2009. október 14., szerda

HealthMash


Újabb egészségügyi keresővel, a HealthMash-sel bővült a blogunk. Érdemes használni. Maximálisan személyreszabottan lehet vele keresni. Köszönjük Jóföldi Endrének a fejlesztést. Folyamatosan teszteljük, és remekül működik. A kereső, blogunk jobb oldali menüsorában is megtalálható.

Kapcsolódó cikkek:

2009. október 13., kedd

Zeller - Web2.0


Rendelőnk, a magyar fejlesztésű ZellRen is megtalálható. Az új web2.0-ás alkalmazást Szikszai Tamás fejlesztette. A vele készült interjút - melyben betekintést enged a kulisszák mögé is - , Váraljay Gabriel készítette és ITT olvasható.

Eddigi tapasztalatunk szerint, remekül működik az oldal. Twitter, Blogger és Facebook adatlapunkhoz simán tudtunk csatlakozni és a blogbejegyzéseink címeit is szépen, hiba nélkül importálja.

Gratulálunk Tamásnak! Reméljük, minél többen csatlakoztok a ZellRhez!

2009. október 12., hétfő

Áramszünet - II.

Tisztelt Ügyfeleink!

Fogalmunk sincs, hogy mi történik az ELMŰ háza táján, de nekünk, újra áramszünetet generálnak. Természetesen, nem örülünk neki, de mint tudjuk, egy rendelő, áram nélkül nem működhet. A múltkori, 0-24 órás áramszünettől most megkímélnek minket, de ...

2009. október 14-én, szerdán, kora reggeltől 12,00-ig áramszünet lesz. Ennek okán, rendelőnk, csak délután 13,00-tól tudja fogadni Önöket.

A már időponttal rendelkező Ügyfeleinket e-mailben, telefonon értesítjük.

Köszönjük türelmüket.

Technikai információ


Többen jelezték felénk, hogy valami ok folytán nem tudnak megjegyzést fűzi az egyes bejegyzések alá. Újra megnéztük a beállításainkat és a szerint mi engedélyeztük a kommentelést. Most, újra mindent beállítottunk és mentettünk.

Ellenőriztük IE, FF, O/A és Safari alatt is. A kommentelés, nálunk működik. Kérünk mindenkit, hogy teszteljétek és ha még mindig gond van, azt jelezzétek felénk.

Köszönjük,
Kindler Medical

Pszichológiáról mindenkinek


Kereszténység, az ősi kognitív terápia címmel tart előadást Dr. Perczel Forintos Dóra az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának aulájában.

Cím: 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.
Időpont: 2009. október 20., kedd
Kezdés: 17,00h

A részvétel ingyenes! Mindenkit szeretettel várnak.

2009. október 9., péntek

Csípős fokhagymamártás


Kéthetente jelentkező recept rovatunk következő fogása a csípős fokhagymamártás. A mártást főtt, vagy pirított zöldséghez, burgonyához ajánljuk.

Hozzávalók:
  • 6 gerezd fokhagyma
  • 1 chilipaprika
  • 1 csomó petrezselyem
  • 1/2 kávéskanál reszelt citromhéj
  • 100 ml olívaolaj
  • só (izlés szerint)
A hozzávalókat megmossuk, majd felvágjuk (kivéve a fokhagymát). Ha valaki nem bírja túlzottan a csípőset, akkor ajánltos a kimagozott chilipaprikát hideg vízbe tenni rövid időre, így kevésbé lesz csípős.

A fokhagymát, világosbarnára pároljuk, majd áttörjük. Ha kész, a már felvágott petrezselymmetl chilivel és a citromhéjjal együtt forró olajba tesszük. Alaposan összekeverjük, izlés szerint sózzuk, és tálaljuk.

2009. október 8., csütörtök

Magánrendelő az interneten - Web2.0 alkalmazások

A tegnapi Gyógyszerkommunikációs Konferencián bemutatkozhatott az ENTHouse Budapest, fül-orr-gégészeti magánrendelő. Arról, hogy hogyan működnek, milyen Web 2.0 alkalmazásokat használnak Dr. Horváth Tamás tartott előadást.

A konferenciáról írt megemlékezését, illetve az ott előadott prezentációját az ENTHouse blogjában olvashatjátok.

Gratulálunk Tamásnak, és további sok sikert kívánunk az egész csapatnak!

Kindler Medical

1 perc 25 másodperces utazás az agyban



A videót Luis Concha és Daniel Torres készítette. (University of Alberta, Canada)

2009. október 7., szerda

A XXI. század új gyógynövénye


A már a vikingek által is alkalmazott, az állóképességet, a fizikai és kognitív képességet serkentő, az immunrendszert erősítő és várhatóan a XXI. század új gyógynövénye lesz a rózsagyökér (Rhodiola rosea L.), ez a hazánkban eddig ismeretlen és a világban is viszonylag kevésbé ismert, Eurázsia északi területein, Európa és Ázsia magas hegységeiben honos évelő növény. A népgyógyászati ismeretek alapján szovjet/orosz kutatók állapították meg gyökerének hatóanyagait és igazolták adaptogén hatását.

Folytatás›››

Az agy részei (videó)

Kiváló oktatófilm gyermekek számára az agyról (mivel eléggé gyors, a szöveget a videó alatt olvashatjátok, reméljük, sikerült hibamentesen leírni):





Neocortex, frontal lobe
Brainstem, brainstem!
Hippocampus, neural node, right hemisphere.
Pons and cortex visual,
Brainstem! Brainstem!
Sylvian fissure, pineal, left hemisphere,
Cerebellum left, cerebellum right
Synapse, hypothalamus, striate and dendrite

Axons, fibres, matter grey,
Brainstem! Brainstem!
Central tegmental pathway,
Temporal lobe
White core matter, forebrain, skull,
Brainstem! Brainstem!
Centrall fissure, cord spinal,
Parietal.
Pia mater, meningeal vein.
Medulla oblongata and lobe limbic,
Micro-electrodes...
THE BRAIN!!!!

2009. október 6., kedd

A genetika és a táplálkozás kapcsolata - III.


Szerző: Dr. Bíró György
Remények és lehetőségek
A géntechnológia alkalmazása a táplálkozási és biokémiai kutatásokban hatékony eszköz annak megértésében, hogy az élelmiszerek vagy tápanyagok milyen mechanizmussal módosítják a szövetekben végbemenő folyamatokat. A kutatóknak olyan kérdéseket kellene megválaszolniuk, hogy az egészség megőrzésében hatékony étrendi komponensek hogyan, hol és mikor gyakorolnak hatást, vannak-e hátrányos következményű összetevők, ezeket milyen mennyiségben, formában és kombinációban kell megenni a maximális egészségi előny és a minimális kockázat elérése végett, hogyan változnak az egyének étrendi ajánlásai genetikai profiljuktól, koruktól, nemüktől és életmódjuktól függően. A választ csak valamennyi érintett tudományág kutatóinak együttes munkája adhatja meg. Ennek akadálya a kutatások nagy költsége, amelynek oka a hatalmas mennyiségű adat kezelése, a csoportok kölcsönös tájékoztatásának megteremtése, valamint logisztikai nehézségek.

Bizonyos területeken azonban már van előrelépés. Például az apo-E allél polimorfizmusánál, amikor is az E3 allélúaknak (akiknek magas a vérkoleszterinszintjük) más étrendi útmutatást kell adni, mint az E2 vagy E4 allélúaknak. Ugyanez az út járható olyan génpolimorfizmusnál is, amely bizonyos betegségek iránti fokozott fogékonysággal jár. A poligénes betegségeknél a gének közötti és a környezeti kölcsönhatások megismerése még nagyon kezdeti stádiumban van. Például csontritkulás esetén tisztázták, hogy a fenotípusos variáció 50–85%-ban a csontsűrűség fő meghatározója, míg a maradék részt a környezeti tényezők teszik ki, ám a részletek még tisztázatlanok. Ha valahol sikerül meghatározni a táplálkozás és a nukleotidok polimorfizmusa közötti kapcsolatot, akkor a kockázat már fiatalkorban tisztázható, s az étrendi megközelítés javíthatja az élettartamot és az életminőséget (2). A táplálék bioaktív, nem tápanyag alkotói (pl. a fitokemikáliák) is szerepet játszanak a gének érvényesülésében. Ez jól felhasználható az újszerű élelmiszerek biológiai értékelésénél, ugyanígy a genetikailag módosított élelmiszereknél is. Kutatások folynak modellélelmiszer-összetevők kemopreventív hatásáról sejtvonalakon, feltételezve, hogy így a vastagbélrák megelőzésének mechanizmusát tisztázni lehet.

A kezdődő betegségek biomarkerei nem tükrözik pontosan a vizsgált folyamatokat, mert a kórképek több ok miatt jönnek létre. A molekuláris szintű biomarkerek, ha majd sikerül ilyeneket találni, lehetővé teszik a lényeges változások korai felismerését (3) Bonyolítja a munkát, hogy egy összetevő lehet védő az egyik területen, s lehet hátrányos egy másikon. Például a szójafehérje, illetve a szója fitoösztrogénjei védőhatásúak lehetnek az emlőrák esetében különböző életszakaszokban, máskor viszont elősegíthetik a rák kialakulását.

Etikai és szociális kérdések
Abban, hogy a fogyasztók elfogadják-e a nutrigenomikai eredményeket, alapvető az a mód, amiképp ezeket kommunikálják, illetve akiknek kommunikálják. Ez meglehetősen nehéz terület. Sokszor, minden igyekezet ellenére, a lakosság széles rétegei nem fogadják el, hogy meg kell ismerni az étrend befolyását a jövőbeni egészségi és jólléti állapotukra. Gát az is, hogy a fogyasztók valószínűleg félnek a genetikai diagnózistól. Attól tartanak, hogy például családi rákos diszpozíciójuk, specifikus helyzetük felismerése alkalmazási, biztosítási és financiális hátrányt fog jelenteni. A pozitív vonatkozások segíthetnek az elfogadásban. Az egyénre vonatkozó genetikai térképadatok bizalmassága szintén érdekes terület, vannak, akik névtelennek akarják megtartani.

A nutrigenomika újabb eredményeit rendszerszemléleti alapon kell áttekinteni és értékelni. Ez nyújt lehetőséget arra, hogy az innovatív technológiák során a kifejlesztett termékeknél figyelembe vegyék a közösség reakcióit, a fogyasztói vonatkozásokat és az etikai kérdéseket. A nutrigenomika lehetőségeinek túlzott reményei csak aláássák a fogyasztók értékelését, s elutasításra vezethetnek. Minél több részletes információ áll rendelkezésre, annál nagyobb szükség van holisztikus szemléletre és globális megközelítésre (1, 4).


Irodalom
1. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.
2. van der Schuren W., E. H. J., Bijlsma, A. C. et al: Nutrigenomics: application of genetics technologies to nutritional sciences and food technology. J. Food Sci., 66, 772–780, 2001.
3. Ordovas, J.: Diet/genetic interactions and their effect on inflammatory markers. Nutr. Rev., 65, S203–S207, 2007.
4. Corthésy-Theulaz, I., den Dunnen, J. T. et al: Nutrigenomics: The impact of biomics technology on nutrition research. Ann. Nutr. Metab., 49, 355–365, 2005.

2009. október 5., hétfő

Mi a citokin?


Citokin (cytocin)

Fehérjemolekula, amely – antigén hatására aktiválódva – a sejtek között információátadást és az immunreakciót szolgálja. Többféle citokin van: leukin, limfokin, interferon és az előző bejegyzésben említett tumornekrózis faktor-alfa (TNF-α), de van TNF-β is. Ez utóbbiak, számos más feladatuk mellett, részt vesznek a daganatsejtek elpusztításában.

A genetika és a táplálkozás kapcsolata - II.



Szerző: Dr. Bíró György
Kóros állapotok örökletes háttere
A genetikai fogékonyság eltérő az egyének vagy populációk között, s fontos olyan népbetegségek esetén, amilyen a koszorúér-betegség, a cukorbetegség és a rosszindulatú daganatok. A felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség jóval gyakoribb az észak-amerikai pima indiánok körében: egy új generáció 50%-a vagy még nagyobb hányada lesz cukorbeteg, főleg akkor, ha elhízott, éspedig mind fiatalabb korban, mint a szüleik. Az elhízást örökletes tényezők befolyásolják. A vonatkozó géntérkép háromszáznál több gént, markert és kromoszómarégiót foglal magában (3). Jól bizonyított genetikai kapcsolat van a vérzékenységnél (hemofiliánál), a vérszegénység bizonyos formájánál (sarlósejtes anémiánál) és a familiáris magas vérkoleszterinszintnél. Egy másik példa: a csecsemők energiafelhasználása és a gyulladásos válasz elnyomása halolajos kiegészítés következtében a gyulladást okozó citokin TNF-α genotípusát érinti. Az újonnan kifejlesztett, genetikai polimorfizmusokat tartalmazó adatbázisok nagy teljesítményű genetikai szűrést tesznek lehetővé, s alapos kritikával segítenek a jövő táplálkozási és klinikai kutatási területeinek kijelölésében.

A táplálkozás, a gének és az egészség összefüggése
A gének kifejeződésének étrendből származó szabályozói lehetnek tápanyagok (pl. zsírsavak, vas és szelén), nem tápanyagok (nonnutritív anyagok, pl. növényekből származó vegyületek, fitokemikáliák), a táplálék komponenseinek anyagcseretermékei (pl. eikozanoidok és retinolsav), az ételkészítési folyamat eredményei (pl. heterociklikus aminok a sült húsban) vagy a bélbaktériumok anyagcseréjének végtermékei (pl. rövid szénláncú zsírsavak). A génexpresszió tápanyag eredetű szabályozásának legegyszerűbb magyarázata: a gén másolatának olvasását és ennek funkcionális fehérjékre való lefordítását a táplálék bizonyos összetevői befolyásolhatják. A kapcsolat a legtöbb esetben nagyon összetett, lehet kölcsönhatás az étrenden belül (pl. zsírsav és retinoidok) vagy étrend és hormon között (pl. zsírsav és pajzsmirigyhormon). Függetlenül az étrend és a gén kölcsönhatásától, a nutritív és nonnutritív komponensek befolyásolják a sejtfehérjék bőségét és működését, különböző szinten irányítva a gének kifejeződését. A templátok átírását, a RNS-szintézist és -lebontást a sok telített zsírsav, oxidált lipid, redox stressz, túlságosan sok energia, heterociklikus aminok, retinoidok, n–6/n–3 többszörösen telítetlen zsírsavak aránya, növényi szterinek, környezeti ösztrogén hatású anyagok, szelén és vas befolyásolja. A hírvivő RNS (mRNS) információjának lefordítására hat az étrendben nem elegendő mennyiségben előforduló leucin vagy vas. A fehérjék működését a kevés folát, antioxidáns, leucin és vas módosítja. A következő összeállítás (1. táblázat) a fehérjék kifejeződésének étrendi összetevők révén megvalósuló szabályozásának néhány további részletéről nyújt tájékoztatást (2).

1. táblázat Célhely és szabályozó tápanyagok
Célhely
Példák a szabályozó tápanyagra
Génátírás
Zsírsavak, glükóz, koleszterin, retinoidok, D-vitamin
mRNS stabilitása
Zsírsavak, glükóz, szelén, vas
mRNS feldolgozása
Többszörösen telítetlen zsírsavak, glükóz
mRNS átírása
Vas, aminosavak
Átírás utáni módosítás
Vitaminok, ásványi anyagok

A szteroidokhoz hasonló receptorok (retinoid-, D3-vitamin-, peroxiszóma sokszorozódását aktiváló receptor) azért hívták fel magukra a figyelmet, mert szerepet játszanak a sejtek differenciálódásában, a lipidek anyagcseréjében, az energiatermelésben, a gyulladásos válaszban, az érelmeszesedéses érelváltozásokban és a rák kialakulásában közreműködő gének szabályozásában. Aktiváló tényezők az n–3 és n–6 zsírsavak, a konjugált linolsav, a prosztaglandinok, a leukotriének és az oxidált zsírsavak. Az antioxidánsok (pl. az E-vitamin) megóvhatják a sejteket az oxidatív stressztől. Másrészt az antioxidáns glutation növelheti a transzkripciós faktorok DNS-kötő aktivitását oxidatív helyzetük védelmével. Néhány tápanyag szabályozza az mRNS mozgását a sejtfolyadékban (citoszolban). A glükóz és a PUFA módosíthatja az mRNS feldolgozási folyamatát. A glükóz közreműködik a zsírsav-szintetáz, a szelén pedig a glutation-peroxidáz stabilizálásában, míg a vas a transzferrinreceptor mRNS-destabilizálásában. A fehérje szintéziséhez az mRNS-mintának a riboszómához kötődésére és utána az üzenet olvasására van szükség. Aminosavhiány gátolja e kötést, ezért lassítja vagy megszünteti a peptidek meghosszabbítását (elongációt). Sajnálatosan ez a kutatási terület még gyermekcipőben jár, legfeljebb bizonyos aminosavakat lehet tanulmányozni, holott egy sor fehérjére vonatkozó transzkripcióról és transzlációról van szó, s itt tágabb étrendi befolyásra lehet számítani. A lefordítás után sok fehérje szerkezetében még változások zajlanak le (proteolitikus hasítás, foszforiláció, defoszforiláció, acetiláció, metiláció, glükoziláció). Az élelmiszerek összetevői befolyásolhatják ezeket. Egy másik típusú módosítás kofaktorként vitamin vagy ásványi anyag kötődése a fehérjéhez. Ezzel aktív enzim jön létre, amilyen pl. a tiamin, a piridoxin dehidrogenáznál vagy a mangán az argináznál.

Az epigenetika a genom olyan változásaira vonatkozik, amelynél nincs változás az elsődleges DNS-szekvenciában, azonban módosulás van a DNS-ben, pl. metiláció. A metiláció az öregedési folyamat része, amely számos betegség (rák, szív- és érbetegség, idegsejt- vagy szövetdegeneráció – Alzheimer- és Parkinson-kór) kialakulásánál játszik szerepet. A metilációt, amely visszafordítható, étrendi tényezők befolyásolhatják, de még nem tudjuk, milyen élelmiszer-összetevők jöhetnek számításba (1, 2)

Irodalom
1. Simopulos, A. P., Ordovas, J. M. (Eds.): Nutrigenetics and nutrigenomics. Karger, Basel, 2004.
2. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.
3. Obesity Gene Map, URL: http://obesitygene.pbrc.edu (2008. február 1.).

2009. október 3., szombat

A nevetés fél egészség

Ezzel a kis videóval kívánunk Mindenkinek kellemes hétvégét!

2009. október 2., péntek

A genetika és a táplálkozás kapcsolata


Szerző: Dr. Biró György
Új fogalomként került be a táplálkozással foglalkozók szótárába a nutrigenomika, amely a táplálék lényeges funkcióira utal a gének kifejeződésében (expressziójában), s amely az emberi gének összességének, a genomnak már csaknem teljes megismerésével vált lehetővé. A nutrigenomika alapján objektív esély nyílik az egészség megtartásának és számos betegség megelőzésének megvalósítására, felhasználva az egyén genetikai bázisának és a tápanyagok erre gyakorolt hatásának összefüggéseit. A XXI. században az emberi genom teljes megismerésével a gének azonosítása teljesen új területet fog megnyitni. Azonosítani lehet majd az egyéni genetikai kód és az étrendfüggő betegségek kapcsolatát, így alkalom nyílik a hatékony közbeavatkozásra.

Az Emberi Genom Projekt (Human Genom Project) a valaha volt legnagyobb együttműködés a biológiában. Eredményeként manapság már az emberi DNS hárommilliárd kémiai kódoló egysége ismeretes. A következő kihívás minden kódsorozat specifikus aktivitásának, következményének azonosítása. Számos gént ugyanis még nem azonosítottak véglegesen. Bizonyos becslések szerint az embernek mintegy harminc–negyven ezer génje van, de újabban huszonnégyezer-ötszázat tekintenek reálisnak, sőt, ezt is túlzásnak tartják. Ez a tény meglepő, hiszen egy egyszerű féregnek tizenhétezer génje van. Az emberi genomban 90–95%-ban olyan DNS-szakaszok vannak, amelyek látszólag nem kódolnak semmit, ezeknek a szerepét azonban még tisztázni kell (1).

Kapcsolódó fogalmak
A gének kifejeződése során számos részletet kell alaposan tanulmányozni. A génkészlettel a genomika, a gének átírásával a DNS (dezoxiribonukleinsav) mintaként (templátként) szolgáló fonaláról (azaz a gének aktivitásával, kifejeződésével, mint a változó helyzetekre adott válasszal) a transzkriptomika, az aminosavakat kódoló kodonokat tartalmazó hírvivő, valamint a riboszomális és a transzfer RNS-sel (ribonukleinsavval), a fehérjeszintézissel és a fehérjék összességével a proteomika, végül a sejtekben és szövetekben a sajátos környezeti változásokra adott válaszként lezajló anyagcsere-folyamatokkal, szabályozással és anyagcseretermékekkel (metabolitokkal) a metabolomika foglalkozik. A sejtek különböző körülményeinek összehasonlításából kapott adatok elemzése és értelmezése a bioinformatika felhasználásával valósul meg. A bioinformatika ama hatalmas biológiai adattömeg kezelésének a tudománya, amely nélkülözhetetlen a modern biológiában és orvostudományban. Számítógépes eszközök alkalmazását és biológiai adatok megszerzésének és értelmezésének analízisét jelenti, magában foglalva szoftverprogramokat és internetet. Az utóbbi vonatkozásában két fontos, díjmentesen hozzáférhető honlap van. Az egyik a National Center for Biotechnology (www.ncbi.nlm.nih.gov) által kezelt BLAST (basic local alignment search tool), amelyben hasonló nukleotidszerkezetű gének kereshetők, így lehetőséget ad ismeretlen DNS- vagy aminosavsorrend (szekvencia) összehasonlítására. A European Bioinformatics Institute génekkel és fehérjékkel kapcsolatos tanulmányokat gyűjt össze. Együttműködő partnere, a Sanger Centre teszi lehetővé az Ensembl adatbázis hozzáférését.

A nutrigenomika a táplálkozásnak a genom szintjén kifejtett hatását tanulmányozza, s alkalmazza a genomika technológiáját a táplálkozástudományban és az élelmiszer-technológiában. Valószínűleg ez a kutatási terület teszi lehetővé olyan alapvető kérdések megértését, mint a táplálékfelvétel, a tápanyagokra adott válasz egyének közötti különbözősége, s meg fogja könnyíteni az egyén egészségi állapotának feltérképezését is (2).

Irodalom
1. Simopulos, A. P., Ordovas, J. M. (Eds.): Nutrigenetics and nutrigenomics. Karger, Basel, 2004.
2. Harland, J. I.: Nutrition and genetics. ILSI Europe, Brussels, 2005.

2009. október 1., csütörtök

Gyömbér


Szerző: Kovács Ildikó dietetikus
A közönséges gyömbér (Zingiber officinale) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Lágy szárú, egyszikű, évelő növény, méteres magasságot is elérő leveles hajtásokat fejleszt, míg a virágzatai 2–2,5 m-esek is lehetnek. A talajban kúszó gumós gyöktörzse (rizómája) agancsszerűen elágazik, s ennek feldarabolásával szaporítható.

A gyömbérgyökeret legalább ötezer éve használják fűszerként és gyógyszerként Kínában és Indiában, s háromezer éve termesztik Dél-Ázsia nedves, trópusi vidékein. Az ősi szanszkrit és kínai írások már megemlékeznek róla. Tudományos neve a „szarv alakút” jelentő „singabera” szanszkrit szóból ered. A XV–XVI. században jutott el a világ minden tájára, így Európába is. Legismertebb a hámozatlan, fekete (barbadosi) gyömbér és a hámozott, fehér vagy arany (bengáli) gyömbér.

A drog, vagyis a fűszer maga a gyöktörzs, amely csípősen kesernyés zamatú, citromra emlékeztető ízű. Jellegzetes ízét és illatát az illóolajok (zingiberén és bizabolén), a gingerolok (metil-gingerol és gingerol) és a sogaolok okozzák. Fő hatóanyaga a zingiberén (monociklikus szeszkviterpén), amely átlagosan 60%-ban, maximálisan 70%-ban alkotja az illóolajat, továbbá a zingiberol és a bizabolén. Ezenkívül 5% ásványi anyagot, hidrofahéjsav- és hidrobenzoesav-származékokat, lipideket, glükolipideket, antociánszármazékokat, keményítőt, cukrot, gyantát (gyömbéralkoholokat, cingeront, gingeolt) és szerves savakat (pl. limonénsavat) tartalmaz.

Száz gramm nyers gyömbér energiatartalma – az USDA adatbázisa szerint – 80 kalória (335 kJ), s 17,8 g szénhidrátot, 1, 8 g fehérjét és 0,7 g zsírt tartalmaz. Megemlítendő C-vitamin- (5 mg/100 g) és B6-vitamin-tartalma (0,2 mg/100 g). Az ásványi anyagok közül elsősorban kálium (415 mg/100 g), magnézium (43 mg/100 g), réz és mangán (0,2-0,2 mg/100 g) van benne. Száz gramm gyökér kalciumból 16 mg-ot, foszforból 34 milligrammnyit, míg nátriumból 13 mg-ot tartalmaz.

A gyömbér a XVI. században jelent meg a füveskönyvekben. A Német Gyógyszerkönyv 1997-ben vette fel hivatalos drogjai közé. A drog gyógyászati alkalmazásai a hányás elleni, a gyulladáscsökkentő és a gyomorvédő (görcsoldó, szélhajtó) hatásra vezethetők vissza. Csökkenti a nyálkahártyák ingerlődését, így hörghurut kezelésére is beválik. Enyhíti az emésztési zavarok tüneteit (enyhe gyomorrontást, puffadást), de émelygésnél, hányingernél is hasznunkra lehet. Jó emésztésserkentő és étvágyjavító hatású. Állatokon, valamint embereken végzett kísérletek egyaránt bizonyították, hogy ginerol és sogaol nevű hatóanyagai révén a gyömbér is hatásos növényi véralvadásgátló, fokozza a vérkeringést, s általános élénkítő hatású. Az ázsiai orvoslásban „melegnek” számít, azaz forróságot, tüzet visz a testbe, ezzel serkenti a nemi szerveket. Afrodiziákumként rózsával és korianderrel együtt a leghatékonyabb.

Önálló ételként is fogyasztható savanyítva (ilyen a szusi mellé felszolgált szeletelt gyömbér, a „gari” vagy „soga”), édes szirupban konzervált vagy kandírozott formában. Kínában cukorral főzve bonbon készül belőle. Az illat- és likőripar is szívesen használja. A gyömbér (kínaiul: jiang) a kínai ételek egyik legfontosabb ízesítője. Konfuciuszról azt tartják, hogy minden étkezéskor evett gyömbért. A híres kínai „ötfűszer-keverék” egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Szintén alkotóeleme a japán „sicsimi”-nek (hétízű paprikának) a paprikák, a japán bors és a szezámmag mellett, s a miszoleveshez is nélkülözhetetlen.

Fűszerként az indiai, a maláj és a kínai konyha régóta alkalmazza húsok, nehezen emészthető ételek ízesítésére, de csirke- és halételek (lazac és édesvízi halak) fűszereként is pikáns ízhatások érhetők el vele. Európában leggyakrabban sütemények (mézeskalács, keksz, muffin, gyümölcskenyér), forralt bor, likőrök, pálinkák és keleti ételek alkotórésze, de minőségi étcsokoládét és trüffelgolyót is ízesítenek gyömbérrel. Jól illik a sütőtökhöz, a sárgarépához (krémlevesek formájában), sőt, az almához, a narancshoz, a körtéhez és a szilvához is. A mézzel ízesített gyömbéres tea vagy kávé is jó élettani hatású.

Rokonai is kellemes ízűek: a kurkuma (indiai sáfrány) szintén fűszerőrleményként kapható az üzletekben. Világosabb színű, kevésbé dundi és pikánsan csípős ízű a galanga vagy kínai gyömbér. Az erdei (közönséges) gyömbérgyökér (Geum urbanum L.) a rózsafélék családjába tartozó, erdőkben, cserjésekben és ligetekben előforduló évelő növény, amelyet vadgyömbérnek, szegfűszagú gerelynek, erdei szegfűnek és szentbenedekfűnek is neveznek.

A gyömbérsör (ginger ale) – neve ellenére – nem tartalmaz alkoholt, kizárólag gyömbérgyökér, cukor és víz felhasználásával készül. A „sör” elnevezést a főzési folyamatról kapta. A gyömbérsör az 1700-as évek közepének Angliájából ered, ahonnan világhódító útra indult, s nagy mennyiségben szállították az Újvilágba is. Manapság Ausztráliától a Karib-szigeteken át Latin-Amerikáig ez az ital népszerűbb, mint az ismert üdítőitalok. Néhány hónapja már nálunk is kapható (D&G ginger beer soda).

Aki síelt már az Alacsony-Tátrában a Chopokon (Hopokon), bizonyára ismeri legmagasabb ormát is, amely 2043 méteren a Gyömbér (Ďumbier). A hegy lejtőin hajdan vasércet, aranyat és antimonitot bányásztak. A Gyömbérről minden irányban remek kilátás nyílik Szlovákia középső és északi hegységeire.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...