2009. december 14., hétfő

Mi bizonyított a candida elleni diéta eredményésségből?

A Candida elleni diéta alkalmazhatóságának, hatásosságának kérdése jelenleg vitatott. Meglehetősen kevés, jól dokumentált vizsgálat foglalkozott eddig e kérdéssel. Vannak olyan szerzők, akik szerint a Candida-hiperszenzitivitási szindróma nem létezik, a gombaellenes diéta nem tünteti el a Candidát. 
Bizonyos állatkísérletek során (egereken) azt találták, hogy finomított szénhidrát nagy mennyiségű fogyasztása esetén a Candida elszaporodott a bélrendszerben.

Emberi vonatkozásban ismeretes egy huszonnyolc egészséges embert magában foglaló felmérés. A kísérlet során megállapították, hogy a finomított szénhidrát fogyasztása és a Candida előfordulása (szájüregben, illetve székletben) nem mutatott összefüggést. Nagy cukortartalmú étrend alkalmazása után nem találtak több Candida-pozitív személyt, de olyan személyeknél, akiknél a szájüregi Candida-szám eleve nagy volt, a széklet Candida-tartalma növekedett. A szerzők szerint további vizsgálatok szükségesek annak tisztázásához, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztásának visszaszorítása csökkenti-e a Candida-számot a Candida-fertőzötteknél. 
A tej és tejtermékek fogyasztása csökkentésének, kiiktatásának a hatása ugyancsak kérdéses a Candida-fertőzötteknél. Egy vizsgálat szerint a kevesebb tejet fogyasztó nők között gyakrabban fordult elő Candida okozta vulvovaginitisz. A Lactobacillus acidophilus-tartalmú joghurt napi fogyasztása csökkentette a hüvely Candida-fertőzésének előfordulását.

Kapcsolódó bejegyzések:

2009. december 11., péntek

Forró italok a fagyos estékre - II.

Megszokott rendszerünktől eltérően, december hónap minden péntekén jelentkezik receptrovatunk egy-egy forró itallal. Cikksorozatunk első részében az IGAZI forró csoki elkészítéséről volt szó, most pedig, egy Gyümölcsös forralt bort ajánlunk Önöknek:
  • 0,5 l vörösbor
  • 0,5 l szőlőlé
  • 1 rúd fahéj
  • egész szegfűszeg
  • 1 db narancs leve
  • ízlés szerint cukor v. méz
  • ízllés szerint narancshéj
Összeöntjük a bort és a gyümölcsleveket, majd beletesszük a fűszereket. Ízesítjük és felforraljuk. Nem szabad sokáig forralni, csupán az első bugyborékolásig. Természetesen, ez is bolondítható tovább. Ha otthon van a mélyhűtőben eper, áfonya, szeder, akkor a poharunk aljára rakhatunk egy kevés fagyott gyümölcsöt és arra öntsük a forró bort. Ízesíthetjük gyömbérrel, ánizzsal. Minél kreatívabbak vagyunk, annál finomabbat alkothatunk:)

Ne feleddjük, hogy a bort NEM szabad forralni! Legfeljebb 80 fokig hevítsük! Okok:
  1. A bor alkoholtartalma 83 fokon elpárolog
  2. Hydroxymethylfurfural keletkezik, mely rákkeltő.

2009. december 10., csütörtök

A candidiázis elleni terápia

A Candida elleni diéta hatásosságát állítók szerint a gyógykezelés két lényeges összetevője a gyógyszeres kezelés és a diéta. A gombák ellen több gyógyszer (antimikotikum) létezik a gyógyszertári forgalomban. A gyógyszeres kezelés természetesen csak orvos javaslatára és ellenőrzése mellett alkalmazható.

A kezelés másik, kiegészítő eleme a Candida elleni diéta. A diétának három célja van:
  1. a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó táplálékfélék visszaszorítása,
  2. az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll,
  3. az allergiát kiváltó élelmiszer-féleségek kiiktatása.

A Candida elleni diéta hatásosságát állítók szerint a gomba szaporodását fokozzák a sok finomított szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek. Ezért kerülendő az édesítésre használatos cukor, a sok egyszerű cukrot tartalmazó édességek, desszertek, üdítőitalok, szörpök, tésztaféleségek, sütemények, kekszek stb., de a nagy cukortartalmú, édes gyümölcsök, a gyümölcslevek, a méz és a juharszirup is. Ugyancsak csökkentendő a finomított lisztből készült gabonatermékek, a fehér kenyér és a tészták fogyasztása. 
A Candida elleni diéta alkalmazói szerint az élesztőt vagy penészt tartalmazó élelmiszereket kerülni kell, mivel a Candida-fertőzöttek allergiás reakcióval reagálhatnak egyéb gombafajokra is, még az étkezési nagygombákra is. Így minden láthatóan penésszel szennyezett élelmiszer fogyasztása kerülendő, de az olyan élelmiszerek is, amelyeken nem látható gomba, de a számukra kedvező feltételek miatt előfordulhat bennük penészgomba. Például szárított gyümölcsök, zöldségek és földimogyoró esetén különösen ügyelni kell a penészmentességre. Élesztőgomba-tartalma miatt fogyasztásra nem javasolják az érlelt, alkoholtartalmú italokat (sört, pezsgőt, vermutot stb.), az ecettel, erjesztéssel készült, konzervált élelmiszereket, a sajtok jó részét, a kefirt. Hasznosnak tartják viszont a fokhagyma fogyasztását gombaellenes hatású allicintartalma miatt.

A Candida elleni diétát terápiásan alkalmazók szerint a Candida-fertőzötteknél gyakoribb az élelmiszer-allergia egyéb élelmiszerfélékre (tejre, búzára stb.). Az ilyen élelmiszereknek az étrendből való kiiktatása azonban csak bizonyított allergia esetén indokolt, mivel fontos, más módon nehezen pótolható tápanyagok felvételének a csökkenésére vezethet.
 A Candida szaporodásához némely szerző szerint hozzájárulhat a nem biogazdálkodásból származó vágóállatok húsának fogyasztása is. Az ilyen állatok ugyanis a nevelésük során antibiotikumos kezelést, esetleg hormonális kezelést is kapnak, s a stresszhormonjaik szintje is emelkedett. Így a hormonok immunfunkciót gátló hatása és a maradék antibiotikumok hatása szintén a Candida szaporodásának kedvez. (A nem "biohús" fogyasztásának ilyen hatását független vizsgálatokkal még nem igazolták.) 
A Candida elleni diéta összeállításakor fontos, hogy megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottságot nyújtson.
 A Candida elleni diéta alkalmazói e diéta követését néhány hétig javasolják, ám ha a tünetek nem javulnak, a szénhidrátfelvétel további csökkentését tartják szükségesnek. Általában véve a diéta javasolt időtartama nőknél három-hat, férfiaknál egy-két hónap. Ezen időszak után próbaképpen kis mennyiségben fogyasztható "tiltott" élelmiszer annak ellenőrzésére, hogy nem vált-e ki tüneteket. Ha ismételten tünetek jelennek meg, a diéta folytatását javasolják, maximális esetben másfél évig.

Kapcsolódó bejegyzések:

2009. december 9., szerda

Hol rontottuk el? Párkapcsolati csapdák és kudarcok

Előadók: Prof. Dr. Popper Péter és Dr. Tari Annamária

Időpont: 2009. December 10., csütörtök, 19.00 óra

Helyszín: IBS Színpad 1021 Budapest, Tárogató út 2-4.

Tel:
  • 391-2500
  • 391-2525
Jegyrendelés:
Jegyiroda: egy órával az előadás előtt
Online jegyvásárlás:


A candidiázis diagnosztikája

A diagnózis felállítása - mint minden betegség esetén - a részletes kórelőzmény megismerésével, az anamnézis kikérdezésével kezdődik.

Maga a gomba laboratóriumi módszerekkel mutatható ki. A feldolgozandó mintát a gombával feltételezhetően fertőzött anyagból vagy területről kell venni:
  • széklet,
  • vizelet,
  • köpet,
  • hörgőváladék,
  • köröm- és szőrszál,
  • kaparék a bőrről vagy a szájnyálkahártyáról.
A feldolgozás mikrobiológiai módszerekkel történik: direkt vizsgálattal mikroszkóposan (fáziskontraszt-mikroszkóppal vagy Gram-festéssel készült preparátumban), illetve baktériumszaporodást gátló speciális gombatáptalajon való tenyésztés után. További vizsgálati eljárások végezhetők a vérből immunológiai, szerológiai módszerekkel: immunglobulinok, antitestek kimutatása (akut fertőzésnél IgM-hemagglutinációs teszttel, régebbi fertőzés esetén IgG-immun-ofluoreszcens teszttel). Végül az eredmények birtokában a klinikai tünetekkel összevetve állapítható meg a diagnózis.
 A Candida-fertőzés és a tünetek összefüggésének igazolását számos körülmény nehezíti. A fenti tünetek egyéb fertőzések, illetve egyéb betegségek résztünetei is lehetnek. Közülük számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet. Az egyéb betegségek szintén többé-kevésbé megterhelik a szervezet immunrendszerét, amely a gombás fertőzés felerősödésében szerepet játszhat. A Candida kóroki szerepét azért is nehéz bizonyítani, mivel egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet, de előfordulhat, hogy a laboratóriumi módszerek negatív eredményt mutatnak meglevő fertőzés ellenére is: a táptalaj nem volt a gombafajnak megfelelő, más fajok elnyomták a tenyésztés során, illetve bizonyos fajok eleve nehezen kitenyészthetők. A szerológiai vizsgálat eredménye is félrevezethető lehet: súlyos immunhiányos állapotban nem mutathatók ki antitestek.

Kapcsolódó bejegyzések:

2009. december 8., kedd

Milyen betegségeket válthat ki a Candida albicans?

A C. albicans széleskörűen elterjedt faj. Sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön, a szájüregben és a vastagbélben. Az egészséges emberek székletében akár 80%-ban is kimutatható. C. albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Jól ismert azonban számos, Candida által kiváltott kórkép, amelyek elsősorban azokon a testtájakon lépnek fel, ahol a gombák normális esetben is előfordulnak. Ezek jól működő immunrendszer mellett lokális fertőzést okoznak. Az egyik legközönségesebb kórkép a nők nemi szerveit érinti, a szeméremajkak és a hüvely gyulladását okozza, sűrű fehér folyással és viszketéssel jár. Szintén gyakori a szájüreg candidiázisa, amely fehér telepek formájában jelenik meg általában csecsemőknél, kisgyermekeknél, illetve idős, kivehető műfogsort viselő embereknél.
 A bőrön és a nyálkahártyákon élő Candida általában nem okoz súlyos kórképeket. Csökkent funkciójú immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő-, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endocarditist okozhat. Az AIDS-betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A legsúlyosabb gomba által kiváltott kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó - súlyos, életveszélyes állapotot okozva.

Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszupprimáló gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia, szerv-transzplantáció utáni terápia) és az immunrendszer betegség (pl. leukémia, immunbetegségek, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fertőzés súlyossá válását antibiotikus kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák, széles spektrumú antibiotikumokkal. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát is visszaszoríthatják, viszont a gombákra - így a C. albicansra - nem hatnak. A bakteriális bélflóra - amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását - pusztulása miatt a gombák élettere megnő.
 A C. albicans által okozott bélnyálkahártya-invázió is tovább rontja az immunrendszer állapotát, ugyanis megfigyelték, hogy a T-limfociták és az NK-sejtek funkciócsökkenését okozza. Az utóbbi időben az említetteken kívül számos egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a C. albicans-fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyaggyulladás, szorulás vagy idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés), környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése. A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, az egyéni érzékenységtől is függenek. 
Az idült candidiázis komplex tüneteket válthat ki az "élesztőszindróma" kórképében: általános rosszulléti panaszok, kimerültség, immunrendszeri zavar, depresszió, emésztési zavarok, fokozott érzékenység a kémiai anyagok, az allergének iránt. A kórkép a nők körében nyolcszor gyakoribb, amelyet összefüggésbe hoznak az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedésével, az antibiotikumok gyakoribb alkalmazásával. Ezeket a kórképeket kisebb mértékű immunfunkció-csökkenés során kialakuló gombás fertőzéssel, illetve a Candida-sejtek szétesésekor felszabaduló, allergiás tüneteket is kiváltó anyagokkal hozzák összefüggésbe.

Kapcsolódó bejegyzések:

2009. december 7., hétfő

A candidiázis és étrendi kezelésének megítélése

Az utóbbi időben számos tünet kórokaként merült fel a Candida albicans szerepe. A tünet és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. A Candida elleni gyógyszeres terápia mellett a javasolt diéta alapelvei: a Candida számára kedvező feltételeket nyújtó szénhidrátfelvétel csökkentése, az élelmiszerekben előforduló egyéb sarjadzó- és penészgombák kerülése, s amennyiben fennáll, az allergiát kiváltó élelmiszerféleségek kiiktatása. A diéta hatásosságát illetően eddig kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény nem ismeretes. A Candida elleni kezelés nem nélkülözheti a megfelelő orvosi vizsgálatokat és terápiás eljárásokat.

Az utóbbi években bizonyos, régebben egyértelműen más eredetűnek tartott betegség kórokaként felmerült a mikroorganizmusok szerepe. A legutóbbi időkben a gombák közül a Candida albicans került a köztudatba, nem utolsósorban azért, mert a Candida-fertőzés ellen diétás kezelést javasló ismeretterjesztő könyvek jelentek meg. 
Az emberi szervezetben előforduló gombák három morfológiai csoportba sorolhatók:
  1. sarjadzó (élesztő-),
  2. fonalas és
  3. dimorf gombák.
A sarjadzó gombák közé tartoznak a Candida-fajok, számuk mintegy százötven. Ezek nem azonos gyakoriságban fordulnak elő, így pl. a szájüregben a candidák 80%-a három fajhoz tartozik: C. albicans, C. glabrata és C. tropicalis. 
Az élesztő- (sarjadzó) gombák általában 0-45 °C közötti hőmérsékleten képesek szaporodni, 50 °C felett nem (a C. albicans maximális szaporodási hőmérséklete 42-46 °C), s 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. Szaporodásukra negatív hatással van környezetük kis vízaktivitása, valamint az antimikrobiális vegyületek (etanol, tartósítószerek, növényi illóolajok, gyanták, tejben és tojásban levő enzimek) jelenléte. A szaporodáshoz oxigént igényelnek, de az élesztőfajok java része oxigén hiányában, cukor jelenlétében erjeszteni kezd. Az élesztőgombák többsége az enyhén savas (4,5-5,5) pH-t kedveli. A fagyasztás számottevő hatást nem gyakorol rájuk, de fagyott állapotban hosszabb idő alatt pusztulni kezdenek. A tartósítószerek gátolják a szaporodásukat, de pusztulást nem okoznak. Az élesztők gyakran együtt fordulnak elő tejsavbaktériumokkal a borokban, a sajtokban és a kefirben.

Kapcsolódó bejegyzések:

2009. december 4., péntek

Forró italok a fagyos estékre

Remélhetőleg, idén karácsonykor lesz hó. Legalább a Szent esténk legyen fehér. Mivel mi optimisták vagyunk, ezért receptrovatunkban egy pici recept-sorozatot indítunk a forró italokkal kapcsolatban. Az eslő ajánlóban az IGAZI forró csoki receptjét tesszük közkinccsé:
  • fél liter tejszín
  • 1 dl tej
  • két tábla jó minőségű étcsokoládé (érdemes, tényleg jó minőségű csokoládét vásárolni, mégha drágább is)
  • 4 ek. nádcukor (aki szereti a mézet, a cukor helyett akácmézzel, hársmézzel vagy egyéb más különleges, nem minden nap használt mézzel is készítheti)
A csokoládén kívül mindent egy fazékba öntünk, majd ha felforrt beletördeljük a csokit és elkeverjük. Nagyon egyszerű. Férfi olvasóink is két perc alatt el tudják készíteni Párjuknak:) Innen, már csak a képzeletünk szabhat határt. Ha az alappal készen vagyunk készíthetünk rá igazi krémes tejszínhabot. Díszíthetjük csokireszelékkel, szórhatunk rá fahéjjat. Tehetünk bele vaníliát, gyömbért.

Felnőttek ízesíthetik jó minőségű rummal vagy akár Bailey's-szel.

2009. december 3., csütörtök

10 dolog, amit az olivaolajról tudni kell

1. A legnagyobb olívaolaj-termelő Spanyolország és Olaszország, s az utóbbi a fogyasztásban is élen jár. Az olaszok számára olyan az olívaolaj, mint nekünk a kenyér. Az egy főre jutó havi átlagos olívaolaj-felhasználásuk több mint 1,3 liter (míg hazánkban mindössze 70 ml/fő/év). A görögök, törökök és arabok szintén alaposan kiveszik a részüket a termelésből és fogyasztásból, de a francia és kaliforniai olajok sem megvetendők.

2. Legalább száz olajfafajtát ismerünk. Mindegyikük egyedi ízű és tulajdonságú gyümölcsöt terem. Nem ritka a kétszáz éves fa sem. Valamennyi fajta más és más hozamú, s olajának eltérő érzékszervi tulajdonságai vannak. A mediterrán térségben ez a változatosság különösen markáns; valamennyi régiónak és területnek megvan a saját típusválasztéka. A világ olajfaállományának 90%-a ezen a vidéken található.

3. A bogyók színe az éretlen halványzöldtől az erős olívzöldön át érésig mélyfeketére változik. A frissen szedett olíva keserű ízű, igazi gazdagsága csak az olívaolajban mutatkozik meg. Ezért viszont keményen meg kell dolgozni: egy liter olívaolajhoz kb. hét kg olívabogyót kell leszüretelni. Egy átlagos olajfa egy-két liter olívaolaj előállításához elegendő olajbogyót terem.

4. Az olívaolajat érzékszervi és analitikai vizsgálattal sorolják minőségi osztályba, amely három lépésből áll: vizuálisból, aromavizsgálatból és ízlelésből. A olívaolaj színe nem befolyásolhatja a bírálót a minősítésben! Az aromaelemzés az olívaolaj illatának ismételt erős és mély belélegzésén alapszik, amelyet többször meg kell ismételni. Az ízlelés során a bíráló kis mennyiségű olívaolajat vesz a szájába, majd hosszabb ideig benne tartja, miközben meghatározza az olaj különböző jellemzőit. Az ízvilág a nagyon édestől és lágytól a nagyon keserűig és csípősig terjedhet. Jó és rossz ízvilágú olaj azonban nem létezik, egyik régió olaja sem jobb a másikénál.

5. Az olívaolajnak származási helyétől függően más-más az aromája. Az enyhe ízű olaj ideális könnyű saláták, majonéz és finom szószok készítéséhez. A markáns ízű olajok jól illenek tésztákhoz, húshoz, halhoz és a híres bruschettához. Általános szabály, hogy az erőteljes olajok megölik a könnyű fogásokat, s ez fordítva is igaz. Fontos, hogy az olívaolajat tekintsük önálló ízösszetevőnek, amely összhangot vagy kontrasztot teremt az alapanyagokkal.

6. Az olívaolaj 16–20% zsírt tartalmaz; ennek legnagyobb része a gyümölcshúsban van, a maradék a magban. Az olívaolajat a szabad zsírsavak részaránya alapján sorolják kereskedelmi osztályokba, az uniós szabályozással összhangban. A szűz olívaolajak lehetnek:
  • extraszűz (savasság 1%),
  • szűz (savasság legfeljebb 2%)
  • szűz lampant olívaolaj (savasság 2–3,3%).
A finomított olívaolajat a szűz olívaolaj finomításával nyerik (savassága nem haladja meg a 0,3%-ot). Az ennél gyengébb minőségű kategóriák részletezésétől eltekintünk, megemlítve még az olívamaradék-olajat, amely a szűz olívaolajok kinyerése után maradt pogácsa. Ennek fogyasztásától tartózkodjunk. Az extraszűz olívaolaj az igazi!

7. Az olívaolaj 77%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat (oleinsavakat) és 9%-ban többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz. A telített zsírsavak aránya 10–14%. Az extraszűz olívaolajban 1,1% aromaanyag van, amely antioxidánsokból és természetes vitaminokból áll. Tartalmukat az éghajlat, a talaj minősége, a gyümölcs fajtája és minősége, a szüretelés ideje és a sajtolás módja határozza meg.

8. A napi négy-öt evőkanálnyi olívaolaj javítja az infarktusbetegek vérképét. Más tanulmányok szerint napi kétharmad evőkanálnyi olívaolaj csökkenti a férfiak vérnyomását. Mivel az olívaolaj könnyen emulgeál, hamar felbomlik az emésztőrendszerben. Máj- és epediéta esetén is megfelelő zsiradék, de savcsökkentő hatása is ismeretes. Az olívaolaj ellenállóbbá teszi a sejtmembránt, ezáltal a sejtek védettebbé válnak a szabadgyökök támadása ellen. Feltételezik, hogy az olívaolajban levő antioxidánsok — ha az emberi sejtek elegendő mennyiségben veszik fel őket — ellenállóvá tesznek a kórokozókkal szemben.

9. Az olívaolajat fénytől védve, sötét üvegben vagy sötét helyen és állítva kell tárolni. Ideális tárolási hőmérséklete 14–16°C, maximum 20°C. Ne tartsuk hűtőszekrényben, mert megdermed, s használat előtt mindig meg kell várni, míg átveszi a szobahőmérsékletet. A bor öregen, az olívaolaj fiatalon élvezetes!

10. Mivel az olívaolaj a melegítés során másképp viselkedik, mint a többi olaj, melegkonyhai használatra — sütésre, főzésre — is ajánlható. Az olívaolaj 210 Celsius-fokon kezd égni, míg a napraforgóolaj 170, a vaj pedig 132 Celsius-fokon. A nagy oleinsavtartalom miatt az olívaolaj még többszörös melegítés során sem törik meg, s alig keletkezik belőle oxidációs melléktermék. Fontos azonban, hogy ne hagyjuk túlmelegedni, és szűrjük át.

2009. december 2., szerda

Ünnepi nyitvatartás

Tisztelt Ügyfeleink!

Rendelőnk nyivatartása a következőképpen alakul a karácsonyi időszakban:

2009. december 14-től 2010. január 03-ig zárva tartunk.

Első rendelési nap: 2010. január 04. hétfő

2009. december 1., kedd

Az evés önszabályozása

A legfőbb szabály: FIGYELJÜK ÖNMAGUNKAT

Vezessünk naplót. Jegyezzünk fel evéseinkről mindent. A mennyiséget, az étel típusát, kalóriaértékét, az étkezés idejét és körülményeit. Ez a feljegyzés a pillanatnyi súlyunk fenntartásához szükséges kalóriaértéket mutatja. Segítségével azonosíthatjuk az evést kiváltó és megerősítő ingereket.

Amennyiben, a táplálkozási zavarunkkal szakemberhez fordulunk, ezek a feljegyzések nagyban segítik a szakember munkáját és akár fel is gyorsíthatja a munkamenetet.
Vezessünk súlytáblázatot. Határozzuk el, hogy hány kilót akarunk leadni vagy felszedni. Állítsunk fel egy reális, heti kritériumot - 0,5-1 kg. Súlyunk alakulását, naponta, egy grafikonon jelöljük. Ez a grafikon azt mutatja, hogyan változik a súlyunk a megevett étel függvényében és hasznos megerősítés lehet fogyókúrás, hízókúrás erőfeszítéseinkhez, mivel naponta ellenőrizhetjük, hogyan haladunk a kitűzött célunk felé.

Amennyiben szakemberhez fordul, ezt a táblázatot se feledje otthon. Ennek segítségével, könnyebben tud mintaétrendet kialakítani Önnek.
Ha túlevő, vagy bármi más okból fogyni szeretene, érdemes az ún. ingerfeltételeket szabályozni. Mit is jelent ez?
  1. Csak meghatározott időben, egy bizonyos asztalnál, egy bizonyos szalvéta, evőeszköz használatával együnk. Máskor, és másutt, pl. állva a konyhában, számítógép előtt vagy a tv előtt ülve, soha ne együnk semmit!
  2. Ne kössük össze az étkezést más tevékenységekkel, pl. olvasással, tv-nézéssel!
  3. Csak olyan élelmiszereket tartsunk otthon, melyek megengedettek a fogyókúránkban, hízókúránkban.
  4. Mindig étkezés után menjünk bevásárolni és csak olyan termékeket vegyünk, melyek szerepelnek az előzőleg elkészített listánkon!
Sokat segít(het), ha megpróbáljuk megváltoztatni étkezési szokásainkat:
  1. Nagyon lassan együnk, és figyeljünk erősen az ételre.
  2. Mielőtt újabb falatot tűznénk a villánkra, előbb fejezzük be az előző falat megrágását és lenyelését.
  3. Néha, tartsunk egy kis szünetet az étkezésben, pl. tegyük le az evőeszközt néhány percre.
Ha a betervezett időponton kívül is kísértést érzünk a falatozásra, keresnünk kell egy olyan tevékenységet, mely összeegyeztethetetlen az evéssel. Például, felhívjuk barátunkat telefonon, elmegyünk sétálni vagy kutyát sétáltatni, megnézzük a postánkat, tornázunk, tanulmányozzuk fogyókúra tervünket és grafikonunkat, levelet írunk fogyókúrás/hízókúrás sikerünkről stb.

És ami ugyan olyan fontos, mint az önmegfigyelés: ÖNMEGERŐSÍTÉS

Amennyiben sikerült a napi evési tervünket betartani, jutalmazzuk meg magunkat valami olyan tevékenységgel, amit szeretünk csinálni. Nagyobb jutalmakat is kitűzhetünk magunk elé, mint pl. egy bizonyos dolog megvásárlása, ha elértünk egy bizonyos súlycsökkenést, súlygyarapodást. Ha elveszítenénk önkontrollunkat és nagy zabálásba kezdenénk, akkor nyugodtan képzeljük magunk elé fürdőruhás képünket.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...