2009. június 30., kedd

A depresszió okai

Mivel a depresszió a legelterjedtebb emocionális betegség, ezért nagy erőkkel próbáljuk feltárni az okait. Ma, már több okot is ismerünk, melyek depressziót válthatnak ki egy embernél. Teljesen függetlenül attól, hogy nőről vagy férfiról van e szó.

Az egyik ilyen feltárt ok az úgynevezett tárgyvesztésre adott reakció. A veszteség tárgya bármi lehet: szeretett partner elvesztése, barátok elvesztése, társadalmi sátus, munkahely elvesztése. A depressziós személy azért reagál olyan intenzíven, mert a jelen helyzet a gyermekkorban átélt tárgyvesztések félelmét idézi fel. Ezeknek az embereknek a szeretet és a gondozás iránti szükséglete valamilyen okból nem elégülhetett ki gyermekkorukban. A későbbiekben bekövetkező veszteség miatt a személy visszacsúszik az eredeti veszteség időszakában átélt tehetetlenség és függőség állapotába. A depressziós beteg viselkedés részben a szeretetigény kifejeződése: a tehetetlenséget, valamint a szeretet és a biztonság utáni vágyat mutatja.
A tárgyvesztéssel járó reakciót bonyolítja a düh, amit az elvesztett személy iránt érzünk. A depresszióra hajlamos személyek megtanulják, hogy tudják ellenséges érzéseiket elnyomni, mert félnek, hogy elidegenednek azoktól, akiknek a támogatásától függnek. Amikor a dolgok rosszul mennek, dühüket befelé fordítják, és magukat vádolják.
Például egy ember, akit főnöke kirúgott állásából, rendkívül ellenséges érzelmekkel viseltethet főnöke iránt. Mivel azonban dühe szorongást gerjeszt, a projekció elhárító mechanizmusát alkalmazva belsővé teszi érzelmeit: nem ő dühös, hanem mások dühösek őrá. Úgy gondolja, hogy főnökének jó oka van arra, hogy elutasítsa őt, hiszen teljesen ügyetlen, és semmi érdemlegeset nem tud felmutatni.
Folytatás>>>

2009. június 29., hétfő

Mi az addikció?

Ügyfeleink kérésére nyitunk egy lexikont, melyben igyekszünk elmagyarázni, hogy a pszichológiában előforduló egyes szakszavak mit is takarnak. In medias res, az addikcióval kezdünk.

Addikció (addiction) = függőség

Kétféle függőséget különböztetünk meg egymástól:
  1. Fizikai függőség (physical dependence)
  2. Pszichológiai függőség (psychological dependence)
1.) Fizikai függőség


Egy drog, gyógyszer, vagy kábítószer rendszeres fogyasztása esetén az egyén a drogtól függővé válhat. A fizikai függőséget a tolerancia - egyre több drog szükséges ugyanahhoz a hatáshoz - és az elvonási tünetek - a használat abbahagyásával járó kellemetlen fizikai tünetek - jellemzik.

2.) Pszichológiai függőség

Kábítószerek, gyógyszerek vagy alkohol rendszers használata a szorongás csökkentésére, fizikai függőség kialakulása nélkül.

2009. június 26., péntek

Antidepresszáns gyógyszerek

Szerző: Dr. Demeter Irma

Depresszió kezelésére a pszichológiai gondoskodás mellett gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet, a betegség súlyosságának megfelelően. A több csoportba sorolható szereket sikeresen alkalmazzák pánikbetegségben, fóbiák esetén, kényszerbetegségben is. Közös tulajdonságuk, hogy hatásuk lassan, hetek alatt alakul ki; közben megszakítani a kezelést nem szabad, és a gyógyszert hosszú ideig kell szedni a gyógyulás érdekében.

A nem elvethető teória szerint a depressziót egyes agyi hírvivők (neurotranszmitterek) nem elégséges működése okozza, nem termelődik elég ezekből a hírvivő anyagokból. Ezek a hírvivők viszik az információt az egyik sejttől a másikig az agyban. A gyógyszerek különböző módokon képesek hatni a rendszerre. A hírvivő molekulák lebontását, a két sejt közötti résből (szinapszis) való eltűnését, felszívódását gátolhatják (visszavétel gátlók). Egyes vegyületek hasonlóak ezekhez a hírvivőkhöz, és helyettesíthetik azokat. A hírvivők, szabályozó folyamatként, gátolják saját maguk felszabadulását. Ezt a folyamatot is képes gátolni egynéhány vegyület.
A depresszió kezelése szempontjából eddigi tudásunk szerint, a következő hírvivő molekulák fontosak: noradrenalin, szerotonin. Mindkét vegyület monoamin származék, azaz egy aminosavból szintetizálja a szervezet. Az egyes receptoraikra pozitívan ható (agonista, az eredetileg hozzákötődő vegyületet mimikálni képes) gyógyszereket, illetve ezek elővegyületeit (ezekből keletkezik a noradrenalin vagy a szerotonin) hangulatjavító gyógyszerként használják. Ezek a depresszió nevű betegségben nem, de kisebb rosszkedvű fázisban segíthetik a beteget.
A legrégebbi szerek csoportja a triciklikus vegyületek; nevük, a szerkezetből adódik. Hatásuk abban nyilvánul meg, hogy gátolják a hírvivő molekulák felvételét a sejtekbe, így tovább maradnak aktívak ezek a molekulák, nagyobb jelet közvetítenek. Egyik, hatásosabb csoportjuk kifejezetten a noradrenalin visszavételét gátolja. Depresszió, pánikbetegség, krónikus fájdalom, éjjeli bepisilés, és migrén kezelésére alkalmazzák ezeket.
Sajnálatos módon elég sok mellékhatással rendelkeznek. A mellékhatásokról tudni illik, hogy nem minden embernél jelentkeznek, teljesen egyedi, ki mennyire érzékeny ezekre, és minden egyes gyógyszernél így van. Ennek fényében, ezek a gyógyszerek okozhatják a száj száraz érzését, székrekedést, gátolhatják a vizelet kiválasztását, okozhatnak homályos látást, szívdobogást. Altató hatással is rendelkeznek, szedésük során a páciens testsúlya megemelkedhet a gyógyszer hatására. Ha ülésből hirtelen feláll a kezelt beteg, megszédülhet, ezenkívül szexuális zavarokat okozhat a gyógyszer szedése, az illető görcsküszöbe csökken, az izmai kisebb erőfeszítésre rándulhatnak. Nagyon fontos a gyógyszert az előírásnak megfelelően szedni, mert túladagolása esetén izgatottság, görcsök léphetnek fel, a beteg átléphet depresszióból mániás fázisba. A görcsök legveszélyesebb formája is előfordul, a légzőközpont bénulása, ez pedig kómát okoz.

2009. június 25., csütörtök

Az agy pályarendszerei

Egy animációt látnak az agy pályarendszeriről. A kép, egy DTI = Diffusion Tensor Imaging 3D-s megjelenítése.

Piros színnel láthatják a bal-jobb irányú rostokat, kékkel a cranio-caudal irányú rostokat, zölddel pedig az antero-poesterior irányúakat.

A kép, az idegpályák, axonok fő irányait jeleníti meg. Segítségével össze tudunk hasonlítani egy friss és egy elhalt vagy degenerálódott idegpályát, illetve az egyes pályák rostjainak mennyiségét.

Sajnos, egyelőre ez a technika csak a kutatásban érhető el, de reménykedünk benne, hogy mielőbb használhatjuk a klinikumban is.

2009. június 24., szerda

Burn out - A kiégés

A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. (H. J. Freuderberg)
Az érintetteknél a kimerülés testi, szellemi és érzelmi területen jelentkezett. Testi szinten krónikus fáradtság, gyengeség és kedvetlenség, betegségekre való hajlam, az étkezési szokások és a testsúly változása lépett föl. Érzelmi szempontból a kimerültség, levertség, gyámoltalanság, reménytelenség, kiúttalanság voltak a főbb tünetek. A szellemi kimerülés állapotára jellemző, hogy az érintettekben negatív beállítódás alakul ki önmagukkal, a munkával és általában az élettel szemben. Dehumanizáló magatartást alakítanak ki azokkal, akiknek segíteniük kellene.
Barth A. R. (Burnout bei Lehrern - unveröffentlichte Dissertation. 1990, Nürnberg) a kiégés okaként három dolgot említ:
1. sok stressz, nagy megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik;
2 kevés motiváció a munkában, kismértékű munkahelyi megelégedettség, mely csökkent teljesítményhez vezet;
3 a munkahelyen megromlott kapcsolatok minősége dehumanizálódást hoz magával. A kezdetben magas szakmai elvárásokkal rendelkező emberek az érintettek.

A kiégés folyamata

A kiégést tizenkét lépcsős folyamatként írhatjuk le, a stádiumok között nincs éles határ. A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek.
1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig
Arra való törekvés, hogy „ideális legyek". Csapda: ezen ideálok követését a környezet szorgalmazza, elismeréssel honorálja, serkenti. Mi segít? Annak a felismerése, amikor a bizonyítási igényből kényszer lesz. Természetes, saját munka- és életritmus kialakítása és a hozzá való alkalmazkodás.
2. Fokozott erőfeszítés
A bizonyításkényszer miatt a különböző feladatok egyre sürgetőbbé válnak. Megszűnik a feladatok delegálásának képessége, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem. Kívülről a segítő szorgalmasnak, célratörőnek látszik. A teljesítmény állandó növekedéséből adódóan fáradtság és az eredményesség csökkenése alakul ki. Mi segít? A feladatok egy részének delegálása. Így csökken a megterhelés, az eredményesség javul.
3. A személyes igények elhanyagolása
Elfelejtik elintézni személyes dolgaikat, lassan eltűnik az életükből az érzelem, a szerelem, eltűnik a humor, a vidámság. Hazavisznek munkát, a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés. Mi segít? Első lépés a felismerés: mi vezetett régebben pihenéshez? Előre megtervezett napi- és hetirend segíti a kiegyensúlyozott életet.
4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...