2009. augusztus 31., hétfő

Az antioxidánsok hiánya is autizmust okozhat


A University of Arkansas kutatói úgy vélik, az oxidatív stressz, amely számos betegség, többek között a szívbetegség és a rák hátterében áll, összefüggésben lehet az autizmus kialakulásával is.

A HealthDay News értesülései szerint az egyetem legfrissebb, 135 gyermek bevonásával végzett kontrollos vizsgálatában úgy találták, az autista gyermekek szervezetében szignifikánsan alacsony egy fontos antioxidáns, a glutation és metabolikus prekurszorainak szintje. S. Jill James kutatásvezető elmondása szerint a glutation, mely alapvető szerepet játszik a sejtek méregtelenítésében, és a környezeti toxinok eltávolításában, 80 százalékkal alacsonyabb az autista gyermekeknél.

A csökkent antioxidáns-szint eredményeként nő az oxidatív stressz szintje, mivel a szervezet képtelen megszabadulni a káros szabadgyököktől. Ezzel jól megmagyarázható, miért érzékenyebbek az autista gyermekek a környezetszennyezésre, és miért találhatóak szervezetükben magas szinten ezek az anyagok.

Nemrégiben a vakcinákban található higanyt is összefüggésbe hozták a betegséggel, ám az Institute of Medicine 2004-es beszámolója szerint a kutatások nem erősítették meg ezt a vélekedést. Számos kutató azonban változatlanul úgy hiszi, a vakcinákban található higany igenis ártalmas. Laura Bono, a National Autism Association elnöke, aki maga is egy autista gyermeket nevel, fontos szerepet tulajdonít a vakcinákban található nehézfémnek, mivel ezek a gyermekek az antioxidánsok alacsony szintje miatt nem képesek megfelelően méregteleníteni.

James nem vizsgálta a vakcinák szerepét a betegség kialakulásában. Bár a betegség hátterében mindenképpen genetikai tényezők is állnak, véleménye szerint a valódi előidézők a környezeti tényezők. Egyelőre azonban az sem bizonyos, hogy valóban a glutationhiány idézi elő a betegséget, vagy a betegséggel jár együtt a glutationhiány. Mindaddig azonban úgy véli, érdemes az autista gyermekeknek antioxidáns kiegészítést adni.

2009. augusztus 30., vasárnap

Stressz és -20 milliárd €



Magas a menedzsereket érő munkahelyi stressz, ám a vállalkozóknak - talán mert a maguk gazdái - e tekintetben jók a mutatói – derült ki a Semmelweis Egyetem felméréséből.

Kopp Mária professzor adott tájékoztatást arról, hogy a 12 600 fővel végzett vizsgálatukból kiderült: hihetetlen különbségek vannak az ország egyes régióiban az embereket ért stressz miatt a kistérségek kárára. Megfigyelték, hogy az alacsonyabb rétegbe tartozóktól fölfelé haladva javul a helyzet.

A krónikus stressz miatt mentális járvány fenyeget a munkahelyeken, emiatt nő az aktív korúak szív-ér rendszeri halálozása. Az Európai Unió 15 tagállamában 2002-ben a stressz által okozott gazdasági kár húszmilliárd euró volt.

A helyzet javításának egyik eszköze lehet(ne) a prevenció, ha ezzel élnének az emberek és a cégek. Azonban úgy látszik, hogy még mindig olcsóbb a túlterhelt, kimerült, csökkenő koncentrációval, hatékonysággal, egyre többet hibázó kolléga, mint egy egészséges munkaerő. Vajon miért?

2009. augusztus 29., szombat

Mi a hippokampusz?


Hippokampusz (hippocampus)

Az agykéreg alatt elhelyezkedő agyi képlet, mely az új emléknyomok konszolidációjában működik közre. Úgy tűnik, a hippokampusz egyfajta vonatkoztatási renedszert valósít meg, összekapcsolva az emlékek különböző elemeit, melyek az agy elkülönült részein tárolódnak.


2009. augusztus 28., péntek

A stresszoldás védi az agyat



A tartós és rosszul kivédett stressz megváltoztathatja az agy anatómiai szerkezetét.

Nem csak depresszióhoz vezető biokémiai zavart, hanem kimutatható idegsejt leépülést is okoz a tartósan fennálló, rosszul feldolgozott stressz,- mutatták ki neuro-anatómiai kutatások. A felismerés nyomán érdemes átgondolni a depresszió-megelőzést szolgáló, azaz szorongásoldó gyógyszeres terápia gyakorlatát,- hangzott el egy, a Pszichiátriai Társaság vándorgyűléséhez kapcsolódó tájékoztatón.

Az ma már köztudott, hogy a depressziós beteg tünetei mögött jól körülhatárolt agyi-biokémiai eltéréseket figyeltek meg, melyek gyógyszeres kezeléssel helyreállíthatók, így a tünetek csökkenthetők, illetve elmulaszthatók. Az is ismert összefüggés, hogy a feldolgozatlan stressz előbb-utóbb testi betegségekhez, illetve pszichés zavarokhoz vezet, így sok esetben ez áll a magasvérnyomás betegség, a nyombélfekély vagy éppen az asztma, illetve az alvászavar, a szorongásos zavarok vagy a depresszió kialakulásának hátterében.

Dr. Németh Attila pszichiáter elmondta, megdőlt már az a nézet, amely szerint mindenki egy adott számú idegsejttel születik és abból csak veszít az élete során. Ma már tudható, hogy idegsejtek felnőtt korban is kialakulnak, éppen azért van jelentősége azoknak a stressz-kutatásoknak, melyek bebizonyították, hogy a tartósan fennálló, elhúzódó és erős stressz nem csak depresszióhoz vezető neurokémiai elváltozásokat okoz, hanem leépíti, sorvasztja a tanulás, emlékezés, és a szorongás agyi központjaként ismert hippocampus idegsejtjeit, azaz megváltoztatja az agy struktúráját is.

Ezekre a kutatásokra értelemszerűen épültek rá azok a vizsgálatok, melyek az antidepresszánsok hatását figyelték meg abból a szempontból, hogy vajon kivédik-e a stressz okozta hippocampus-eltéréseket. Megállapították, hogy a sokféle hatásmechanizmussal működő antidepresszánsok között van olyan, amely kifejezetten az idegsejtképződést gátló hatást, valamint a hippocampus ún. CA3 régiójának sorvadását, s ennek nyomán az említett agyterület térfogatcsökkenését tudja meggátolni.
A pszichiáterek szakmai szervezetei szerint az új kutatások eredményei felvetik a stressz-kezelés, illetve a szorongásoldó terápiák újragondolását: a konfliktusmegoldó készség javítása, a stresszoldás pszichoterápiás megoldásai mellett az agyi anatómiai elváltozások kivédésére az eddiginél korábban alkalmazott antidepresszáns-kezelést javasolva.

2009. augusztus 27., csütörtök

Táplálkozási tévhitek



1. A nagy szénhidráttartalmú ételek hizlalnak. - A kutatások szerint ennek épp az ellenkezője igaz. A cukrok felvétele és az elhízás között fordított az arány, az elhízás és a zsírfelvétel között viszont egyenes összefüggés mutatható ki. A nagy szénhidráttartalmú ételek energiatömörsége (egységsúlyra jutó energia mennyisége) is kisebb, s ez kedvező irányban befolyásolja az összes energiafelvétel mértékét. Ne felejtsük el azonban, hogy a túlzott szénhidrátfogyasztás is elhízáshoz vezethet, csak lassabban, mint a zsírdús táplálkozás.
A szénhidrátokból nyert felesleges energia elraktározódik, hízáshoz vezet. A szénhidrátok tárolása a testben korlátozott, és szervezetünk gyorsan alkalmazkodik a szükségesnél nagyobb mennyiségben jelen levő szénhidrátok lebontásához. Az energia-egyensúly sokkal könnyebben szabályozható magas szénhidrátfelvételnél, mint magas zsírfelvétel esetén. De az is igaz, hogy az emberi szervezet csak korlátozott mértékben képes a szénhidrátokat zsírrá alakítani.
2. Az édes ételek fogyasztása növeli az étvágyat. - Ezt a feltételezést számos kutatás megkérdőjelezte, kimutatták, hogy ötven gramm cukor felvétele 20-60 perccel az étkezés előtt csökkentett élelemfogyasztáshoz vezet, mivel az étvágyat szabályozó központ reagál a cukor energiatartalmára.
3. Fogyókúra alatt tilos az édességek fogyasztása. - Éppen ellenkezőleg: a hangsúlyt nem bizonyos ételfajták elkerülésére, hanem a kiegyensúlyozott étrend fenntartására kell helyezni. A súly megtartásában és csökkentésében kis mennyiségű édesség fogyasztása előnyös is lehet, mert jelentős kalóriabevitel nélkül javítja a fogyókúrázó közérzetét. Édességet természetesen csak mértékkel szabad fogyasztani.
4. Egyes étkezések kihagyásával könnyebben fogyhatunk. - Ez is egy tévhit. Kutatások bizonyítják, hogy az egyes étkezések kihagyásakor a következő étkezéskor gyakran túlfogyasztás léphet fel. Emellett az étkezések elmulasztásakor a test felkészül arra, hogy kevesebb energiabevitel várható, alkalmazkodik ehhez, és az anyagcserét lelassítva jobban hasznosítja a bevitt energiát.
Tudja-e, hogy a legfejlettebb országokban a népesség 25%-a tekinthető túlsúlyosnak. A napi energiafelhasználás kétharmada, a normál testi funkciók fenntartására szolgál. Az ember alapvető élettani funkcióinak fenntartásához (szívverés, légzés, állandó testhőmérséklet, kémiai folyamatok stb.) percenként 1 kalória energiára van szükség, Magyarországon a népesség körében a szénhidrátból eredő energiafelvétel 10%-kal a javasolt szint alatt marad: A testsúly stagnálása elhízott gyermekek kezelésekor fogyást jelenthet, ha a gyermek még növésben van.
Általános érvényű tudnivalók
Orvosi megfigyelések alapján általános érvényű receptként állíthatjuk, hogy a mindennapi rendszeres testmozgással és egészséges étrenddel az izomtömeg növekedése és a felesleges zsírtömeg elégetése jó eredménnyel befolyásolható. Ugyanakkor fontos a napi kalóriamennyiség pontos felosztása. Ügyeljünk arra, hogy a szervezet a fogyókúra alatt is megkapja azokat a vitaminokat és fehérjéket, amelyekre feltétlenül szüksége van.

2009. augusztus 26., szerda

Rhodiola rosea ma


2000-ben érdekes publikáció jelent meg egy nemzetközi orvosi szaklapban egy Rhodiola Rosea kivonattal végzett kontrollcsoportos vizsgálatról. 56 fiatal és egészséges orvos és orvosnő teljesítményét vizsgálták a megterhelő éjszakai műszak során. Több szellemi funkciót együttesen mértek; például a rövidtávú memóriát, koncentrációképességet, az audioovizuális észlelést stb. A fáradság jeleit vizsgálták. Minden kísérleti alany úgy tudta, hogy kap valamilyen hatóanyagot, de valójában csak a csoport egyik része kapott 170 mg Rhodiola Rosea kivonatot. A többiek, tudtukon kívül, hatóanyag nélküli tablettát, placebo-t vettek be. A vizsgálat eredményeit elemezve kiderült, hogy a Rhodiola Rosea-t szedők 20%-kal jobb szellemi funkciókat mutattak fel a vizsgálat két hete alatt, mint a kontrollcsoport másik fele.

Egy másik vizsgálatban a Rhodiola Rosea hatását 17-19 éves indiai orvostanhallgatókon figyelték meg, akik egy kemény vizsgaidőszak alatt erős szellemi igénybevételnek voltak kitéve. Ők csupán 50 mg Rhodiola kivonatot kaptak naponta kétszer. A leglátványosabb különbség a vizsgálat során a fizikai- és szellemi frissességben, illetve az általános közérzetben mutatkozott meg. Mellékhatás egyik vizsgálatnál sem volt kimutatható.

Kapcsolódó cikkek:

2009. augusztus 25., kedd

Augusztus 29. szombat


Tisztelt Ügyfeleink!

Rendelőnk, 2009. augusztus 29-én, szombaton zárva tart.

Szíves megértésüket köszönjük!

2009. augusztus 24., hétfő

Érvédő csokoládé



A keserű csokoládé csökkenti az ép emberi érrendszerben a hullám-visszaverődést és kedvezően befolyásolja az endothel-functiot.

Több epidemiológiai vizsgálat jelezte, hogy a flavonoidok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Görög kutatók - Charalambos Vlachopoulos és munkatársai – azt vizsgálták, hogy a flavonoidokban gazdag, keserű csokoládé hogyan befolyásolja egészséges emberek érrendszerének állapotát.

A randomizált, szimpla vak vizsgálatban 17 egészséges fiatalember vett részt. Az önkéntesek 100 g, kereskedelmi forgalomban lévő, keserű csokoládét fogyasztottak, majd a vizsgálók három órán keresztül követték az art.brachialisban az áramlástól függő vasodilatatiot, az aorta augmentációs indexet (AIx) és az art.carotis-art.femoralis pulzushullám sebességét. A vizsgált paraméterek általánosan elfogadott jelzői az endotheliális működésnek, az aorta merevségének, a hullám-reflexiónak, és valamennyivel kapcsolatban sok adat van arra, hogy szoros korrelációban vannak a szív- és érrendszeri kockázattal.
A keserű csokoládé szignifikánsan növelte a teljes megfigyelési idő alatt mind a nyugalmi-, mind a hyperaemiás art. brachialis átmérőt (max. növekedés 0.15, illetve 0.18 mm, mindkét esetben p<0.001). st="on">atio egy óra után szignifikánsan nőtt (p<0.05). st="on">ati alanyok plazma malondialdehyd szintjét és a teljes antioxidáns kapacitást is: ezeket a csokoládé fogyasztása nem befolyásolta.
A szerzők szerint ez az első tanulmány, amelyik bizonyítja, hogy a keserű csokoládé csökkenti az ép emberi érrendszerben a hullám-visszaverődést és kedvezően befolyásolja az endothel-functiot. A mechanizmus nem az antioxidáns aktivitás változása. A csokoládé valószínűleg a nitrogén-monoxid termelődést fokozza vagy annak lebomlását gátolja, fokozhatja a prostacyclin hatást, esetleg közvetlenül befolyásolhatja az erek simaizomsejtjeit, illetve központi szabályozó mechanizmusokat indíthat el.

2009. augusztus 23., vasárnap

Vitaminok a fridzsiderben



Szeret ön piacra járni? Vagy úgy gondolja, a zöldségek hamar megromlanak, és ezért inkább naponta egy keveset vásárol a szupermarketben? Ha a piaci bevásárlás mellett dönt, az alábbi tanácsokat szem előtt tartva egy hétre előre beszerezheti a "vitaminszükségletét"! A titok nyitja: a gondos, helyes tárolás!

Fejes saláta
Hűtőszekrényben két-három napig eltartható. Tegyük nejlonzacskóban úgy, hogy előtte hideg vízzel kissé "bepermetezzük".
Padlizsán
10-13 °C-on, legfeljebb egy hétig áll el. Figyelem: ne tegyük hűtőszekrénybe. Fogyasztásig tartsuk inkább a kamrában, spájzban.
Karfiol
Hűvös és sötét helyen, a hűtőszekrény zöldségtároló dobozában, legfeljebb egy hétig áll el, de minél tovább várunk a felhasználással, annál inkább megsárgul.
Brokkoli
Hűvös és sötét helyen, a hűtőszekrény zöldségtároló dobozában, két-három napig tartható el.
Champinyongomba/laskagomba
A hűtőszekrényben, legfeljebb négy napig áll el. Ám nagyon hamar megbarnul, érdemes minél előbb felhasználni. Figyelem: ne tegyük a hagymával és a gyümölccsel egy helyre, és műanyag zacskóba se. Terítsük szét papírral fedett rácson vagy kosárban a fridzsiderben.
Cikóriasaláta
Hűtőszekrényben, öt-hét napig is eláll.
Kínai kel
Hűtőszekrényben, egy hétig. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: a már levágott felére tegyünk folpack fóliát. (Próbálta már salátának? A maradék kínai kelből remek saláta készíthető konzervkukoricával dúsítva. )
Jégsaláta
A hűtőszekrényben négy-öt napig is eltartható. Tegyük fóliába!
Endívia
Hűtőszekrényben egy-két napig "bírja".
Édeskömény
Hűtőszekrényben, legalább egy hétig, de kicsivel még hosszabb ideig is eltartható.
Uborka
13-15 °C-on, legfeljebb egy hétig tartható el. Figyelem: ne a hűtőszekrényben tároljuk!
Karalábé
Hűtőszekrényben, legfeljebb egy hétig tartsuk.
Kukorica
Hűtőszekrényben két-három napig eltartható.
Paradicsom
13-15 °C-on, egy, maximum két hétig áll el. Figyelem: ne a hűtőszekrényben tároljuk!
Póréhagyma
Hűtőszekrényben, körülbelül egy hétig.
Sárgarépa
Sötét, hűvös helyen, a hűtőszekrény zöldségtároló dobozában, körülbelül egy hétig marad friss.
Paprika
10-12 °C-on, körülbelül egy hétig. Figyelem: ne tegyük a hűtőszekrénybe!
Hegyes, erős paprika (pepperóni)
10-12 °C-on, körülbelül egy hétig marad friss. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: tegyük egy ecettel megtöltött, jól lezárt befőttesüvegbe és így helyezzük a hűtőszekrénybe.
Petrezselyem
Hűtőszekrényben, két-három napig. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: tartsuk a hűtőben, egy némi vízzel töltött, jól lezárt befőttesüvegben vagy műanyag zacskóban, a mélyhűtőben.
Retek
Hűtőszekrényben, két-három napig ropogós. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: a retek leveleit azonnal távolítsuk el (hogy ne szívják el a nedvességet)
Sörretek
Hűtőszekrényben két-három hétig is eltartható. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: a leveleit azonnal távolítsuk el.
Spenót
Hűtőszekrényben tároljuk, de legfeljebb két napig. Jó tanács az eltarthatóság meghosszabbításához: nedves papírba burkolva tároljuk.
Fejeskáposzta
Sötét, hűvös helyen, körülbelül egy hétig áll el.
Cukkini
Sötét, hűvös helyen, kettő-öt napig "bírja". Figyelem: ne tegyük a hűtőszekrénybe!

2009. augusztus 22., szombat

Mi az arousal?

Arousal (arousal)

Éberség, izgatottság, gerjesztettség. A fiziológiai arousal az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal.

Az arousalszint (az emberek, az optimális szint elérésére törekednek):

2009. augusztus 21., péntek

Mi az adrenalin?

Adrenalin (epinephrine)

A mellékvese velőállománya által a stresszkeltő helyzetekre adott válaszként kibocsátott fő hormon. Hatása hasonló a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának izgalmáéhoz (arousal, gyorsabb szívverés, magasabb vérnyomás). A központi idegrendszerben serkentő neurotranszmitterként is szerepet játszik.

Az adrenalin molekula:

2009. augusztus 20., csütörtök

D vitaminnal a prosztatarák ellen?


Az Oregon Health & Science University kutatói által kifejlesztett potens D vitamin segíthet meghosszabbítani a prosztatarákban szenvedő férfiak várható élettartamát.

A friss kutatásban olyan férfiak vettek részt, akiknek a műtétet, vagy a sugárkezelést követő gyógyszeres terápia ellenére is tovább romlott az állapota. Ezen betegek standard kezelése a docetaxel kemoterápiás gyógyszerrel történik, mely átlagosan 16 hónappal hosszabbítja meg a betegek életét. Az eredmények szerint ez az élettartam-növekedés 2 évre is növelhető, ha a pácienseknek a docetaxel mellett a DN-101 kísérleti gyógyszert is adagolják.
Dr. Bruce Montgomery független prosztatarák szakértő az AP-nek elmondta, a kétéves túlélés soha nem látott előrelépést jelenthet a betegség kezelésében. Dr. Tomasz Beer, a gyógyszert kifejlesztő OHSU Cancer Institute kutatója és kollegái 250 férfi bevonásával végezték áttörő eredményeket hozó vizsgálatukat. A kutatók úgy vélik, a vizsgálat sikeresen kimutatta, a kezelés valóban életmeghosszabbító hatású, ám a gyógyszer még nem áll készen a piaci forgalmazásra.

2009. augusztus 18., kedd

Antioxidánsok rejtik a hosszú élet ősi titkát?


Washington - Amerikai kutatók felfedezték, hogy a természetes eredetű antioxidánsok képesek meghosszabbítani az életet.

A BBC News beszámolója szerint a washingtoni egyetem tudósai egereken folytatott kísérletei bebizonyították, az állatok életkorának hossza 20%-kal megnőtt annak következtében, hogy a szervezetükben található antioxidáns enzimek szintjét felemelték. Amennyiben ez az emberek esetében is hasonló eredménnyel jár, az azt jelenti, hogy a jövőben az átlagéletkor több mint száz év lesz. Az antioxidánsok ugyanis eltávolítják a szervezetből a károsodott hidrogénperoxid-részecskéket, amelyek a szabadgyökök forrásául szolgálnak. A szabadgyökök jelentős szerepet játszanak a szívbetegségek, a rák és más időskori problémák kialakulásában.

- Ez a felfedezés alátámasztja azt a feltevést, hogy a szabadgyökök fontos részét képezik az öregedés folyamatának - mondta dr. Peter Rabinovitch egyetemi professzor.

2009. augusztus 17., hétfő

A férfiak depressziója növeli a demencia kockázatát



Olasz kutatási eredmények értelmében a férfiak depressziós kórtörténete – akár jóval a hanyatlást megelőzően is – jelentősen megnöveli időskorban a demencia, különösen az Alzheimer-kór kialakulását.

A University Campus BioMedico and Associazione Fatebenefratelli per la Ricerca kutatói, dr. Gloria Dal Forno és kollegái a depresszió premorbid, azaz a betegség kialakulása előtti tünetei és a demencia, illetve Alzheimer-kór kialakulása közötti összefüggést vizsgálták mintegy 1400 betegen 14 éves időintervallumban. A kutatók standard mérési módszerekkel értékelték a depressziós tünetek súlyosságát és gyakoriságát minden második évben.


A nők körében 49 esetben alakult ki demencia, ebből 40 személynél alakult ki Alzheimer-kór. Férfiaknál 76 eset fordul elő, ebből 67-nél lépett fel Alzheimer-kór. A demencia kockázata, különös tekintettel az Alzheimer-kórra csak férfiak esetében növekedett szignifikánsan a premorbid depressziós tünetekkel. A kétszeres kockázatnövekedés függetlennek bizonyult a kardiovaszkuláris betegségek fennállásától.


Dal Forno a Reutersnek adott interjújában elmondta, mind az Alzheimer-kór, mind a depresszió előfordulása és klinikai megjelenése eltéréseket mutat a nemek között. Ennek hátterében az ismert anatómiai és funkcionális eltérések állnak, illetve a betegségekkel közismerten összefüggő hormonális háttér eltérései.


Az eredmények fényében a kutatók hangsúlyozzák a depresszió megelőzését és a már kialakult betegség szakszerű kezelését az időskori mentális hanyatlás és a súlyosan debilizáló Alzheimer-kór megelőzése érdekében, különösen a férfiaknál, akik általában ritkábban fordulnak orvoshoz a depresszió tüneteivel.

2009. augusztus 16., vasárnap

A adipocita keletkezése

Az előző bejegyzésből megtudtuk, hogy mi az adipocita. Most nézzük a keletkezését:

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...