2009. július 16., csütörtök

Candida - Orvosi vizsgálat


Előző cikkünkben, ahol is a candidiázis tüneteit tárgyaltuk, többször említettük, hogy mindenféleképpen forduljanak orvoshoz öndiagnózis helyett. Több ügyfelünk is kérdezte, hogy milyen vizsgálatokra számíthatnak, illetve, hogyan tudják kimutatni a gombásodást a szervezetben.

A gombák kimutatása a szervezetben, úgynevezett laboratóriumi diagnosztikával történik. Ez, ma már nem újdonság senkinek sem, hiszen többször átestünk már vérvételen, vizelet -vagy széklet viszgálaton.

A vérvizsgálaton belül két vizsgálatot szoktak végrehajtani, az úgynevezett HAT-vizsgálatot, illetve az IFT-vizsgálatot. Míg a HAT-vizsgálat az immunrendszer aktuális állapotáról ad információt számunkra, addig az IFT-vizsgálattal azt tudjuk megállapítani, hogy volt e fertőzés a szervezetben. Az IFT-vizsgálat során a vér IgG szintjét vizsgálják, mely immunglobulin a fertőzés után még egy hónappal is jelen van a vérben.

Mivel, a gombák különböző helyen támadhatnak, ezért a testünk több tájékáról is történhet mintavétel. Például a:
  • Légutakból
  • Szájból
  • Bőrről
  • Körmről
  • Hajról vagy szőrszálakról
Amennyiben hörgőváladék mintára van szükség, azt minden esetben tüdőgyógyász szakorvos veszi le. Egy bronchoszkóp segítségével behatol a légutakba, és leszívja a hörgők által termelt folyadékot.

A szájból egy egyszerű spatulával vagy vattával vesznek kenetet. A körömről lekaparhatnak egy kis réteget, vagy akár le is vághatnak belőle egy kisebb darabot. A bőrről szintén kaparékot vesz az orvos, míg a hajból hajszálcsonkot a szőrből pedig szőrcsonkot vesznek csipesszel.


2009. július 15., szerda

Kritikus szemmel a Hellinger terápiáról


Szerző: Dr. Lakatos László
pszichiáter szakorvos
Első alkalommal véletlenül bukkantam rá egy internetes oldalon a Hellinger terápiára, amit egy közismert lélekgyógyító és problémamegoldó, Soma „mamagésa” ajánlott a honlapján egy segítséget kérőnek. Utánanéztem a dolognak, és úgy találtam, hogy az eljárás Magyarországon is egyre inkább elterjedt1.

Bert Hellinger feltalált egy módszert, amit családfelállításnak nevezett el. A feltaláló ma is él, aktívan dolgozik. Érdekes, nem épp szokványos szakmai életutat járt be. Bert Hellinger 1925-ben született Németországban, filozófiát, teológiát és pedagógiát tanult az egyetemen. Katolikus papként és iskolaigazgatóként Dél-Afrikában élt, ahol pszichoterápiával (pszichodráma) kezdett foglalkozni. Neve az általa kidolgozott módszer, a Hellinger terápia révén vált ismertté az egész világon. Ezoterikus körökben ezt a technikát az egekig magasztalják, de misztikus, sokak számára áltudományos jellege miatt sok kritika is éri.
A módszer alapja az az érdekes feltételezés, hogy minden családnak van egy ún. szellemi mezeje, amit az egyénhez tartozók, a szigorúan vett vér szerinti családtagok és a más kötődések miatt odatartozók alkotnak. Ez a szellemi mező állandóan jelen van az egyén életében, és a mező törvényei irányítják az egyén életét, olykor az egyén tudomása nélkül.
Ez a misztikus mező nagyjából azonos értelemben jelenik meg más (jobbára ezoterikus) elméletekben is: kollektív tudattalan, kollektív tudat, szellemi mező, családi közös lelki mező, családi energiamező, lelki mező, szellemi erőtér, mindent tudó mező, mindent mozgató szellemi erőtér, morfogenetikus mező, morfikus mező, formáló mező, pszí mező, pszí tér, szinkronicitás, energiamező, aura, telepátia, megérzés, intuíció, tudat feletti, pszichokinézis, formális okság, akhasa krónika, közös emlékezet, láthatatlan háló, kvantumpotenciál, implicit rend, holografikus rend, generációkon átívelő spirituális mező. A Bert Hellinger által szellemi mezőnek, mindent mozgató szellemi erőtérnek nevezett jelenséget közel azonos időben Rupert Sheldrake biológus, morfogenetikus mezőként írta le2.
Hellinger szerint ez a mező saját rendje szerint működik, és amennyiben „rendetlenséget” észlel, kényszerítő erővel törekszik a rend helyreállítására. Amikor az egyén cselekvés előtt áll, a mező emlékezik, és megismételhet egy korábbi cselekvést. Ezért fordulhat elő, hogy egy családban generációról generációra ugyanazok a sorsok ismétlődnek, mert a családi mező emlékezete ugyanazokat hívja elő. A Hellinger terápiában fontos a rend, az ő megfogalmazása szerint ezek a Szeretet Rendjei. A terápia új szellemi behatásként határozza meg önmagát, ami az ismétlődést megállítja, és az egyén képes lesz egy új életszakaszt kezdeni. A gyógyulás azzal kezdődik, ha a múltat tisztelettel elfogadja, nyitottá válik a jövő felé, és vállalja a pillanat kockázatát. Amikor az egyén felismeri a valóságot, azt, ami van, és nem annak bűvöletében él, hogy a valóságnak milyennek kellene lenni, akkor ez az a pillanat, amikor az új szellemi mozgás beállítható gyógyító mondatokkal.
Bert Hellinger megfigyelése, hogy „létezik egy mélység, amelyben minden összefolyik. Ez a mélység kívül esik az idő határain. Az életet olyan, mint egy piramis. Fenn, az egészen kicsi kis csúcson zajlik minden, amit haladásnak, történelemnek nevezünk. Lenn, a mélységben a jövő és a múlt összemosódik. Ott csak tér van, idő nincs. Néha előáll olyan helyzet, melynek során kapcsolatba kerülünk ezzel a mélységgel. Ilyenkor valamilyen rejtett rendszert ismerünk fel benne és lelkünk valami nagyobb méretű irányába képes elmozdulni.”
Bert Hellinger korábbi megfigyelései és a családfelállítások során szerzett tapasztalatai szerint három alapvető törvény uralkodik a mezőben.
  1. Az odatartozás joga: mindenkinek, aki a család szellemi mezejéhez tartozik, egyenlő a joga ehhez az odatartozáshoz. Senkit, aki a szellemi mezőhöz tartozik, nem lehet abból „büntetlenül” kizárni.
  2. A hely törvénye: aki előbb érkezett a mezőbe, a rendszerbe, annak elsőbbsége van mindazokkal szemben, akik később érkeztek.
  3. Az adok-kapok egyensúlya: az egyenrangú, egy szintű kapcsolatokra, párkapcsolat, munkatársi és baráti kapcsolatokra érvényes. Ha valaki kap, az adós lesz. Neki is adnia kell ahhoz, hogy az egyensúly helyreálljon.
A bibliai „hetedíziglen” kifejezés nyomán azt feltételezi, hogy a mező szoros összetartó ereje kb. hét generáción keresztül működik. A családfelállítás során ilyen és esetlegesen távolabbi kötődés is felfedezhető. Sokkal gyakoribbak azonban a saját, a szülői, és a nagyszülői generációk, és az ahhoz tartozók közötti szoros kötődések megjelenései.
A terápia általában csoportos formában történik, de egyéni foglalkozással is lehetséges. A csoportos formánál az egyén két-három mondatban elmondja témáját, majd a vezető vagy az egyén a csoportból a családtagok helyett megszemélyesítőket választ. Helyüket a térben a vezető jelöli ki, vagy megkéri az egyént, hogy kezeit vállukra téve helyezze el őket úgy, ahogy abban a pillanatban érzi. Ezután magától elindul a személyek mozgása, mintegy ráérezvén az egyén és a hozzátartozó sorsok, események energiájára, kötődéseire. A mozgásban előbb utóbb megjelenítődik a „sérült pont”, a kitagadott, elfelejtett, megítélt odatartozó. Ezután következik a tudattalan szeretetből fakadó kötődések feloldása, és a tudatos szeretet kialakítása: az egyén a felvállalt sorsot nagy tisztelettel „visszaadja” annak, akihez az tartozik, gondolkodásmódja ítéletmentessé válik és „elkezdheti” a saját életét. Az egyéni foglalkozásnál a vezető és az egyén együtt idézik fel az energiamezőt és keresik meg a „sérült pontot” . Egy fehér lapon jelképes figurákkal megjelenítik az energiamező résztvevőit, és ugyanúgy eljuthatnak a szeretettel teljes gyógyító mondatokig, mint a csoportos foglalkozáson.
Véleményem szerint a fő probléma ezzel az egésszel ott van, hogy a rendkívül tudományosan hangzó szöveg ellenére nem tudjuk, hogy ez a terápia pontosan mire és kinek való, milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, pontosan milyen változást várhatunk tőle. Lehetséges, hogy ez a terápia is azok közé tartozik, ami az aranyhalakhoz hasonlóan bármilyen problémát megold? A feltételezett hatásmechanizmus erre utal, mert velejéig áltudományos, misztikus maszlag. Mindezek ellenére maga a technika a részvevők elvárásai szerint simán működhet, és biztosan működik is sok esetben, csak azt nem tudjuk, hogy mi is történik valójában. Az nyilvánvaló, hogy a családi kapcsolatok elemzése során olyan erős érzelmek jelenhetnek meg, ami az emberekben valóban változást indíthat el. A hatás kulcsa nyilván a részvevő(k) vágyaiban, a változás igénylésében keresendő. A rituális jellegű történések során felfokozott figyelem irányul a segítséget kereső ember felé. Ez minden esetben pozitív, támogató légkört teremt, amitől minden ember jobban érzi magát („értem vannak itt, nekem segítenek” ). Az erős szuggesztív hatás lehetővé teszi, hogy a résztvevők elfogadják a felkínált viszonylag egyszerű, érthető magyarázatokat, értelmezéseket saját problémáikra vonatkozóan. Ha valakinek viszont menet közben kételye támad a feltételezett misztikus rend igazságáról, akkor várhatóan csalódás, feszültség lesz az eredmény. A pszichoanalízis terápiás tévedéseihez hasonlóan, itt is magabiztosan állítják (anélkül, hogy ezt bizonyították volna), hogy olyan súlyos pszichiátriai betegségek, mint a szkizofrénia okaira is fényt derítenek, sőt ezt elegáns könnyedséggel egyszer s mindenkorra el is hárítják azt (lásd később). A szkizofréniára vonatkozó jelen tudásunk szerint azonban olyan idegfejlődési zavarról van szó, amit a Hellinger technika (vagy a pszichoanalízis) nem gyógyít meg, sőt bizonyos esetekben ronthat is a betegségen.
Számomra a Hellinger terápia típusos példája a „megvilágosodás” útján nyert tudásnak, ami megfellebbezhetetlen, egy karizmatikus, „látó” szellemi vezető tekintélyén alapul. Szóhasználata olyan mintha tudományos alapokon állna, hisz valóban felhasznál egy sor már ismert (pszichoanalízis, hipnózis, pszichodráma, más családterápiák, tranzakció analízis) pszichoterápiás elvet és eljárást. Valójában azonban semmiféle tudományosan elfogadható bizonyíték sem igazolja magát az alapelméletet. A biológus Sheldrake hivatkozásai is a modern mítoszok szintjén maradnak, mivel tudományos szinten elfogadott közlemény nem áll mögöttük.
Minden beszámoló, ami a terápia kedvező hatásairól szól, kizárólag egyes esetek ismertetése, amit sehol a világon nem tekintenek bizonyítéknak. Egyes beszámolók tisztázatlan eredetű számadatokkal is szolgálnak, százalékban adják meg ismeretlen állapotok ismeretlen feltételek szerinti javulását.
A terápia tartalmilag is kritizálható elemei
„A kötődés a szex fizikai aktusában keletkezik. Emiatt nagyon gyakori, hogy a vérfertőzés és a nemi erőszak hatására is létrejön. Az ilyen áldozatnak az erőszaktevőt, mint előző partnert el kell ismernie, és tisztelnie ahhoz, hogy a továbbiakban mély kötődést tudjon kialakítani. Ezzel az elismeréssel a negatív hatás is lágyítható.”
Kritikus vélemény: sokan ezt a vérfertőző apa-lány szexuális kapcsolat szentesítésének tekintik, ami valóban minimum szokatlan az erősen vallásos hátterű névadó szájából.
Hellinger megfigyelése szerint a szkizofrénia oka több generációval korábbi gyilkosság, ami a szkizofrén családjában történt.
A gyilkos és az áldozat is a családhoz tartozik, és mindkettőt kizárták a családból, és a két személy egymással sincs kibékülve. A szkizofrén leszármazott egyszerre veszi magára a gyilkos és az áldozat képviseletét. Így abban a generációban a többi családtagot megszabadítja a bűnhődéstől. A szkizofrénia minden generációban ismétlődik, és ha valamelyik családtag fél a betegségtől, ott egy gyermek veszi magára. A beteg a gyilkost és az áldozatot is nagyon szereti, egyszerre mindkettőt képviseli. Egyes pszichiáterek családjában is volt gyilkosság. Autizmusnál is sok esetben gyilkosság van a családban. Dadogás oka is lehet ilyen. Ahogy a tény napvilágra kerül, már nincs oka, hogy ezek a leszármazottak képviseljék a gyilkos és az áldozat sorsát.
Kritikus vélemény: minden, a szkizofréniára vonatkozó tudományosan igazolt ténynek ellentmondó állítás, amire semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésre.
„A tapasztalat az, hogy minden tekintetben jobban megy a családnak, ha a nő követi a férjét a férj országába. Így a gyermekek a férfi vallását, kultúráját és nyelvét tanulják, de szabad nekik az édesanya vallását, kultúráját és nyelvét is követni. Ez egy rangsor, ha úgy tetszik.”
Kritikus vélemény: Hellinger olyan ódivatú, patriarchális családmodellt állít fel, ami a mai világban már a férfiak többsége számára sem elfogadható.
A Hellinger terápia gyakorlása nem kötött alapvégzettséghez. Nem kell hozzá pszichiátriai, pszichológusi vagy pszichoterápiás képzettség, elég a Hellinger intézet által hitelesített tanfolyam. Mindezek alapján egészséges emberek számára szórakozásként, szellemi kalandként bátran ajánlom ezt a „terápiát”, de pszichés betegség esetén jó szívvel senkit nem küldenék oda.
_______________________________________________________
  1. Hellinger Akadémia, Hellinger Intézet
  2. Sheldrake a A new science of life (Az élet új tudománya) című művében felveti, hogy valamennyi rendszert az energián és az ismert anyagi tényezőkön kívül láthatatlan szervezőerők is irányítják. Ezek okozati mezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. E mezők nem a szó normális értelmében vett energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a tér és idő gátjain, ami a normális energia áramlásában akadályt jelentene. Távoli hatásuk éppoly erős, mint közelről gyakorolt hatásuk. E hipotézisnek megfelelően bármikor, ha egy faj egyede elsajátít egy új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági mezejét, legalábbis enyhe mértékben. Ha e viselkedés elég sokáig ismétlődik, akkor „morfikus rezonanciája” kihathat az egész fajra.

    Sheldrake ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a „morph = forma” és a „genezis = létrejövés” szavakból. E mező működése a távolra hatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Az időn kívül eső fizikai törvények által determinált formáktól eltérően a morfogenetikus mező az időn átterjedő „morfikus rezonanciától” függ. Ez annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre. Ennek egy példáját mutatja be Lyall Watson Lifetide: The Biology of Consciousness (Életáradat: a tudat biológiája) című könyvében, amelyben leírja a népszerűen csak „a századik majom elvének” nevezett elméletet. Watson azt látta (saját állítása szerint), hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció „normális” módjának lehetősége nélkül egyszer csak szintén tudták ugyanazt a viselkedést.

    A fent idézett írásában Rupert Sheldrake a következő következtetésre jut: „A kreatív folyamat, mely új gondolatokat szül, s amelyek segítségével új teljességre bukkanhatunk, hasonló az alkotó valósághoz, mely az evolúciós folyamat során nyújt lehetőséget új teljességek felmerülésére. Az alkotó folyamat úgy tekinthető, mint különálló dolgok egymás­hoz kapcsolódása útján létrejött komplett és magasabb szintű egészek következő fejlődési állomása.”
(Dr. Lakatos László nem a Kindler Medical szakorvosa. Véleménye a Szkeptikus Blogon is megjelent.)

2009. július 13., hétfő

Mi az axon?

Axon (axon)

Az idegsejt azon része, amely más neuronokhoz szállítja az idegimpulzust.

2009. július 11., szombat

A stressz és az Alzheimer kór

Az állandóan idegeskedő, folytonos stresszben élő emberek között több Alzheimer-kórban szenvedő van, mint nagyobb önfegyelemmel bíró, nyugodtabb természetű társaik között - állapították meg amerikai kutatók.

Bár a folyamatos idegeskedés és a memóriavesztéssel járó súlyos betegség közötti összefüggés oka egyelőre nem tisztázott, kutatók feltételezik, hogy a nyugtalan lelkiállapottal járó, krónikusan magas stresszhormonszint károsíthatja az agynak az emlékezőképességet és a magatartást szabályozó területeit.

Kapcsolódó cikkek:

2009. július 10., péntek

A candidiázis tünetei


Mielőtt valaki candida diétára adná a fejét, nem árt 100%-os biztonsággal meggyőződnie arról, hogy valóban gombás megbetegedéssel áll szemben. Sajnos, csupán a tünetek alapján, nem lehet nagy biztonsággal diagnosztizálni a gombás megbetegedést, hiszen, igen sokrétű tünetegyüttesről van szó. Ugyanakkor, útmutatót adhat melyen elindulhatunk, gyanakodhatunk a gombásodás tényére.

Amennyiben már, jó ideje tapasztalja magán a következő tünetegyüttest, vagy tüneteket, kérjük, forduljon orvoshoz! Gombaellenes terápia csak szakorvosi diagnózis alapján végezhető! A gomba agresszivitása miatt, ez gyógyszeres kezelést jelent. A diéta, a megfelelő táplálkozás, csupán kiegészítő segítség a gyógyulás útján!

Tünetek, melyekre érdemes odafigyelni:
  • Puffadás, szorulás, hasmenés
  • Viszkető, vörös, néha nedvedző kiütés a végbélnyílásnál
  • Gyomorfájás, szájszag
  • Fáradtságérzet, levertség, koncentrációs zavarok
  • Feledékenység, rossz hangulat
  • Kínzó éhségérzet, túlzott édesség-, szénhidrát-, illetve gyümölcsfogyasztás
  • Izomremegéssel járó éhségérzet
  • Szemkáprázás
  • Fogyókúrás diéta ellenére jelentkező makacs túlsúly
  • Nehézlégzés, náthaszerű orrdugulás, fülgyulladás
  • Izomfájdalmak, merev nyak
  • Ízületi fájdalmak, az ízületek dagadása
  • Bőrszennyeződések, bőrpír, kiütések, száraz bőr, csapzott, zsíros haj
  • Kellemetlen testszag, kéz- és lábszag
  • Hüvelyi gombafertőzés, erős fájdalommal kísért menstruáció
  • Hólyaghurut
  • Prosztatagyulladás
  • Szexuális zavarok
A tünetek sokrétűsége és általános volta miatt, könnyű félrediagnosztizálni. Semmiképpen se akarjunk magunk felállítani egy esetleges téves diagnózist, melyben tüneteinket vélt gombás megbetegedésnek tulajdonítjuk. Minden esetben, forduljon orvoshoz, hogy kiderüljön, nem valamilyen más betegség áll e a háttérben. Ha minden vizsgálat negatív, akkor érdemes felvetni a gombás megbetegedés gyanúját!

Mivel a gombák paraziták, ezért elszántan védik telephelyüket, telephelyeiket. Ebből kifolyólag a gombás megbetegedés igen hosszadalmas folyamat. Ne várjunk azonnali, gyors eredményt. Kitartóan kell küzdeni ellenük.

2009. július 9., csütörtök

Candidiázis, Candida, Candia tünetek, Candida diéta


Több, candidiázisban szenvedő ügyfelünk, páciensünk kérésére, táplálkozási specialistánk külön rovatot indít, melyben étrendmintákat, táplálkozási ötleteket, recepteket oszt meg Önökkel. Reméljük, segítségükre lesz candida diétájuk során. A témával kapcsolatos kérdéseiket feltehetik itt is, kommentár formájában vagy küldhetnek számunkra e-mailt is.




2009. július 8., szerda

Táplálkozási zavarok

Ez, egy igen komoly téma. De, mint minden komoly témához, ehhez is humorosan kell hozzáállni. Ha valaminek csak a negatívumait nézzük, ha mindig csak a rossz, a keserűség jut róla eszünkbe, akkor vajmi csekély esélyünk van a gyógyulásra. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy jókedélyű, humoros bejegyzéssel nyitjuk ezt a témát:


"A zacskó kinyitása és az összes krumpliszirom elrágása több kalóriát éget el, mint ott hagyni a chipses zacskót a polcon!"

2009. július 7., kedd

Neuronok közelről

Az agy belsejében járunk, a videón a neuronokat nézhetjük meg közelről.


2009. július 6., hétfő

Mi a szorongás?

Szorongás (anxiety)

Nyugtalanság, feszültség és aggódás állapota. Néhány szakember szerint a félelem szinonímája, mások szerint a szorongás tárgya - például a homályos veszély előérzete - kevésbé specifikus, mint a félelem tárgya, például egy támadó állat.

2009. július 5., vasárnap

IQ - az Intelligencia Quotiens

A XX. század elején Alfred Binet még nem tudhatta, milyen versengést fog elindítani az első intelligenciateszt összeállításával. Ő eredetileg gyermekek értelmi képességeihez készített mérőeszközt mentális fejlettségi szintjük meghatározására. Azóta már sok mindent tudunk az intelligenciáról annak ellenére is, hogy egységesen elfogadott definíciója még nem született, pedig kevés olyan fogalom lehetett a tudománytörténetben, amelynek csupán a definiálására két önálló konferenciát is összehívtak. A meghatározások vitáját az a definíció próbálta lezárni, amely azt mondta: az intelligencia az, amit az intelligenciatesztek mérnek.

1983-ban Howard Gardner egy új intelligenciaelmélettel állt elő. Szerinte, nem létezik egységes intelligencia, hanem legalább hatféle elkülönült intelligencia van. Ez a hat intelligencia egymástól független, elkülönült rendszerként saját szabályai szerint működik az agyban. A hat intelligencia a következő:

1. nyelvi
2. logikai-matematikai
3. téri
4. zenei
5. testi-kinesztéziás
6. személyes

Az első három, ismert intelligencia-összetevő, és Gardner leírása róluk hasonló más elméletalkotók elképzeléséhez; lényegében ezeket mérik a standard intelligenciatesztek.

Folytatás>>>

2009. július 4., szombat

Szinapszisok működése

A következő, két perces videón a szinapszisok működését láthatják. A felvétel igyekszik bemutatni az agyunkban lezajló érzelmi reakcióinkat.

2009. július 3., péntek

Pszichés meddőség

Orvosi definíció szerint meddőségről akkor beszélünk, ha két év rendszeres és védekezés nélküli házasélet után nem következik be a terhesség. Arra a kérdésre, hogy a meddőség betegség-e nehéz válaszolni.
Betegség vagy állapot?
Egyrészt a rendszeres és sok orvosi beavatkozás miatt tekinthető lenne betegségnek, másrészt, ilyenkor nem egy ember, hanem egy emberpár tekintendő betegnek. Sokszor külön-külön a férfinak és a nőnek is lehetne gyermeke, csak együtt nem sikerül nekik. Ha egyértelműen orvosilag meg is állapítható, hogy melyiküknél van az a rendellenesség, ami miatt nem következik be a teherbeesés, nem biztos, hogy az orvosi kezelés az ő gyógyítására irányul.
Akár betegségnek nevezzük, akár állapotnak, problémának, tény, hogy az érintettek, s az érintettek családja, környezete is igyekszik ezt nagyon diszkréten, vagy titokban tartani. A gyermekáldás elmaradásának okára, az esetleges meddőségre az ezzel kapcsolatos kezelésekre rákérdezni tapintatlanság.
A titkolandó betegségek viszont stigmatizálnak, s a szégyen vagy a fogyatékosság érzése társul hozzá. Ez igaz a meddőségre is, sokszor a bűntudat, a szégyen, kisebbrendűségi érzés elemei bukkannak föl a meddő párok tagjaiban. Maga a meddő szó eredménytelent, fölöslegeset, haszontalant jelent, s valóban a meddőséggel küszködők gyakran számolnak be üresség, értelmetlenség, haszontalanság érzésről is. A női létet semmi sem érinti olyan fájdalmasan, mint a meddőség, amely egy életre szóló keserűség forrása lehet. Ráadásul a társadalom is valamilyen formában megbélyegzi a gyermektelen nőket.
Ezért aztán a nők mindent megtesznek azért, hogy gyermekük lehessen. Hosszú, akár évtizedekig tartó orvosi beavatkozások sorát csinálják végig, s mielőtt végleg felhagynának az újabb és újabb procedúrákkal, még ott motoszkál bennük a kérdés: Vajon mindent megtettem? Vajon nem fogom okolni magamat öreg koromban amiatt, hogy nem tettem meg mindent, hogy abbahagytam a kezelések végeláthatatlan sorát?"
Folytatás>>>

2009. július 2., csütörtök

Mi a neurotranszmitter?

Neurotranszmitter (neurotransmitter)

Az idegimpulzust az egyik idegsejtről a másikra a szinapszison keresztül átvivő vegyület. Általában az axon végbunkóiban taláható kis hólyagocskákból szabadul fel az akciós potenciál hatására, keresztülhalad a szinapszison, és egy másik idegsejt elektromos aktivitását befolyásolja

2009. július 1., szerda

Neurotranszmitter működés

A következő videón egy 3D-s animációt láthatnak a neurotranszmitter működéséről, ahogy a szinapszisokon keresztül szállítja az idegimpulzusokat.



LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...