Ranschburg Jenőre emlékezünk

1935. december 19. –  2011. március 10.

Tavaly áprilisban ment el a Tanár Úr. Ma, Ranschburg Jenő bácsi követte. 76 éves volt.

Fő kutatási területe a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia volt  Sikere abban rejlett, hogy szakmai véleményét a laikus közönség is megértette, ezért volt különösen népszerű televízióban a Családi kör szakértőjeként.

Nemcsak itthon, külföldön is népszerű, elismert szakember volt. A világ megismerése óvodáskorban című könyvét 2004-ben adták ki japán nyelven; az Én és a másik című könyve az idén jelenik meg, szintén Japánban.

Nyugodjék békében!

Mi az agyalapi mirigy?

Agyalapi mirigy (pituitary gland)

Az agyhoz a hipotalamusz alatt csatlakozó belső elválasztású mirigy. Egy elülső és egy hátsó részből áll. Az elülső rész fontosabb, mivel az szabályozza a növekedést és a többi belső elválasztású mirigy működését. Másik neve: hipofízis.

Az aritmetikai készségek zavara

Azaz, dyscalculia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki, ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval vagy nem megfelelő oktatással.

Mi az ADH?

Forrás: wikimedia

Antidiuretikus hormon - ADH (antidiuretic hormone)

Az agyalapi mirigy által kiválasztott hormon, amely jelzi a vesének, hogy több vizet tartson vissza a vérkeringésben, azaz kevesebbet válasszon ki a vizeletbe.

Az írás zavara

Azaz, dysgraphia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében, miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető, és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal, látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással.

Mi a Wernicke-terület?

Wernicke-terület (Wernicke's areal)

A bal agyféltekének a nyelv megértésében szerepet játszó része. Az e területeken sérült egyének nem képesek a szavakat megérteni; hallják azokat, de nem tudják jelentésüket.

Pszichés némaság

Ritka betegség. Gyermekeknél figyelhetjük meg. Más néven szelektív -vagy elektív mutizmus (selektive mutizm - SM).

A szelektív némaság azt jelenti, hogy a gyerkek bizonyos társas helyzetekben képtelenek beszélni. Legtöbbjük remekül boldogul a közeli családdal, de mindegyiknél eltérő, hogy kivel tud beszélni és kivel nem. Azok, akik szülőként ilyesmivel találkoznak, gyakran próbálkoznak zsarolással és megvesztegetéssel. Ezek egyike sem vezet eredményre. Maggie Johnson beszéd- és nyelvterapetua szerint a szelektív némaság egyfajta fóbia, egy nagyon erős félelem attól, hogy valaki hallja a hangunkat. Az összes ilyen gyerek a szorongását kontrollálja. Ha nem beszél, eltávolítja magát a stresszes helyzettől. És a megoldás? Hosszú és kitartó munkával, a család és a szakemberek óvatos, türelmes együttműködésével feloldható ez a némaság.

Meghatározott olvasási zavar

Azaz, dyslexia. Több szülői levelet is kaptunk, hogy ugyan sok weboldal is foglalkozik a témával, de jó lenne, ha közölnénk valamiféle tünetlistát, mely alapján a szülő is észreveheti, de legalábbis gyaníthatja, hogy gyermekénél felmerül(het) a probléma. Ezzel a bejegyzéssel most ennek a kérésnek igyekszünk eleget tenni.

Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása, nem írható kizárólag látásélesség, szellemi érettség vagy nem megfelelő iskolázottság rovására.

Mi a tocophobia?

Tocophobia

A fájdalomtól, a szüléstől való irreális, beteges félelem.

Szelektív hallás pszichológusszemmel

A szelektív hallás kifejezést igen gyakran használjuk a köznyelvben. X vagy Y, azt hall meg, amit akar. És tulajdonképpen, ebben van is némi igazság. Annyi mindenképpen, hogy arra az információra emlékszünk, amire figyeltünk. Természetesen, a többi információt is hallottuk, csupán, azok nem tudatosultak bennünk.

A hallással egy kissé hasonlóan vagyunk, mint a látással. A látás esetén a szemünket mozgatjuk a néznivaló irányába, míg hallás esetén a fejünket mozdítjuk el a hangforrás irányába. A figyelem ezen mechanizmusa azonban  sok helyzetben eléggé korlátozott.

Kikapcsolt tudat

A tudat egyik fontos funkciója cselekedeteink vezérlése. Bizonyos cselekvéseink azonban, gyakorlás folytán megszokottá, automatikussá válhatnak. Ilyen például az autóvezetés vagy a cipőfűző bekötése. Mivel mindkét folyamat automatikussá válik, végzésük közben tudunk például beszélgetni, tudjuk figyelni a tájat, tudunk telefonálni vagy hallgatni a rádiót.

Készségeink, mint az autóvezetés, a cipőfűző bekötése, vagy a biciklizés nem követelnek figyelmet, ha már egyszer jól megtanultuk azokat. Automatikussá válnak, és lehetővé teszik, hogy a tudat más dolgokra összpontosítson. Azonban, ezeknek az automatikus folyamatoknak negatív következményei is lehetnek, például amikor a sofőr nem emlékszik a közlekedési jelekre, amelyek mellett elhaladt. Ezért szokták a közlekedési információk esetében külön kiemelni a forgalmi rend változást, és ezért hangsúlyozzák külön, hogy "Kérjük, ne rutinból vezessenek!"

Introspekció

Introspekció (introspection)

• A képzett önmegfigyelés egyik formája, amelyben a személy saját tudatának tartalmait írja le azok jelentésének és értelmezésének figyelmen kívül hagyásával.
• A szubjektív - tudatos eseményekről vagy élményekről szóló bármilyen beszámoló.

A felismerés zavarai - II.

Egyes asszociatív agnóziában szenvedő betegeknek csak bizonyos kategóriák felismerésével vannak nehézségeik, másokkal nem. Ezek a kategóriaspecifikus károsodások azért különösen érdekesek mert arról mondhatnak nekünk valamit, hogyan működik a normális felismerés.

A leggyakoribb kategóriaspecifikus károsodás az arcok felismerésének képtelensége, melyet prozopagnóziának nevezünk. E betegség jelentkezése mindig a jobb félteke sérüléséhez kötődik, és gyakran a bal félteke azonos területeinek kisebb sérülésével társul.

Freud és tudattalana

Hétköznapjainkban, sokat viccelődünk Freuddal. Beszélgetéseink során a legnagyobb természetességgel vetjük oda beszélgetőpartnerünknek, hogy "Na, ez freudi elszólás volt!" De vajon tudjuk-e, hogy konkrétan miről is van szó? Ismerjük-e Freud tudattalan elméletét? Vagy ez, már visszavonhatatlanul a köznyelv részévé vált, és mindenki gondol mögé valamit? Valóban "csak" elszólásról van szó? Esetleg, a szavak hangalakjának hasonlósága teszi lehetővé a nyelvbotlást?

Sigmund Freud követőinek pszichoanalitikus elméletei szerint bizonyos emlékképek, impulzusok és vágyak nem hozzáférhetőek a tudat számára. A pszichoanalitikus elmélet ezeket tudattalannak tekinti.

A felismerés zavarai

A tárgyak felismerése általában annyira automatikus és erőfeszítésmentes, hogy természetesnek vesszük. De ez a folyamat meghibásodhat balesetek vagy például agyvérzés következtében fellépő agyi sérülések esetén. A felismerés zavarait agnóziának nevezzük.

Az agnózia különösen érdekes típusa az asszociatív agnózia. Ebben a tünetegyüttesben a kéreg bizonyos területeinek sérülése esetén a betegnek csak a vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésével vannak nehézségei. A beteg például képtelen egy fésű megnevezésére, ha képen mutatják neki, de meg tudja mondani, hogy mi az, ha megérintheti.

Olvassa el a címkét!

Gyakran előfordul, hogy az emberek mindenféle készítményt összevásárolnak, és soha még csak meg sem nézik a címkéjüket. Egyszerűen multivitamin-tablettát kérnek és elviszik azt, amit kapnak, anélkül, hogy felfognák: esetleg becsapták őket.

Minden multivitamin-készítmény más és más összetételben és mennyiségben tartalmazza a vitaminokat, és a legdrágább tabletta nem feltétlenül a legjobb. A legjobb módja annak, hogy meggyőződjék arról, valóban B6-vitamint, folsavat vagy C-vitamint kap-e, ha éppen arra van szüksége, hogy elolvass aa címke szövegét. Ha allergiája van, akkor is tanácsos elolvasnia, hogy mi mindent kap a megvásárolt készítményben.

Triciklikus antidepresszánsok

A triciklikus antidepresszánsok

az antidepresszánsok egy osztálya, amely a szerotonin és a noradrenalin neurotranszmitterek visszavételének megakadályozása, tehát a hatásuk megnövelése által enyhítik a depressziót.

Pszichés némaság

A hollywoodi filmesek, szeretnek pszichológiai témákhoz nyúlni és egy-egy pszichés problémát, vicces keretek között bemutatni. Míg, egyik előző cikkünkben a DID, mint komikus élethelyzet filmes bemutatásáról írtunk, most a pszichés némaságról lesz szó.

Valóban eredményezhet vicces helyzeteket a pszichés némaság, ez kétségtelen, de sajnos a gyakorlatban egyáltalán nem annyira poénos a dolog. Sem az alany, sem pedig családja, környezete számára. Természetesen, próbáljunk meg pozitívan hozzáállni a problémához ezzel is segítve az alanyt.

Új partnereink

Két új céget köszönthetünk partnereink sorában. A Medical Tribune Hungaryt, mely Magyarország vezető orvosi kiadója. Célkitűzésük, hogy a legmagasabb minőségű, friss orvosi információkat juttassák el az orvosokhoz. Orvosokból, természettudományi szakemberekből, fordítókból és grafikusokból álló szerkesztőségük szorosan együtt dolgozik vezető magyar orvosprofesszorokkal, amerikai és európai kiadókkal és orvosi továbbképző programok szervezőivel.

A gyermekevek.hu honlapot, mely a szülőknek szól a gyermekévekről. A Gyermekévek honlapon orvosok szólnak a szülőkhöz gyerekekről és családról, egészségről és betegségről. Naponta frissülő tartalom, szakmailag elismert szaklapok cikkei közérthető és olvasmányos formában, hírek, egészségügyi tájékoztató anyagok és videók.

Tudattalan védekezés a stressz ellen - II.

Az elhárító mechanizmusok kifejezést Anna Freud használta azokra a tudattalan stratégiákra, melyek segítségével az emberek negatív érzelmeikkel megküzdenek. Ezek az érzelemközpontú stratégiák nem változtatják meg a stresszhelyzetet; egyszerűen azon módosítanak, ahogyan a személy a helyzetről gondolkodik, vagy ahogyan észleli azt. Minden elhárító mechanizmusnak van tehát egy önbecsapási eleme.

Olvass tovább›››