A XX. század elején Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az első intelligenciateszt összeállításával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt mentális fejlettségi szintjük meghatározására. Azóta már sok mindent tudunk az intelligenciáról annak ellenére is, hogy egységesen elfogadott definíciója még nem született, pedig kevés olyan fogalom lehetett a tudománytörténetben, amelynek csupán a definiálására két önálló konferenciát is összehívtak. A meghatározások vitáját az a definíció próbálta lezárni, amely azt mondta: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.
1983-ban Howard Gardner egy új intelligenciaelmélettel állt elő. Szerinte, nem létezik egységes intelligencia, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van. Ez a hat intelligencia egymástól független, elkülönült rendszerként saját szabályai szerint működik az agyban. A hat intelligencia a következő:
1983-ban Howard Gardner egy új intelligenciaelmélettel állt elő. Szerinte, nem létezik egységes intelligencia, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van. Ez a hat intelligencia egymástól független, elkülönült rendszerként saját szabályai szerint működik az agyban. A hat intelligencia a következő:
1. nyelvi
2. logikai-matematikai
3. téri
4. zenei
5. testi-kinesztéziás
6. személyes
Az első három, ismert intelligencia-összetevő, és Gardner leírása róluk hasonló más elméletalkotók elképzeléséhez; lényegében ezeket mérik a standard intelligenciatesztek.
Folytatás>>>
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése