2010. április 27., kedd

Hol és hogyan hatnak a tápanyagok?

A tápanyagok igen fontosak, mivel ezek tartanak életben minket. Hat fontos tápanyag van:
  1. szénhidrátok
  2. fehérjék
  3. zsírok
  4. ásványi anyagok
  5. vitaminok
  6. víz
Ahhoz, hogy a tápanyagok hasznosulni tudjanak, a szervezetnek le kell bontania azokat. Lássuk, hogyan is működik ez a lebontás:

A száj és a nyelőcső
Az emésztés a szájban a táplálék megrágásával és a nyál hozzákeveredésével kezdődik el. A nyálban található enzim, a ptialin már elkezdi a keményítőt egyszerű cukrokra hasítani. A táplálék ezután a száj hátsó részén át a nyelőcsőbe - oesophagus - kerül. Itt kezdődik el az ún. perisztaltika. A perisztaltika, az emésztőcsatorna izomzatának masszírozó, "fejő", összehúzódó és elernyedő műveletét jelenti, amellyel az anyagokat az egész emésztőrendszeren áthajtja. Annak érdekében, hogy a tápanyag ne folyhasson vissza, és a megfelelő enzim szabaddá válásához legyen elég idő, fontos csatlakozási pontokon szelepek találhatók.


Gyomor
Gyomrunk, a közhiedelemmel ellentétben nem a hasunkban található, hanem annál jóval följebb. Főleg az alsó bordák alatt található. Hajlékony zsákot alkot, amelynek a falában szüntelenül működő izomzat van, így képes állandóan változtatni az alakját. Az alkoholon kívül gyakorlatilag alig valami szívódik fel a gyomorból.

A vizes, folyékony anyagok, mint például a levesek, lényegesen gyorsabban haladnak át a gyomron. A zsírok, sokkal tovább maradnak. A szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból álló szokásos étel 3-5 óra alatt kiürül a gyomorból. A gyomorfal mirigyei és speciális sejtjei nyákot, enzimeket, sósavat és egy olyan faktort termelnek, amely a B12 vitamin átjutását segíti elő a bélfalon át a vérkeringésbe. A gyomortartalom savanyú kémhatású, és a gyomornedv, a gyomor speciális terméke, több anyagból áll:
  • pepszin: a gyomor legfőbb enzimje, a húsok és más fehérjék hatékony emésztője. Csak savas közegben hat.
  • renin: a tejet alvasztja meg.
  • sósav: a gyomorfal sejtjei termelik, így biztosítják a savas kémhatást.
Vékonybél
A vékonybél körülbelül 7m hosszú bélrészlet, ahol az emésztés teljesen végbemegy, és gyakorlatilag az összes tápanyag felszívódik. A savanyú kémhatású gyomorral ellentétben, a vékonybélben lúgos a közeg, amit az epe, a hasnyálmirigy nedve és a vékonybél falának szekrétuma biztosít. A lúgos kémhatás részben az emésztéshez, részben a felszívódáshoz szükséges.

A nyombél - a patkóbél, duodénum -, amely a gyomor kivezetőnyílásánál - pylorus - kezdődik, a vékonybél első része. A folytatása a körülbelül 3m hosszú ún. éhbél - jejunum. Ezután a körülbelül 3-4m hosszú csípőbél - ileum - kezdődik.

Ha a vékonybél félig folyékony tartalma a perisztaltika eredményeként továbbhalad, akkor mondjuk, hogy korog a gyomrunk, miközben, fentebb már leírtuk, hogy a gyomor ennél jóval feljebb található:)

Gyakorlatilag, a tápanyagok teljes felszívódása a vékonybélből történik.

Vastagbél
Bármilyen anyag hagyja is el az ileumot, és jut a coecumon - az a hely, ahol a vékonybél a vastagbélbe szájadzik - át a vastagbélbe, az meglehetősen híg, sok vizet tartalmaz. A visszaáramlást a coecum izmos szelepe akadályozza meg.

A vastagbél elsődlegesen tároló és víztelenítő szerv. A bejutó folyékony halmazállapotú anyagok félig szilárdakká válnak, amint a víz felszívódik. 10-12 órát vesz igénybe, amíg a tartalma végighalad a vastagbélen.

A vastagbelet, ellentétben a csíramentes gyomorral, baktériumok népesítik be. Ez a normális baktériumflóra. A széklet, nagyrészt baktériumokból áll az emészthetetlen anyagokon, főleg cellulózon, valamint a vérből eltávolított, illetve a bélfalról levált anyagokon kívül.

Máj
A máj a zsírban oldódó vitaminok legfőbb tároló, raktározó szerve.

A máj a szervezet legnagyobb tömör szerve, tömege körülbelül 2kg. Máshoz nem hasonlítható kémiai üzem. Csaknem minden kémiai vegyületet át tud alakítani. hatásos méregtelenítő szerv, amely lebontja a legkülönbözőbb toxikus molekulákat, és ezáltal azok veszélytelenekké válnak. Vértárolóként is működik, továbbá az A- és D-vitamin, valamint a megemésztett szénhidrát - glikogén - raktára is. Utóbbit lebontva és a vérkeringésbe juttatva biztosítja a normális vércukorszintet. Számos enzimet, fehérjét állít elő. A májban képződik a koleszterin, az A-vitamin, itt szintetizálódnak a véralvadás különböző faktorai.

A máj egyik fő feladata az epe képzése. Az epe olyan sókat tartalmaz, amelyek detergens hatásuk révén emulgeálják a zsírnemű anyagokat, és ezáltal elősegítik a hatékony emésztésüket

Epehólyag
Az étel megpillantására is kiürülhet az epehólyag.

Az epehólyag egy 7-8cm hosszú, zsákszerű tárolószerv. Felfogja a májban képzett epét, kémiailag módosítja és betöményíti azt. Az étel íze vagy néha csupán a megpillantása is elég lehet ahhoz, hogy kiürüljön. Az epe alkotórészei néha kiválnak, és epekövet alkotnak.

Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy termeli a szervezet legfontosabb enzimeit.

Hasnyálmirigyünk körülbelül 15cm hosszú, és a patkóbél hajlatában fészkel. Bizonyos sejtcsoportjai - Langerhans-féle szigetek - az inzulint termelik, amely a cukor elégetését gyorsítja a szervezetben. Az inzulint nem az emésztőrendszerbe, hanem a véráramba juttatja el. A hasnyálmirigy nagyobbik része nedvet termel és juttat a vékonybélbe, amely a legfontosabb emésztőenzimeket tartalmazza:
  • a zsírokat hasító lipázokat
  • a fehérjéket bontó proteázokat és
  • a keményítő lebontásáért felelős amilázt.
Kapcsolódó bejegyzések:

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...