2009. november 16., hétfő

Táplálkozási tévhitek


A tévhitek helyett, talán írhattunk volna rögeszméket is. Ezeket a tévhitek, rögeszmék, a gyermekkorunkban rögzülnek, azaz, a szocializációnk során égnek belénk. Így, végigkísérik felnőttkorunkat, s talán egész életünket. Ráadásul, ezek, általában valamiféle negatívumhoz kapcsolódnak. Mindezek mellett, nagyon jellemző ránk, magyarokra, hogy a mondanivalónkat negatívan fogalmazzuk meg. Ilyen például, mikor azt kérdezzük, hogy „Nem kérsz teát?” vagy „Ne egyél este, mert attól hízol!”. Mindjárt determináljuk is a dolgokat, tehát nem kérsz teát, jaj de jó, legalább nem kell főznöm, és hehe jól elhízol, dagadt leszel. Attól, hogy egyes dolgokat eufémisztukosan, azaz szépítve fejezünk ki, a jelentéstartalom még nem változik.

Nos, nézzük az első tévhitet, mely a legújabb kutatások ellenére is makacsul tartja magát:
  1. A tojástól magas lesz a koleszterinszinted.
Lemondanak sokan a finom lágytojásról, vagy az ezerféleképpen elkészíthető tojásrántottáról, omlettről. Természetesen, az igaz, hogy a tojásban sok a koleszterin, de ez még nem ok arra, hogy kerüljük. Ugyanis, mint ahogyan azt már említettük előző cikkünkben, a szervezetnek szüksége van a koleszterinre; olyannyira, hogy azt, maga is termeli. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az egyéni esetektől eltekintve, az emberek többségénél a tojásevés csökkenti a vér koleszterinszintjét.
A következő mumus, mi más lehetne, mint a só:
  1. A só magas vérnyomást okoz.
Egyesek hozzáteszik, hogy a „túlzott sófogyasztás”. Érdekes kérdés, ugyanis sok orvos is sómentes étkezést javasol páciensének. Általában azzal érvelnek az emberek és szakemberek, hogy a só megköti a vizet a szervezetben. Ugyanakkor, tudományosan ezt, még sohasem bizonyították. Nem is olyan régen kezdődtek meg a komoly kutatások a témában. Az egyik ilyen kutatásban például tízezer ember vett részt. Azt, hogy a sófogyasztás mennyisége hatást gyakorolna a vérnyomásra, nem sikerült bebizonyítani. Viszont, eme kutatásnak lett egy másik eredménye, ami azt mutatta, hogy a magas vérnyomásnak és a magas vérnyomás betegség kialakulásának inkább az elhízás lehet az egyik oka.
Mint pszichológus, sokszor találkozom a függőségekkel (addikció). Rendszeresen hallom táplálkozási problémával küzdő betegeimtől, hogy ők csokoládé függők. Természetesen, függőség, mint betegség, bármivel szemben kialakulhat, de:
  1. a csokoládé függővé tesz mondat, nem fedi az igazságot.
Ugyan, azok, akik pszichés szükséglettel igyekeznek magyarázni a dolgot, nem járnak túl messze az igazságtól, de mint tudjuk, ilyen esetben nem korlátozódik a „függés” a csokoládéra. Természetesen a csokoládéval is végeztek kísérleteket. Megállapították, hogy egyik-másik összetevője, mint például a THC, azaz a tetrahydrocanabinol éppen olyan hatást gyakorolt, mint a marihuana. Vagyis, egyfajta kellemes állapotot okozott. Ám ezt az összefüggést kizárólag vegyileg tiszta anyagok esetében sikerült igazolni. A csokoládéban ezek az anyagok nem tisztán találhatóak meg, a gyártási folyamat is eléggé komplikált, és „tiszta hatásról” nem beszélhetünk. Nem is szólva a hatóanyagok rendkívül kicsi arányáról. Egy gyereknek ahhoz, hogy „marihuanás” állapotba kerüljön a csokitól – 12 ezer táblával kéne megennie!
Sokszor hallom és olvasom a “fogyókúrás szakemberektől”, hogy:
  1. az esti evés hízlal.
Jó lenne, ha mindenki tudomásul venné, hogy a testúlyunkról nem az dönt, hogy mikor eszünk, hanem az, hogy mennyit. Ha folyamatosan több kalóriát diktálunk le a gyomrunkba, mint amennyire valójában szüksége van a szervezetünknek, akkor teljesen mindegy, hogy ezt, melyik napszakban tesszük. Természetesen, a félreértések elkerülése végett végeztek erről egy kutatást is, bár, egyelőre teljsen hiábavalónak tűnik a kutatók fáradozása. A kísérletet 10 éven át végezték 7 ezer résztvevővel. A kutatás végeredménye szerint, nincs összefüggés az esti nagy evések és az elhízás között. Bármennyire is kellemetlen, de muszáj mozogni és csak a szükséges kalóriát kell elfogyasztani, nem többet.
Mostanában találkozom azzal a nézettel, hogy:
  1. az oxigénnel dúsított ivóvíz, valóságos energiaital.
Nos, az kétségtelen, hogy az élethez szükséges az oxigén. De az emberi szervezet már “gyárilag” olyan, hogy az egész szükséges oxigénmennyiséget képes felvenni a tüdőkön át, lélegzés útján. Ha próbálunk neki plusz oxigént adni ivóvíz formájában, annak sem értelme, sem haszna. Ha oxigénre van szüksége, menjen sétálni, kirándulni.
Érdekes tévhit, amit ugyancsak sokan vallanak, hogy:
  1. A friss zöldség egészségesebb, mint a fagyasztott.
Kétségtelen, hogy a FRISS zöldség és gyümölcs egészségesebb, mint a fagyasztott. De mit értünk FRISS alatt? Azt, hogy leszeded a fáról, bokorról, és megeszed. Azt, amit a boltban friss címszó alatt veszel, az gyakran nem olyan friss, amilyennek látszik. A leszedéstől az eladásig sokszor több nap is eltelik, a vitaminok mennyisége meg ezenközben szépen csökken. Ugyanakkor, a vitaminok jól bírják a „téli álmot”, azaz a fagyasztást. Tehát, a sorrendet kellene felállítanunk a frissesség alapján, akkor az igazán friss termék az, amit leszedsz a fáról, bokorról és azonnal elfogyasztod. A második helyen a fagyasztott termékek állnak, és csak ezek után jön a bolti „friss”.
Nagy divat ma a vitamin szedés. Komoly iparág épült rá.
  1. Azonban a “Vitaminokból sohasem elég!” hozzáállás, nem éppen szerencsés.
Komolyan kell érteni ahhoz, hogy a vitaminok hogyan működnek a szervezetben. Melyik vitamin oldódik vízben, melyik zsírban. Mihez mi kell, melyiket szedjük melyikkel és pontosan mennyit? Mennyi ideig? Mi történik, ha hosszú ideig magas hatóanyagtartalmú C vitamint szedek? És a piacon kapható készítmények közül melyik lesz számomra a jó, a megfelelő? Mi a különbség a természetes, a természetazonos és a szintetikus között? Melyik, hogyan hat a szervezetre? Melyiket vegyem? És még megannyi kérdés, amit érdemes egy szakemberrel megbeszélni, és az egyéni sajátságokat figyelembe venni.
Hatalmas nagy tévhit, hogy:
  1. a light termékek segítenek lefogyni.
Ezt a mítoszt ugyan úgy tömegesen vallják, mint az előzőt. A legtöbb ilyen termék nem csak, vagy egyáltalán nem alacsony kalóriaértéket képvisel, hanem alacsony zsír- és cukortalmat jelent. Aki fogyni akar, annak korlátoznia kell a szervezetébe bevitt kalória mennyiségét. A legtöbb esetben a light termékekkel ez nem vihető végbe, viszont megnyugtatja a lelkiismeretet, hogy “hiszen csak lightot ettem”. A probléma ott kezdődik, hogy ezek a termékek nem tartalmaznak elég cukrot, zsírt, amelyek pedig fontos aromák is egyben. Így az ezektől megfosztott élelmiszerek ízetlenek, és a szükségesnél jóval kevesebb vitamint tartalmaznak.
Az utóbbi évek legnépszerűbb csodatévő gyógynövénye - nyugodtan mondhatjuk - az aloe vera volt. Már-már szlogenként hallhattuk, hogy:
  1. az aloé növeli az ellenállóképességet.
Aztán egyre több búra-bajra jó lett. Tény, hogy gyógyító ereje régóta ismert. Az élelmiszeripar azután kezdett érdeklőni eme növény után, miután a kozmetikai iparban már bebizonyosodott, hogy a belőle készült krémek tényleg jótékony hatásúak a bőrre. Sajnos, ezidáig egyáltalán nem sikerült bizonyítani, hogy az aloé eltűntetné a herpeszt vagy, hogy megölné a rákos sejteket.

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...