATP, CTP, GTP, TTP - vegyületek felépítésében is fontos szerepe van. Az emberi szervezet naponta megközelítőleg a saját testtömegének megfelelő mennyiségű ATP-t állít elő! Tehát akár napi 80kg-ot is! /Dr. Gaál Ödön: Biokémia, 1998, 148. o./ Az ehhez szükséges ribóz, (ami dezoxi-D-ribóz előanyaga) előállítása nagyon nagy munkát igényel a szervezettől. Mindezek miatt a teljesítmény fokozására használják, segíthet az állóképesség növelésben, energiaként is felhasználódhat, de a fehérjék 
felépítést is elősegíti. Ez utóbbi hatást áttételesen éri el: a fehérjék aminosavakból való szintézisének első lépéseként mRNS - m~messenger, üzenetvivő RNS - átfordítás, komplement képződik a DNS adott fehérjét kódoló szakaszáról, ez a riboszómákhoz kapcsolódik - felépítésében szerepet játszik az rRNS, ( r~riboszómális RNS), majd a tRNS-hez (t~transzfer, szállító RNS) - kötődő aminosavak az mRNS-en kódolt sorrendben kapcsolódnak egymáshoz.
A ribóz a DNS képzésben való részvétel miatt a sejtosztódásban is szerepet játszik. A hexózok közül a legnagyobb mennyiségben a glükóz kerül szervezetünkbe, fruktózból, galaktózból lényegesen kevesebbet fogyasztunk. Nyitott formában a láncvégen kettős kötésű oxigén lehet - aldehid csoport -, vagy lánc közben -keto csoport -, tehát lehetnek aldózok pl. glükóz és ketózok pl. fruktóz. Diszacharidok két monoszacharid kapcsolódásával jöhetnek létre. Ilyen diszacharid a cukor vagy szacharóz ami fruktózból és glükózból épül fel, a tejcukor más néven laktóz melyet glükóz és galaktóz alkot, vagy a hashajtásra használt, emberi enzimekkel nem bontható lactulose, ami galaktózból és fruktózból áll.
A maltóz is diszacharid, amelyet a vércukorszint lassabb és egyenletesebb emelésére használnak egyes tömegnövelőkben, az ingadozó vércukorszint és a nagy inzulinszint emelő hatás kivédésére. Valóban némileg lassabban szívódik fel, bár ha a fehér kenyér glikémiás indexét nézzük, melynek keményítője maltózzá bomlik, ez nem jelenthet túl nagy előnyt. A maltodextrin hosszabb molekuláinak emészthetőségéről, fölszívódásának gyorsaságáról megoszlanak a vélemények, egyesek szerint nehezen, mások szerint enzimeinkkel könnyen és gyorsan lebontható, utóbbi valószínűbb. Összekapcsolódott fruktóz molekulák alkotják az inulint.
Poliszacharidokról tíznél több monoszacharid kapcsolódásakor beszélünk. Ilyen például a glükóz egységekből felépülő keményítő, vagy a glikogén, ami mint "állati keményítő" tőle csak elágazó szerkezetében tér el. Poliszacharid a számunkra emészthetetlen cellulóz, ami a megfelelő rostbevitelnél fontos.
Az összetett szénhidrátok amino- vagy szulfátcsoportot is tartalmazhatnak pl. glükózamin, condrotinkénsav (porc-csont-kötőszövet védő szerepük miatt kiegészítőként is kaphatók), vagy fehérjékkel kapcsolódhatnak mint a nyálkahártyát védő mucin. Flavonon-glikozidok a főként citrusfélékben található narangin, heszperidin melyek az érfal megfelelő működését segítik, akárcsak a számos multivitaminban és gyógyhatású termékben megtalálható rutin. A glikoproteinek a sejtek felületén markerjelölő szerepet töltenek be.
Kapcsolódó cikkek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése